Adria-kőolajvezeték

Az Adria-kőolajvezeték (szerbhorvátul: Jadranski naftovod / Јадрански нафтовод, a magyar szakmai zsargonban: Janaf[1]) a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjétől a százhalombattai Dunai Finomítóig épített kőolajvezeték, amely a tengeri úton szállított arab olajat továbbította Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia számára.
Története
[szerkesztés]Az 1974-ben aláírt Adria-kőolajvezeték Egyezmény értelmében 1978-ra épült meg az évi 10 millió tonna kapacitású vezeték.[2] Jugoszláviai szakasza 300 km, a magyar–csehszlovák közös beruházással épült magyarországi szakasz 200 km hosszú. A vezeték magyarországi fogadóállomása a Somogy vármegyei Berzence határában épült meg. Az olaj egy részét Százhalombattáról a Barátság I. kőolajvezetéken szállították tovább Csehszlovákiába.
Az Adria-kőolajvezetéken az első szállítmány 1980-ban érkezett Magyarországra. A délszláv háború idején szünetelt az üzemeltetése, a rendszeres szállításokat 2007-ben indították újra.[3] A tranzitdíjai korábban számottevően magasabbak voltak a szovjet (orosz) olajénál. Kapacitása évi 10 millió tonna, ezzel egymagában is alkalmas lenne kielégíteni Magyarország éves kőolajszükségletét, ugyanakkor ez nem elég Magyarország, Szlovákia és Csehország ellátására a Barátság leállása esetén.[4] A vezeték bővítéséről szóló tárgyalások 2022-ben megkezdődtek.[5] Az üzemeltető közleménye alapján a 2023 februárjában a Mol Grouppal végzett tesztek alapján a vezeték évi 14 millió tonna kapacitású. 2024 augusztusában újabb teszteket végeztek, és súrlódáscsökkentő adalék (DRA) hozzáadásával, a két oldalon működő szivattyúk számától függően a szakasz teljes kapacitása elérhető, azaz évi 13 és 16,4 millió tonna közötti mennyiség.[6]
Horvátországban a Jadranski naftovod (JANAF) cég üzemelteti. Fő nyomvonala Omišaljból észak felé a sziszeki olajfinomítóhoz fut, ahonnan elágazik: az északi ág Prodavíznél ismét kettéválik Lendva (Szlovénia) és Góla irányába, ahol utóbbi átlépi a magyar határt és ezután Százhalombattáig halad. A keleti ág Bródba megy. Omišaljt egy mellékág az urinji kőolajfinomítóval és a fiumei hőerőművel köti össze.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brückner Gergely - Orosz olaj: mennyire lenne nehéz leválni és merre tart a magyar energiastratégia? (Telex.hu, 2025.10.03.)
- ↑ 1977: Megkezdődik az Adria-kőolajvezeték magyar szakaszának építése – Index, 2008. augusztus 4.
- ↑ Arab országoktól is vásárol olajat a Mol - MTI/mfor.hu 2007. július 16.
- ↑ Leválás az orosz olajról: a levegőben átépíteni a repülőt – Telex, 2022. május 21.
- ↑ Sokkal olcsóbban és gyorsabban készülhet el az Adria csővezeték bővítése, mint azt eddig hittük – HVG, 2022. június 1.
- ↑ JANAF Management: Hernádi persistently presents untruths – JANAF, 2024. szeptember 17.
Források
[szerkesztés]- Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet