Alosa pseudoharengus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alosa pseudoharengus
Kifogott Alosa pseudoharengus
Kifogott Alosa pseudoharengus
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alózák (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. pseudoharengus
Tudományos név
Alosa pseudoharengus
(A. Wilson, 1811)
Szinonimák
  • Clupea megalops Rafinesque, 1818
  • Clupea parvula Mitchill, 1814
  • Clupea pseudoharengus Wilson, 1811
  • Clupea vernalis Mitchill, 1815
  • Clupea virescens DeKay, 1842
  • Meletta venosa Valenciennes, 1847
  • Pomolobus pseudoharengus (Wilson, 1811)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alosa pseudoharengus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa pseudoharengus témájú kategóriát.

Az Alosa pseudoharengus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa pseudoharengus elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati része és Észak-Amerika folyói és tavai. Ez a halfaj, megtalálható a Szent Lőrinc-öböltől és Új-Skóciától Észak-Karolináig. Előfordulási helyén fellelhető számos folyóban és patakban. A Seneca- és Cayuga-tavakban őshonos. A Nagy-tavakba betelepítették.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajz a halról

Ez a halfaj általában 30 centiméter hosszú, de akár 40 centiméteresre is megnőhet. Súlya legfeljebb 200 gramm. Vállán sötét folt található. Háta szürkészöld színű. Szeme nagyobb, mint a szája.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa pseudoharengus egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 5-145 méteres mélységben is tartózkodhat, de általában 56-110 méter mélyben van. Rajokban úszik, és nem távolódik messzire a szülőhelyétől. A felnőtt krillel és kisebb halakkal táplálkozik; az ivadék a folyókban Diatomákat, evezőlábú rákokkat (Copepoda) és kagylósrákokat (Ostracoda) fogyaszt. A halban buzogányfejű férgek (Acanthocephala), galandférgek (Cestoda), valódi mételyek (Trematoda) és evezőlábú rákok élősködhetnek.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni); legalábbis az óceánban élő állományok. A tavakban és folyókban élő halak, az ívási időszak alatt, felúsznak a sebesebb patakokba is. Ívás után visszatérnek az óceánba, illetve a tavakba és nagyobb folyókba. Az ivadék egy-két hétig a szülőhelyén marad, de már ekkor is rajokban él. Nyáron és ősszel, vagy csak novemberben vagy decemberben, lejönnek az ívási helyekről, és szüleik élőhelyén nőnek fel.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa pseudoharengust ipari mértékben halásszák. Az ember frissen, szárítva, sózva, fagyasztva vagy füstölve is fogyassza. Ezt a halat, csalétekként is használja, amikor rákot és homárt akar fogni. A házi kedvencek etetésére is alkalmas.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túlhalászása, a vizek szennyezése és a vízerőművek építése, erősen lecsökkentette az Alosa pseudoharengus állományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]