A nap szépe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nap szépe
(Belle de jour)
Rendező Luis Buñuel
Producer Henri Baum
Raymond Hakim
Robert Hakim
Alapmű Joseph Kessel: Belle de jour
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Luis Buñuel
Jean-Claude Carriére
Főszerepben Catherine Deneuve
Jean Sorel
Michel Piccoli
Genevieve Page
Operatőr Sacha Vierny
Vágó Louisette Hautecoeur
Jelmeztervező Yves Saint-Laurent
Gyártás
Gyártó Five Film
Ország  Franciaország
 Olaszország
Nyelv francia
spanyol
Időtartam 101 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Allied Artists Pictures Corporation
Bemutató Franciaország 1967. május 24.
Olaszország 1967. október (Velencei Filmfesztivál)
Díj(ak) Arany Oroszlán
Pasinetti-díj
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A nap szépe (franciául: Belle de jour) 1967-es francia-olasz film, Catherine Deneuve-vel a főszerepben. A filmet Luis Buñuel rendezte, Joseph Kessel 1928-ban megírt azonos című novellája alapján. A film 1967-ben a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a Pasinetti-díjat, valamint a fesztivál fődíját az Arany Oroszlánt.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Séverine Serizy szép, fiatal háziasszony Párizsban, férje – Pierre – híres orvos, kórházban dolgozik. A házaspár szereti egymást, boldogan élnek, ám Séverine-nek különös álmai vannak. Álmában rendszeresen kikötözik, megverik, megalázzák, a néző számára világos, hogy Séverine mazochista. Ám titkolja, egészen addig, amíg egy közös ismerősük – Henri – meg nem sejti a nő elfojtott vágyait. Henri egy luxus-bordélyházat ajánl Séverine-nek, ahol úgymond "eltöltheti az időt". Séverine meglátogatja a bordélyházat, aminek vezetője, Madame Anais szívesen fogadja, és megállapodnak abban, hogy Séverine naponta fog dolgozni, de csak nappal, mivel vacsorára haza kell érnie férjéhez. A neve ezért a bordélyban a "nap szépe" lesz. Madame Anais folyamatosan vezeti be a prostitúcióba Séverine-t, falba rejtett kémlelőnyílásokon fedezi fel, hogy a többi lány hogyan szolgálja ki az ügyfeleket, mit kell neki is csinálnia. Az első alkalomkor megpróbál elmenekülni, ám végül a kuncsaft az ellenállását szó szerint megtöri, és ez élvezetet okoz a mazochista Séverine-nek. Egy alkalommal egy bíró jön a bordélyba, aki szintén mazochista, azt kéri Séverine-től, hogy üsse meg, büntesse meg. Erre azonban – mivel ő maga is ilyen ösztönökkel rendelkezik – nem hajlandó és a továbbiakban Madame Anais mazochista ügyfeleket nem közvetít Séverine-hez. Az asszony titkolja férje előtt a "munkáját", ám egy nap a bordélyt meglátogatja Henri is, aki egykor megadta neki a címet, és megfenyegeti. Hónapok telnek el, mikor megjelenik Marcel, egy szegény, bűnöző, erőszakos jellemű fiatalember, aki azonnal beleszeret Séverine-be. Csak hozzá akar járni, más nő nem érdekli, folyton a családja, lakóhelye iránt érdeklődik. Séverine egy herceg kastélyába is elmegy, ahol a herceg a pincében egy koporsóban akar Séverine-nel szeretkezni. Séverine végül úgy határoz, hogy abbahagyja a "munkát", ám ezt Marcel nem veszi tudomásul, követi, telefonon zaklatja. Egy nap észreveszi, hogy Séverine valójában házas, ekkor elhatározza, hogy megöli Pierre-t. Az utcán támad rá, és Pierre-t megbénítja. A rendőrség később lelövi a menekülő Marcelt. Séverine otthonukban ápolja Marcelt, aki vak és néma is a támadás óta. Séverine-nek elmúlnak mazochisztikus álmai. Egynap felkeresi őket Henri és elmondja Pierre-nek Séverine egykori "munkáját". A fim Séverine újabb fantáziájával ér véget.

Mazochisztikus elemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Séverine minden álma úgy kezdődik, hogy egy lovaskocsival viszik ki egy rétre, erdőbe, a lovaskocsi csengői csilingelnek – gyakorlatilag ez az egyetlen hangeffektus az egész filmben – majd megállnak és Séverine-t gyalázzák a kocsi utasai, így Henri és Pierre is. Egy jelenetben Pierre végignézi, hogy a lovaskocsi vezetője megerőszakolja Séverine-t, másik alkalommal a tengerparton áll egy póznához kikötözve és Henri és Pierre iszapot, sárt, földet dobál a nőre. A fantáziálásából mindig ugyanaz a mondat hozza vissza a film valóságába Séverine-t: Pierre megkérdezi "-Mire gondolsz Séverine?" – amire a nő mindig ugyanazt válaszolja "-Rád gondoltam Pierre."

A film szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint ahogy a legtöbb Buñuel-filmben, itt is találkozhatunk szürrealista elemekkel, bár nem olyan sokkal, mint más filmjeiben. Ilyenek például a pincében lévő koporsóban fekvő herceg képe, a már néma-vak-talán süket is, karosszékben ülő, fekete szemüveget viselő Pierre a film végén, a lovaskocsi száguldása, a csengettyűk csilingelése, az összevágott képsorok, miközben Séverine-re sarat, iszapot dobálnak.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Luis Buñuel is szerepel a filmben: egy kávéház teraszán üldögél egy jelenetben.
  • "Belle de jour" – "a nap szépe" a neve napjainkban egy liliomnak Franciaországban, ami csak nappal virágzik, hasonlóan Séverine-nel, aki estére hazatér férjéhez.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]