Alka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alca torda szócikkből átirányítva)
Alka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Alkafélék (Alcidae)
Nem: Alca
Linnaeus, 1758
Faj: A. torda
Tudományos név
Alca torda
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alka témájú médiaállományokat és Alka témájú kategóriát.

Az alka (Alca torda) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó Alca nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Alca torda islandica C. L. Brehm, 1831
  • Alca torda torda Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Az alka megtalálható az Atlanti-óceán északi partvidékén, Skandináviában, Izlandon, Grönlandon és Északkelet-Kanadában; Helgolandon (Németország) is költ.

Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és nyílt vizek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka vendég, egyetlen előfordulása ismert 1935-ben Hajdúböszörménynél.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-68 centiméter, testtömege 524–890 gramm.[5] Tollazata színe hasonlít a pingvinéhez, de télen, az álla és a melle felső része fehér színűvé válik.

Életmódja[szerkesztés]

Ősszel és télen egyesével vagy kis csoportokban keres táplálékot, a költési helyre általában mindegyik évben csak az a pár telepszik le. Fő tápláléka a homoki angolna és a csuklyás hal, ezek megszerzését merüléssel és a lundák csőréből való kicsípéssel szerzik meg.

Sikeres vadászata
és röpképe

Szaporodása[szerkesztés]

Az alkák ivarérettségüket 3-5 évesen érik el, a költési időszak májusban kezdődik, de a madarak már februárban visszatérnek költőhelyeikre. A fészekaljban, amit csak egy sziklarepedésbe raknak 1 tojást tartalmaz, a tojások színe nagyon különböző: barna, beige, fehér vagy türkiz és rajtuk barna vagy fekete foltok vannak. A tojáson 35 nap kell kotlania, az alka szülőnek ahhoz, hogy kikeljen fiókája. Kikelés után körülbelül 18 nappal a fiókák még nem érték el méretüknek a negyedét, de azon az éjjelen elhagyják fészküket és beugornak a tengerbe, de ezután is a szülők gondoskodnak róluk.

A tojása
és fiókája

Rokon fajok[szerkesztés]

A kihalt, röpképtelen óriásalka (Pinguinus impennis) rokona volt ennek a madárnak.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  5. ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. május 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alka&oldid=27048849”