A Hídember
| A Hídember | |
| 2002-es magyar film | |
| Rendező | Bereményi Géza |
| Producer | Hábermann Jenő |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Bereményi Géza Can Togay |
| Főszerepben | Eperjes Károly Irina Lachina Darvas Iván Cserhalmi György |
| Zene | Másik János |
| Operatőr | Kardos Sándor |
| Vágó | Losonczi Teri |
| Jelmeztervező | Szakács Gyöngyi |
| Gyártás | |
| Gyártó | FilmArt Kft Hungarian Television Mafilm NET Entertainment |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Forgatási helyszín | Magyarország |
| Játékidő | 140 perc |
| Költségvetés | 7 000 000amerikai dollár (becsült)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | MOKÉP |
| Bemutató |  2002. április 11. |
| Korhatár | 12 év felett |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hídember 2002-ben bemutatott magyar filmdráma gróf Széchenyi István életét mutatja be, Bereményi Géza rendezésében.
Történet
A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában. Egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére, – és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg idegkimerültsége miatt ápolják egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.
Szereplők
| Szereplő | Színész |
|---|---|
| Gróf Széchenyi István | Eperjes Károly |
| Seilern Crescence | Irina Lachina (magyar hangja: Bánsági Ildikó) |
| Báró Wesselényi Miklós | Cserhalmi György |
| Kossuth Lajos | Nagy Ervin |
| Metternich kancellár | Darvas Iván |
| Szentkirályi Móric | Pindroch Csaba |
| Karl Clam-Martinitz | Marius Bodochi |
| Caroline | Kováts Adél |
| Zichy gróf | Sinkó László |
| Batthyány Lajos | Can Togay (szinkronhangja: Mácsai Pál) |
| William Tierney Clark | Derzsi János |
| Széchényi Ferenc | Blaskó Péter |
| Festetics Júlia | Básti Juli |
| Gustav Görgen | Haumann Péter |
| Grosch | Bárdy György |
| I. Ferenc József császár és király | Bozsó Péter |
| V. Ferdinánd császár és király | Helyey László |
| I. Ferenc császár és király | Hirtling István |
Díj
Jegyzetek
További információk
- A film honlapja
- A Hídember a PORT.hu-n (magyarul)
- A Hídember az Internet Movie Database oldalon (angolul)
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
