Alföldi Kéktúra
| Alföldi Kéktúra | |
 | |
| Az Alföldi Kéktúra irányjelző táblája Kisvárdán | |
| Információk | |
| Létrehozás | 1996 |
| Turistajelzés |  |
| Karbantartó | Magyar Természetjáró Szövetség |
| Hossz | 868 km |
| Ország | Magyarország |
| Tájegység | Alföld |
| Kapcsolódó turistautak | |
| Része ennek: | Országos Kékkör |
| A turistaút hivatalos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Kéktúra témájú médiaállományokat. | |
Az Alföldi Kéktúra (röviden AK) az Alföldön áthaladó túraút, hazánk második leghosszabb túraútvonala. A hozzá kapcsolódó jelvényszerző mozgalom szervezését, az útvonal jelzéseinek és pecsételőhelyeinek karbantartását a Magyar Természetjáró Szövetség végzi.[1]
Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[2]
Története
A Tiszántúlnak csak az északi részét érintő Országos Kéktúra mellett az 1990-es évek elején megjelent az igény egy új útvonalra, amely az Alföldet is feltárja. Az Alföldi Kék útvonalát 1996-ban adták át, a teljes jelzéshálózat, és a túramozgalom hivatalos pecsételőfüzete pedig 2000-re készült el.[1] 2006-ban a Magyar Természetbarát Szövetség támogatást kapott a Kékkör útvonalainak rendbetételére, ekkor az AK-n is megtörtént a jelzések frissítése, és néhol az útvonal korrekciója is.[1]
A túraút egyes szakaszait az Európai Gyalogtúra Szövetség bekapcsolta az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába:
- A Szekszárd – Mindszent szakasz az E7,
- a Sátoraljaújhely – Berettyóújfalu szakasz pedig az E3 és az E4 része.[1]
2020. március 23-án jelent meg az Alföldi Kéktúra új igazolófüzete, amellyel egyidejűleg megváltozott a túra szakaszolás és kiírása is. A teljes túratávot 13 szakaszra osztották fel, és 20 új bélyegzőhelyet létesítettek. Fontos változás, hogy a továbbiakban már csak gyalog lehet teljesíteni a túrát, azonban 2021. június 30-ig – kizárólag a használatban lévő régi igazolófüzetekkel – a kerékpáros teljesítés is lehetséges.[3]
Útvonala
A túraútvonal Szekszárdon, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjánál kezdődik, és az Alföld sok nevezetességének érintése után Sátoraljaújhelyen ér véget.
Az alábbi útvonal gyalogosan (a használatban lévő régi igazolófüzetekkel 2021. június 30-ig kerékpárral is), tetszőleges sorrendben, bármennyi idő alatt, és bármelyik irányban teljesíthető.[4]
| Szakasz | Végpontok (-tól, -ig) | Táv (km) | Szint (+/- m) | Idő (óra : perc) |
|---|---|---|---|---|
| AK-01 | Szekszárd – Bajai átkelés | 45,8 | +60/-65 | 11:40' |
| AK-02 | Bajai átkelés – Hajósi pincék | 52,4 | +170/-165 | 13:20' |
| AK-03 | Hajósi pincék – Petróczi-iskola | 64 | +125/-90 | 16:20' |
| AK-04 | Petróczi-iskola – Mindszent vá. | 97,6 | +55/-100 | 24:40' |
| AK-05 | Mindszent vá. – Szarvas | 75,2 | +45/-45 | 19:00' |
| AK-06 | Szarvas – Dévaványa | 76,6 | +55/-55 | 19:20' |
| AK-07 | Dévaványa – Vésztő vá. | 47,4 | +20/-25 | 11:50' |
| AK-08 | Vésztő vá. – Berettyóújfalu | 101,4 | +35/-25 | 25:00' |
| AK-09 | Berettyóújfalu – Létavértes | 67 | +75/-45 | 16:50' |
| AK-10 | Létavértes – Halápi csárda | 59 | +205/-200 | 15:00' |
| AK-11 | Halápi csárda – Nyírbátor | 65,1 | +360/-335 | 16:50' |
| AK-12 | Nyírbátor – Kisvárda | 51,1 | +140/-190 | 13:00' |
| AK-13 | Kisvárda – Sátoraljaújhely | 65,6 | +170/-175 | 17:00' |
| Összesen: | 868,2 | +1515/-1515 | 220:00' |
Jegyzetek
- ↑ a b c d mtsz.org - Alföldi Kéktúra. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. január 29.)
- ↑ Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
- ↑ http://mtsz.org/cikk/az_alfoldi_kektura_fontos_tudnivaloi_es_modositasai
- ↑ https://www.kektura.hu/ak-szakaszok
További információ
- Kilencrészes túrabeszámoló az MTSZ honlapján: mtsz.org - Élet a Kéken - Alföldi Kéktúra összefoglaló. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. február 1.)