Allah kertje
| Allah kertje (The Garden of Allah) | |
| 1936-os amerikai film | |
| Rendező | Richard Boleslawski |
| Producer | David O. Selznick |
| Alapmű | Robert S. Hichens: The Garden of Allah (regény) |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | William P. Lipscomb Lynn Riggs |
| Főszerepben | Marlene Dietrich Charles Boyer |
| Zene | Max Steiner |
| Operatőr | Virgil Miller |
| Vágó | Hal C. Kern Anson Stevenson |
| Jelmeztervező | Ernest Dryden |
| Díszlettervező | Sturges Carne |
| Gyártás | |
| Gyártó | Selznick International Pictures |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 79 perc |
| Költségvetés | 2 millió amerikai dollár (becslés) |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  United Artists |
| Bemutató | 1936. október 15. |
| Díj(ak) | Oscar-díj |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Allah kertje (eredeti cím: The Garden of Allah) 1936-ban bemutatott szentimentális film. Rendezője Richard Boleslawski, a producer David O. Selznick volt. Főszerepben Marlene Dietrich és Charles Boyer.
A történet Robert S. Hichens The Garden of Allah című 1905-ös regénye alapján íródott. A regényt e film előtt már kétszer megfilmesítették, először egy 1916-os némafilmben, majd 1927-ben.
Ez volt a második olyan film, amit a Technicolor három-sávos eljárásával készítettek, amit tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmaztak.
Cselekménye
Egy Észak-Afrikában lévő, örök némaságot fogadott szerzetesek trappista kolostorának vezetője egy francia katonatisztnek dicsekszik azzal a különleges likőrrel, amit generációk óta a kolostorban készítenek, melynek receptjét mindig csak egyetlen ember ismeri. Jelenleg ez az ember Antoine testvér.
Váratlanul hozzák a hírt, hogy Antoine testvér Boris Androvski (Charles Boyer) észrevétlenül otthagyja társait és a civil életbe menekült.
Domini Enfilden (Marlene Dietrich), apja halála után meglátogatja azt a zárdát (egy európai nagyváros közelében), ahol gyermekkorát töltötte. A főnővér tanácsára Észak-Afrikába utazik, hogy a végtelen sivatagban megnyugvást találjon.
Androvski és Domini találkoznak a vonaton (de egy szót sem szólnak egymáshoz), majd egy táncos mulatóban is, ahol a nőnek feltűnik a bánatos, szótlan férfi. Néhány hetes ismerkedés és sivatagi kirándulás után egy helyi keresztény templomban összeházasodnak. Ezután egy karavánnal útra kelnek a sivatagba. Előtte egy arab jövendőmondó a homokban olvasva boldogságot jósol Domininek, amit nagy szomorúság fog követni. Ő válaszul azt mondja, hogy a boldogság megéri, és nem akarja a szomorú részleteket megismerni.
Amikor egyik este tábort vernek egy rom közelében, a nő felmegy a romra egy fáklyával, hogy a sötétségben a férje könnyebben visszataláljon. A fényt egy francia járőrosztag is észreveszi, akik eltévedtek, és már három napja nem ittak vizet. Az asszony meghívja a tisztet vacsorára. Itt előkerül az a híres likőr, amit a tiszt a kolostorban is látott. Nem tudni, mi történik, de a tiszt váratlanul elhagyja a sátrat és hajnali indulást rendel az embereinek.
Anteoni gróf is meglátogatja a párt (vele korábban egy oázisban találkoztak), és kérdéseivel rávezeti a nőt, hogy a férje az a szerzetes, aki megszegte istennek tett fogadalmát és elszökött a kolostorból. Boris bevallja feleségének, hogy boldogan élt a kolostorban, de arra is vágyott, hogy megismerje a külvilágot. Szerette a nőt, de most mégis visszatér a kolostorba és teljesíti fogadalmát.
Szereposztás
| Szereplő | Színész | Magyar hang |
|---|---|---|
| Domini Enfilden | Marlene Dietrich | Kubik Anna |
| Boris Androvski | Charles Boyer | Hegedűs D. Géza |
| Ferdinand Anteani gróf | Basil Rathbone | Blaskó Péter |
| Roubier atya | C. Aubrey Smith | Selmeczi Roland |
| Batus, Domini arab szolgája | Joseph Schildkraut | N/A |
| Sand Diviner, arab jövendőmondó, aki a homokból jósol | John Carradine | Németh Gábor |
| De Trevignac kapitány | Alan Marshal | Végh Péter |
| Josephine anya, főnővér | Lucile Watson | N/A |
| Hadzs, Batus együgyű rokona | Henry Brandon | N/A |
| Irena | Tilly Losch | Tímár Éva |
Megjelenése
A film DVD-n 2004. október 19-én jelent meg, helyreállított képminőséggel.
Bevételek
A film költségvetése eredetileg 1,6 millió dollár volt, amit becslések szerint 370 000 dollárral túllépett, és nagyjából ennyi volt a film vesztesége a mozipénztáraknál.[1]
Díjak, jelölések
elnyert díj
- 1937, tiszteletbeli Oscar-díj (Honorary Award) a színes technika alkalmazásáért – W. Howard Greene, Harold Rosson
jelölés
- 1937, Oscar-díj „legjobb rendezőasszisztens” – Eric Stacey
- 1937, Oscar-díj „legjobb zene” – Max Steiner
Forgatási helyszínek
- Algodones dűnék (Buttercup, Imperial County, Kalifornia, USA)
- Buttercup Valley, Kalifornia
- Yuma (Arizona, USA)
A sivatagos helyszíneken napközben csak délelőtt tudtak forgatni, mert délutánra annyira felforrósodott, hogy képtelenség volt dolgozni.[2]
Érdekesség
A filmben az hangzik el, hogy egy arab mondás szerint „a sivatag Allah kertje”.
Jegyzetek
- ↑ David Thomson, Showman: The Life of David O. Selznick, Abacus, 1993 p 230
- ↑ AMG AllMovie Guide: The Garden of Allah
További információk
- Allah kertje a PORT.hu-n (magyarul)
- Allah kertje az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Allah kertje a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Allah kertje a Box Office Mojón (angolul)
- The Garden of Allah on Campbell Playhouse: November 19, 1939
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Garden of Allah (1936 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
