Allah kertje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Allah kertje
(The Garden of Allah)
Rendező Richard Boleslawski
Producer David O. Selznick
Alapmű Robert S. Hichens: The Garden of Allah (regény)
Forgatókönyvíró William P. Lipscomb
Lynn Riggs
Főszerepben Marlene Dietrich
Charles Boyer
Zene Max Steiner
Operatőr Virgil Miller
Vágó Hal C. Kern
Anson Stevenson
Jelmeztervező Ernest Dryden
Díszlettervező Sturges Carne
Gyártás
Gyártó Selznick International Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
magyar szinkron
Időtartam 79 perc
Költségvetés 2 millió amerikai dollár (becslés)
Képarány 1,37 : 1
Forgalmazás
Forgalmazó United Artists
Bemutató 1936. 10. 15. USA
Díj(ak) Oscar-díj
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az Allah kertje (eredeti cím: The Garden of Allah) 1936-ban bemutatott szentimentális film. Rendezője Richard Boleslawski, a producer David O. Selznick volt. Főszerepben Marlene Dietrich és Charles Boyer.

A történet Robert S. Hichens The Garden of Allah című 1905-ös regénye alapján íródott. A regényt e film előtt már kétszer megfilmesítették, először egy 1916-os némafilmben, majd 1927-ben.

Ez volt a második olyan film, amit a Technicolor három-sávos eljárásával készítettek, amit tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmaztak.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Észak-Afrikában lévő, örök némaságot fogadott szerzetesek trappista kolostorának vezetője egy francia katonatisztnek dicsekszik azzal a különleges likőrrel, amit generációk óta a kolostorban készítenek, melynek receptjét mindig csak egyetlen ember ismeri. Jelenleg ez az ember Antoine testvér.

Váratlanul hozzák a hírt, hogy Antoine testvér Boris Androvski (Charles Boyer) észrevétlenül otthagyja társait és a civil életbe menekült.

Domini Enfilden (Marlene Dietrich), apja halála után meglátogatja azt a zárdát (egy európai nagyváros közelében), ahol gyermekkorát töltötte. A főnővér tanácsára Észak-Afrikába utazik, hogy a végtelen sivatagban megnyugvást találjon.

Androvski és Domini találkoznak a vonaton (de egy szót sem szólnak egymáshoz), majd egy táncos mulatóban is, ahol a nőnek feltűnik a bánatos, szótlan férfi. Néhány hetes ismerkedés és sivatagi kirándulás után egy helyi keresztény templomban összeházasodnak. Ezután egy karavánnal útra kelnek a sivatagba. Előtte egy arab jövendőmondó a homokban olvasva boldogságot jósol Domininek, amit nagy szomorúság fog követni. Ő válaszul azt mondja, hogy a boldogság megéri, és nem akarja a szomorú részleteket megismerni.

Amikor egyik este tábort vernek egy rom közelében, a nő felmegy a romra egy fáklyával, hogy a sötétségben a férje könnyebben visszataláljon. A fényt egy francia járőrosztag is észreveszi, akik eltévedtek, és már három napja nem ittak vizet. Az asszony meghívja a tisztet vacsorára. Itt előkerül az a híres likőr, amit a tiszt a kolostorban is látott. Nem tudni, mi történik, de a tiszt váratlanul elhagyja a sátrat és hajnali indulást rendel az embereinek.

Anteoni gróf is meglátogatja a párt (vele korábban egy oázisban találkoztak), és kérdéseivel rávezeti a nőt, hogy a férje az a szerzetes, aki megszegte istennek tett fogadalmát és elszökött a kolostorból. Boris bevallja feleségének, hogy boldogan élt a kolostorban, de arra is vágyott, hogy megismerje a külvilágot. Szerette a nőt, de most mégis visszatér a kolostorba és teljesíti fogadalmát.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film DVD-n 2004. október 19-én jelent meg, helyreállított képminőséggel.

Bevételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film költségvetése eredetileg 1,6 millió dollár volt, amit becslések szerint 370 000 dollárral túllépett, és nagyjából ennyi volt a film vesztesége a mozipénztáraknál.[1]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

elnyert díj

jelölés

Forgatási helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatagos helyszíneken napközben csak délelőtt tudtak forgatni, mert délutánra annyira felforrósodott, hogy képtelenség volt dolgozni.[2]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmben az hangzik el, hogy egy arab mondás szerint „a sivatag Allah kertje”.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. David Thomson, Showman: The Life of David O. Selznick, Abacus, 1993 p 230
  2. AMG AllMovie Guide: The Garden of Allah

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Garden of Allah (1936 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.