A kutya betegségei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, valamint genetikai betegség fenyegeti, de ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető.

A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek és zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.[1]

A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.[2]

Fertőző betegségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszett kutya

A kutya – különösen kölyökkorban – ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már nyolc hetes korban.[3] Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása.

  • A veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
  • A babesiosis[4] lappangási ideje 3–7 napos, ezt igen magas láz, gyors kondícióromlás, megsötétedő vizelet, majd kezeletlen esetekben 1-3 napon belül az állat elpusztulása követ. A kórokozója egy a kutya vörösvértestjeit megtámadó egysejtű parazita, kullancsok terjesztik. Hatásos gyógyszer van rá, de a kezelést az első gyanús tünet megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel és a kullancsok a kutyából naponta történő eltávolításával lehetséges.
  • A Lyme-kór baktériumait szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, csak vérvizsgálattal diagnosztizálható. Nehezen gyógyítható, és sokszor jár szövődményekkel. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik.
  • A parvo[5] a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került át a kutyákra, és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
  • A szopornyica[6] egy régóta ismert, vírus okozta és lázzal járó kutyabetegség, ami elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes. Megelőzése védőoltással lehetséges.
  • A coronavírusos bélgyulladás[7] elsősorban a fiatal kutyák betegsége, de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. Csak 1998 óta tudjuk, hogy a kórokozó a macskák hasonló vírusának egy mutációja. A tünetek: étvágytalanság, hasmenés, hányás, de a parvovírushoz képest sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé rosszindulatú megbetegedés, a hasmenés miatti kiszáradás veszélyeztetheti a kutya életét. Megelőzése védőoltással lehetséges.[8]
  • A kenelköhögés szindrómát egy sor különböző kórokozó is előidézheti a csoportosan tartott kutyáknál.[9] Általában jól gyógyítható, azonban társaságba, például kutyaiskolába[10] járó kutyáknál, vagy csoportos sétáltatás esetén célszerű az állatot oltás, vagy orrspray segítségével immunizálni.
  • Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) az egész világon előforduló vírusos fertőző betegség. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a felnőtt kutyák 80%-a tünetmentesen átvészelte a betegséget, azonban a legyengült állatok között között sok áldozatot szed. A betegség nem azonos az azonos nevű emberi betegséggel.[11]

Féregfertőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toxocara canis
Echinococcus granulosus feje
Dipylidium caninum

A toxokariázis a Toxocara canis[12] nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt, s ebben közrejátszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, és a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum[13] a kutyaürülékben találhatók, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük fejlődik ki a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, és így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Veszélyes ételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját, és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.

A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamint káposztával és hüvelyesekkel történő etetését. [14] [15]

Mérgezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérgezések megelőzésének alapszabálya, hogy soha ne tároljunk mérgező anyagokat olyan helyen, ahol a kutya hozzáférhet.

A rosszindulatú mérgezések megelőzésében segíthet az élelemmegtagadás megkövetelése a kutyától.

A mérgezett kutya viselkedése megváltozik, mozgása bizonytalanná válik, esetleg bénulásos, vagy görcsös tüneteket mutat.[16]

Genetikai betegségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a csípőízület nem megfelelően ül a kápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.[17]
  • Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.[18]
  • Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.[19]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutya