„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: kis kiegészítés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}
{{tataroz}}
[[Fájl:Bolyai Farkas.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Szabó János rajza]]
[[Fájl:Bolyai Farkas.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Bolyai Farkas arcképe, Szabó János rajza]]
'''Bolyai Farkas''' ([[Bólya]], [[1775]]. [[február 9.]] – [[Marosvásárhely]], [[1856]]. [[november 20.]]) magyar matematikus, 1832-től a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] tagja. Első életrajzírója, [[Paul Stäckel]] szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.<ref>{{cite book | author = Anatole Beck, Michael N. Bleicher, Donald W. Crowe | title = Excursions into mathematics | publisher = A K Peters Ltd | year = 2000 | id = ISBN 9781568811154 | pages = 228 | language = angol}}</ref>
⚫
[[Fájl:Aiud School.jpg|bélyegkép|A nagyenyedi kollégium]]

[[Fájl:Kvár Református kollégium.jpg|bélyegkép|A kolozsvári református kollégium]]
⚫
A „[[Faust (Goethe)|fausti műveltségű]]”,<ref>{{cite book | author = Weszely Tibor | title = Bolyai Farkas a matematikus | pages = 3}}</ref> sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 3, 12, 16-17, 90-97}}</ref> Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 89}}</ref> őt magát a a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]] előfutárakánt tartják számon.<ref>{{cite book | author = Roberto Bonola | title = Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development | publisher = Dover Publications Inc. | id = ISBN 0486600270 | pages = 60 | language = angol}}</ref> Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégium]] matematika-, fizika és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos elterjesztéséért.<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 13}}</ref> Leghíresebb tanítványa saját fia, [[Bolyai János]] volt.
[[Fájl:Bolyai Farkas College.jpg|bélyegkép|A marosvásárhelyi református kollégium]]
⚫
'''Bolyai Farkas''' ([[Bólya]], [[1775]]. [[február 9.]] – [[Marosvásárhely]], [[1856]]. [[november 20.]]) magyar matematikus, 1832-től a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] tagja. A „[[Faust (Goethe)|fausti műveltségű]]”,<ref>{{cite book | author = Weszely Tibor | title = Bolyai Farkas a matematikus | pages = 3}}</ref> sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 3, 12, 16-17, 90-97}}</ref> Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe,<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 89}}</ref> őt magát a a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]] előfutárakánt tartják számon.<ref>{{cite book | author = Roberto Bonola | title = Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development | publisher = Dover Publications Inc. | id = ISBN 0486600270 | pages = 60 | language = angol}}</ref> Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi [[Bolyai Farkas Líceum|református kollégium]] matematika-, fizika és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos elterjesztéséért.<ref>{{cite book | title = Bolyai-levelek | pages = 13}}</ref> Leghíresebb tanítványa saját fia, [[Bolyai János]] volt.


==Élete==
==Élete==
[[Fájl:BolyaiPlacardGoettingen.JPG|bélyegkép|Bolyai Farkas emléktáblája Göttingenben]]
⚫
[[Fájl:Bolyai Farkas College.jpg|bélyegkép|A marosvásárhelyi református kollégium]]
Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak [[szolgabíró]]i állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy [[domáld]]i kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 5-6}}</ref>
Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak [[szolgabíró]]i állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy [[domáld]]i kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 5-6}}</ref>


1781-től a [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor kollégium|kollégiumban]] tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 5-6}}</ref> Felfigyelve tehetségáre, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú [[Marosvécs]]re került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7}}</ref> 1790-től mindketten a [[kolozsvár]]i [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégium]]ban tanultak. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színészkedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7-8}}</ref> 1795-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között [[Johann Gottlieb Fichte]] filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a [[göttingen]]i egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7-8}}</ref> Göttingenben került baráti kapcsolatba [[Carl Friedrich Gauss|Gauss]]-szal, akivel sokat beszélgettek a geometria alapjairól, és utóbb levélben tartotta a kapcsolatot.<ref>{{cite book | author = Jeremy Gray | title = Worlds out of nothing: a course in the history of geometry in the 19th century | publisher = Springer | year = 2007 | ISBN = 9781846286322 | pages = 90}}</ref><ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 8}}</ref>
1781-től a [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor kollégium|kollégiumban]] tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 5-6}}</ref> Felfigyelve tehetségáre, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú [[Marosvécs]]re került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7}}</ref> 1790-től mindketten a [[kolozsvár]]i [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégium]]ban tanultak. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színészkedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7-8}}</ref> 1795-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között [[Johann Gottlieb Fichte]] filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a [[göttingen]]i egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 7-8}}</ref> Göttingenben került baráti kapcsolatba [[Carl Friedrich Gauss|Gauss]]-szal, akivel sokat beszélgettek a geometria alapjairól, és utóbb ha rendszertelenül is, de leveleztek egymással.<ref>{{cite book | author = Jeremy Gray | title = Worlds out of nothing: a course in the history of geometry in the 19th century | publisher = Springer | year = 2007 | ISBN = 9781846286322 | pages = 90 | language = angol}}</ref><ref>{{cite book | author = Christoph J. Scriba | title = 5000 Jahre Geometrie: Geschichte, Kulturen, Menschen | publisher = Springer | location = Berlin| year = 2005 | id = ISBN 3540224718 | pages = 419 | language = német}}</ref>


1799-ben tért vissza hazájába, ahol a Kemény család meghívta Kolozsvárra, hogy az egyik fiú nevelője legyen. Kolozsváron ismerkedett meg [[Benkő József]] kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöztek.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 11-12}}</ref> [[1804]]-ben a marosvásárhelyi kollégium matematikai professzorának hívták meg. Két gyermekük született, 1802-ben [[Bolyai János|János]], illetve 1804-ben Anna, aki két éves korában meghalt. Fia nevelésére sok gondot fordított, tanítóit a legjobb főiskolás diákok közül válogatta, de matematikára saját maga tanította, és vigyázott, hogy a szellemi fejlődés ne menjen a testi rovására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 12-15}}</ref> Rossz anyagi körülmények között élt, szűkös tanári fizetését kertészkedéssel pótolta, János taníttatásához ismerősök támogatására volt szükség. 1820-ban megpályázta az erdélyi kamarai erdők jól jövedelmező főfelügyelői állását, de nem járt sikerrel.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 16, 20}}</ref>
1799-ben tért vissza hazájába, ahol a Kemény család meghívta Kolozsvárra, hogy az egyik fiú nevelője legyen. Kolozsváron ismerkedett meg [[Benkő József]] kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöztek.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 11-12}}</ref> [[1804]]-ben a marosvásárhelyi kollégium matematikai professzorának hívták meg. Két gyermekük született, 1802-ben [[Bolyai János|János]], illetve 1804-ben Anna, aki két éves korában meghalt. Fia nevelésére sok gondot fordított, tanítóit a legjobb főiskolás diákok közül válogatta, de matematikára saját maga tanította, és vigyázott, hogy a szellemi fejlődés ne menjen a testi rovására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 12-15}}</ref><ref>{{cite book | author = Gray | title = i.m. | pages = 99}}</ref> Rossz anyagi körülmények között élt, szűkös tanári fizetését kertészkedéssel pótolta, János taníttatásához ismerősök támogatására volt szükség. 1820-ban megpályázta az erdélyi kamarai erdők jól jövedelmező főfelügyelői állását, de nem járt sikerrel.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 16, 20}}</ref>


1821-ben, négy évi hosszú kínlódás után meghalt felesége. 1824-ben újra megnősült, a nála sokkal fiatalabb Nagy Terézt, egy marosvásárhelyi vaskereskedő lányát vette el.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 21}}</ref> Ebből a házasságából is két gyermeke született, 1826-ban Gergely, később egy Berta nevű kislány, aki nem élt sokáig. 1833-ban ismét özvegységre jutott. Ebben az évben Bolyai Jánost betegsége miatt nyugdíjazták, így hazaköltözött egyedülálló apjához, de csak egy évig bírtak együtt lakni. Ezt követően gyakori levelekben tartották a kapcsolatot.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 21-22}}</ref>
1821-ben, négy évi hosszú kínlódás után meghalt felesége. 1824-ben újra megnősült, a nála sokkal fiatalabb Nagy Terézt, egy marosvásárhelyi vaskereskedő lányát vette el.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 14, 21}}</ref> Ebből a házasságából is két gyermeke született, 1826-ban Gergely, később egy Berta nevű kislány, aki nem élt sokáig. 1833-ban ismét özvegységre jutott. Ebben az évben Bolyai Jánost betegsége miatt nyugdíjazták, így hazaköltözött egyedülálló apjához, de csak egy évig bírtak együtt lakni. Ezt követően gyakori leveleket írtak egymásnak.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 21-22}}</ref>


Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le. 1854-ben két nagy bánattal kellett megküzdenie: meghalt kis unokája (Berta) és öreg barátja, Gauss.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 25}}</ref> Nyolcvanéves korától az elmúlás gondolata foglalkoztatta és tudatosan készült rá. Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését és intézkedett temetéséről. 1856. november 20-án, [[gutaütés|agyvérzés]]ben hunyt el.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 26-27}}</ref>
Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le. 1854-ben két nagy bánattal kellett megküzdenie: meghalt kis unokája (Berta) és öreg barátja, Gauss.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 25}}</ref> Nyolcvanéves korától az elmúlás gondolata foglalkoztatta és tudatosan készült rá. Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését és intézkedett temetéséről. 1856. november 20-án, [[gutaütés|agyvérzés]]ben hunyt el.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 26-27}}</ref>

A lap 2009. szeptember 6., 18:08-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2009. szeptember 6.
Bolyai Farkas arcképe, Szabó János rajza

Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.[1]

A „fausti műveltségű”,[2] sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett.[3] Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe,[4] őt magát a a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon.[5] Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos elterjesztéséért.[6] Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

Élete

Bolyai Farkas emléktáblája Göttingenben
A marosvásárhelyi református kollégium

Elszegényedett nagybirtokos családból származott. Édesapja, Bolyai Gáspár már csak szolgabírói állással és egy kisebb birtokkal rendelkezett, viszont híres volt gazdálkodói hozzáértéséről és vidám, józan eszű, művelt férfiként tartották számon. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy domáldi kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas.[7]

1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul; kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött.[8] Felfigyelve tehetségáre, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. Tanulótársában, az ifjabb Kemény Simonban élete végéig hűséges barátra talált, aki később anyagilag is támogatta.[9] 1790-től mindketten a kolozsvári református kollégiumban tanultak. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színészkedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott.[10] 1795-ben Kemény Simonnal külföldi tanulmányútra indultak, 1796-ban Jénában időztek egy darabig. Itt anélkül, hogy beiratkozott volna az egyetemre, eljárt néhány előadásra, többek között Johann Gottlieb Fichte filozófiai előadásait hallgatta. 1796 októberében mindketten beiratkoztak a göttingeni egyetemre, Kemény Simon jogot tanult, Bolyai Farkas pedig matematikát.[11] Göttingenben került baráti kapcsolatba Gauss-szal, akivel sokat beszélgettek a geometria alapjairól, és utóbb ha rendszertelenül is, de leveleztek egymással.[12][13]

1799-ben tért vissza hazájába, ahol a Kemény család meghívta Kolozsvárra, hogy az egyik fiú nevelője legyen. Kolozsváron ismerkedett meg Benkő József kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöztek.[14] 1804-ben a marosvásárhelyi kollégium matematikai professzorának hívták meg. Két gyermekük született, 1802-ben János, illetve 1804-ben Anna, aki két éves korában meghalt. Fia nevelésére sok gondot fordított, tanítóit a legjobb főiskolás diákok közül válogatta, de matematikára saját maga tanította, és vigyázott, hogy a szellemi fejlődés ne menjen a testi rovására.[15][16] Rossz anyagi körülmények között élt, szűkös tanári fizetését kertészkedéssel pótolta, János taníttatásához ismerősök támogatására volt szükség. 1820-ban megpályázta az erdélyi kamarai erdők jól jövedelmező főfelügyelői állását, de nem járt sikerrel.[17]

1821-ben, négy évi hosszú kínlódás után meghalt felesége. 1824-ben újra megnősült, a nála sokkal fiatalabb Nagy Terézt, egy marosvásárhelyi vaskereskedő lányát vette el.[18] Ebből a házasságából is két gyermeke született, 1826-ban Gergely, később egy Berta nevű kislány, aki nem élt sokáig. 1833-ban ismét özvegységre jutott. Ebben az évben Bolyai Jánost betegsége miatt nyugdíjazták, így hazaköltözött egyedülálló apjához, de csak egy évig bírtak együtt lakni. Ezt követően gyakori leveleket írtak egymásnak.[19]

Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le. 1854-ben két nagy bánattal kellett megküzdenie: meghalt kis unokája (Berta) és öreg barátja, Gauss.[20] Nyolcvanéves korától az elmúlás gondolata foglalkoztatta és tudatosan készült rá. Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését és intézkedett temetéséről. 1856. november 20-án, agyvérzésben hunyt el.[21]

Munkássága

1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Sokat foglalkozott Euklidész ötödik posztulátumával; többek között bebizonyította, hogy a "három, nem egy egyenesen levő pontok egy körön találhatók" állítás egyenértékű a párhuzamossági axiómával. Foglalkozott drámaírással, rajzolással, zenével is. Az általa feltalált főző- és fűtőkemence abban a korban nagy népszerűségnek örvendett.

1852-ben kiadta Kurzer Grundiss (Rövid vázlat) című német nyelvű művét, amelyben összefoglalta főbb matematikai gondolatait és párhuzamot vont fia és Lobacsevszkij munkássága között.

Matematika

  • Arithmetica eleje, Marosvásárhely, 1830
  • Tentamen iuventutem studiosam in elementa matheosos introducendi, Marosvásárhely, 1832–33
  • Arithmetica eleje kezdőknek, Marosvásárhely, 1850
  • Űrtan elemei kezdőknek, Marosvásárhely, 1850
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Irodalom

  • Öt szomorújáték, Szeben, 1817
  • A párizsi per, érzékeny játék 5 felvonásban, Marosvásárhely, 1818 MEK
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egyénisége

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Emlékezete

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ Anatole Beck, Michael N. Bleicher, Donald W. Crowe. Excursions into mathematics (angol nyelven). A K Peters Ltd, 228. o.. ISBN 9781568811154 (2000) 
  2. ↑ Weszely Tibor. Bolyai Farkas a matematikus, 3. o. 
  3. ↑ Weszely. i.m., 3, 12, 16-17, 90-97. o. 
  4. ↑ Weszely. i.m., 89. o. 
  5. ↑ Roberto Bonola. Non-Euclidean geometry: a critical and historical study of its development (angol nyelven). Dover Publications Inc., 60. o.. ISBN 0486600270 
  6. ↑ Bolyai-levelek, 13. o. 
  7. ↑ Weszely. i.m., 5-6. o. 
  8. ↑ Weszely. i.m., 5-6. o. 
  9. ↑ Weszely. i.m., 7. o. 
  10. ↑ Weszely. i.m., 7-8. o. 
  11. ↑ Weszely. i.m., 7-8. o. 
  12. ↑ Jeremy Gray. Worlds out of nothing: a course in the history of geometry in the 19th century (angol nyelven). Springer, 90. o. (2007) 
  13. ↑ Christoph J. Scriba. 5000 Jahre Geometrie: Geschichte, Kulturen, Menschen (német nyelven). Berlin: Springer, 419. o.. ISBN 3540224718 (2005) 
  14. ↑ Weszely. i.m., 11-12. o. 
  15. ↑ Weszely. i.m., 12-15. o. 
  16. ↑ Gray. i.m., 99. o. 
  17. ↑ Weszely. i.m., 14, 16, 20. o. 
  18. ↑ Weszely. i.m., 14, 21. o. 
  19. ↑ Weszely. i.m., 21-22. o. 
  20. ↑ Weszely. i.m., 25. o. 
  21. ↑ Weszely. i.m., 26-27. o. 

Források

További irodalom

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolyai Farkas témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bolyai_Farkas&oldid=6152360”