Alaksza Ambrus

Alaksza Ambrus
Élete
Született	1903. március 14. Nagysenkőc
Elhunyt	1983. június 27. (80 évesen) Budapest
Sírhely	Rákospalotai köztemető
Gyermekei	Alaksza Tamás
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, kritika, újságcikk

Alaksza Ambrus (Nagysenkőc, 1903. március 14. – Budapest, 1983. június 27.) költő.

Élete

Elemi iskoláit és a gimnáziumot Újpesten végezte. 1934-ben kapott diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán. Tanított Rákospalotán, Léván, Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Budapesten. A lapokban igen sok pedagógiai vonatkozású cikke, kritikája illetve verse jelent meg. Első költeménye a Nyugatban jelent meg 1927-ben. Költeményeire a bánat, a lemondás érzése jellemző. Alkotásaiban egyrészt kereste a modern formákat (erősen érezhető Kassák Lajos és Weöres Sándor hatása), másrészt felelevenítette a régi versformákat. Több verseskötete jelent meg. Nyugdíjba vonulása után a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjában tevékenykedett. 1970-ben díjat nyert a Fővárosi Tanács és a Magyar Írók Szövetsége közös Felszabadulási Pályázatán. Önállóan megjelent ismertebb munkái:

1. A vándor visszanéz (költemények, Újpest, 1935)

2. Az irodalmi műveltség alapelemei (irodalomesztétikai tanulmányok, Rákospalota, 1937)

Több szerzővel közösen lefordította Goethe: Római elégiák című alkotását.

Források

• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
• Deák Ferenc Megyei Könyvtár honlapja