Adria-kőolajvezeték

A JANAF kőolajterminálja Omišaljban

MOL Dunai Finomító, Százhalombatta

Az Adria-kőolajvezeték (szerbhorvátul Jadranski naftovod / Јадрански нафтовод) a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjétől Százhalombattáig épített kőolajvezeték, amely a tengeri úton szállított arab olajat továbbította Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia számára.

Az 1974-ben aláírt Adria-kőolajvezeték Egyezmény értelmében 1978-ra épült meg az évi 10 millió tonna kapacitású vezeték. Jugoszláviai szakasza 300 km, a magyar–csehszlovák közös beruházással épült magyarországi szakasz 200 km hosszú. A vezeték magyarországi fogadóállomása a Somogy megyei Berzence határában épült meg. Az olaj egy részét Százhalombattáról a Barátság I. kőolajvezetéken szállították tovább Csehszlovákiába.

Az Adria-kőolajvezetéken az első szállítmány 1980-ban érkezett Magyarországra. A délszláv háború idején a vezeték üzemeltetése szünetelt, azóta a szállítások rendszertelenek. Tranzitdíjai magasabbak voltak a szovjet (orosz) olajénál. Kapacitása évi 10 millió tonna, ezzel egymagában is alkalmas lenne kielégíteni Magyarország éves kőolajszükségletét.

Horvátországban a Jadranski naftovod (JANAF) cég üzemelteti. Fő nyomvonala Omišaljból észak felé a sziszeki olajfinomítóhoz fut, ahonnan elágazik: az északi ág Prodavíznél ismét kettéválik Lendva (Szlovénia) és Góla irányába, ahol utóbbi átlépi a magyar határt és ezután Százhalombattáig halad. A keleti ág Bródba megy. Omišaljt egy mellékág az urinji kőolajfinomítóval és a fiumei hőerőművel köti össze.

Források

• Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet