Adria-kőolajvezeték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A JANAF kőolajterminálja Omišaljban
MOL Dunai Finomító, Százhalombatta

Az Adria-kőolajvezeték (szerbhorvátul Jadranski naftovod / Јадрански нафтовод) a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjétől a százhalombattai Dunai Finomítóig épített kőolajvezeték, amely a tengeri úton szállított arab olajat továbbította Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia számára.

Az 1974-ben aláírt Adria-kőolajvezeték Egyezmény értelmében 1978-ra épült meg az évi 10 millió tonna kapacitású vezeték.[1] Jugoszláviai szakasza 300 km, a magyar–csehszlovák közös beruházással épült magyarországi szakasz 200 km hosszú. A vezeték magyarországi fogadóállomása a Somogy vármegyei Berzence határában épült meg. Az olaj egy részét Százhalombattáról a Barátság I. kőolajvezetéken szállították tovább Csehszlovákiába.

Az Adria-kőolajvezetéken az első szállítmány 1980-ban érkezett Magyarországra. A délszláv háború idején a vezeték üzemeltetése szünetelt, a rendszeres szállításokat 2007-ben állították vissza.[2] Tranzitdíjai magasabbak voltak a szovjet (orosz) olajénál. Kapacitása évi 10 millió tonna, ezzel egymagában is alkalmas lenne kielégíteni Magyarország éves kőolajszükségletét, ugyanakkor ez nem elég Magyarország, Szlovákia és Csehország ellátására a Barátság leállása esetén.[3]

Horvátországban a Jadranski naftovod (JANAF) cég üzemelteti. Fő nyomvonala Omišaljból észak felé a sziszeki olajfinomítóhoz fut, ahonnan elágazik: az északi ág Prodavíznél ismét kettéválik Lendva (Szlovénia) és Góla irányába, ahol utóbbi átlépi a magyar határt és ezután Százhalombattáig halad. A keleti ág Bródba megy. Omišaljt egy mellékág az urinji kőolajfinomítóval és a fiumei hőerőművel köti össze.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]