1886 az irodalomban

Az 1886. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Edmondo De Amicis regénye: Szív (Cuore), az olasz író legismertebb műve
Herman Bang dán író regénye: Ved Vejen (Útszélen)
Emilia Pardo Bazán galiciai (spanyol) író, esszéista, kritikus regénye (1886–1887): Los pazos de Ulloa (Az Ulloa birtok)
Thomas Hardy regénye: A weydoni asszonyvásár (The Mayor of Casterbridge)
Vlagyimir Korolenko orosz író: A vak muzsikus (Слепой музыкант)
Pierre Loti francia író regénye: Pêcheur d'Islande (Izlandi halász)^[1]
Octave Mirbeau francia szerző regénye: Kálvária (Le Calvaire)
Bolesław Prus lengyel író regénye: Placówka; folytatásokban: 1885–1886, könyv alakban: 1886
Henryk Sienkiewicz lengyel író történelmi regénye: Özönvíz (Potop), a trilógia második része; folytatásokban: 1884–1886, könyv alakban: 1886
Robert Louis Stevenson skót író
- ifjúsági regénye: Emberrablók (Kidnapped)
- „"tudathasadásos" regény-víziója” : Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde)^[2]
August Strindberg négykötetes önéletrajzi regénye, A cseléd fia (Tjänstekvinnans son) első kötete (I – III.: 1886 –1887, IV.: 1909)
Lev Tolsztoj kisregénye: Ivan Iljics halála (Смерть Ивана Ильича)
Jules Vallès francia író Jacques Vingtras [a főhős neve; magyarul: Szemben a világgal] című önéletrajzi regénytrilógiájának befejező könyve: L'Insurgé - 1871 (A lázadó). Az első rész 1879-ben, a második 1881-ben jelent meg.^[3]
Jules Verne regényei:
- Egy sorsjegy története (Un Billet de loterie); [másik magyar címe: Kamp Ole sorsjegye)]
- Hódító Robur (Robur-le-Conquérant)
Émile Zola regénye: A mestermű (L'Œuvre)

Költészet[szerkesztés]

Victor Hugo befejezetlen poémája: La Fin de Satan (A sátán bukása), posztumusz kiadás
Sully Prudhomme: Le Prisme et la Révolte des fleurs (?)
Arthur Rimbaud prózaversei: Színvázlatok (Les Illuminations)

Dráma[szerkesztés]

Anton Csehov monológja: A dohányzás ártalmasságáról (О вреде табака)
Megjelenik Henrik Ibsen drámája: Rosmersholm, bemutató 1887. január

Magyar nyelven[szerkesztés]

Mikszáth Kálmán:
- A lohinai fű (elbeszélés)
- Urak és parasztok (elbeszélések)
- A két koldúsdiák (ifjúsági regény)
- A tisztelt ház (politikai karcolatok)
Tolnai Lajos regényei:
- A jubilánsok
- Az új főispán
- Eladó birtok
Csiky Gergely munkája: Dramaturgia
Rákosi Jenő irodalomelméleti tanulmánya: A tragikum

Születések[szerkesztés]

március 1. – Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő, grafikus, drámaíró, költő († 1980)
április 14. – Tóth Árpád költő, műfordító († 1928)
április 15. – Nyikolaj Sztyepanovics Gumiljov orosz költő, az akmeista irányzat vezető képviselője († 1921)
július 24. – Tanizaki Dzsunicsiró japán író, a modern japán irodalom egyik legnagyobb alakja († 1965)
október 3. – Alain-Fournier francia költő, író († 1914)
november 1. – Hermann Broch osztrák regényíró, novellista, lírikus , filozófus († 1951)

Halálozások[szerkesztés]

május 15. – Emily Dickinson amerikai költőnő (* 1830)
június 14. – Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij orosz drámaíró, műfordító (* 1823)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Szerb Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 744. o. [1941] (1962)
↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 219. o.)
↑ Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./196. o.)

[1] Szerb Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 744. o. [1941] (1962)

[2] Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 219. o.)

[3] Dobossy László: „A francia irodalom története” (Gondolat Kiadó, Budapest, 1963, II./196. o.)

[1]

[2]

[3]