Ugrás a tartalomhoz

„James Agee” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Viröngy (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Kézi visszaállítás
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
53. sor: 53. sor:
==Élete==
==Élete==


Hat éves volt, amikor apja, Hugh James Agee autóbalesetben meghalt. Ez a tragédia ösztönözte ''A Death in the Family'' című önéletrajzi regénye megírására, amely poszthumusz és vefejezetlen formában jelent meg [[1957]]-ben, s egy évvel később [[Pulitzer-díj]]at nyert.<ref>Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): ''Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren''. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, ISBN 3-476-01654-4, S. 9.</ref> Iskolai tanulmányai nagy részét különböző internátusokban töltötte, ezután a [[Harvard Egyetem]]re ment, majd több lapnál mint újságíró tevékenykedett. Mindennapi újságírói tevékenysége mellett főleg könyv- és filmkritikákat írt, amelyek széles körű figyelmet keltettek.<ref>Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): ''Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren''. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, ISBN 3-476-01654-4, S. 9.</ref>[[1936]]-ban néhány hónapot [[Walker Evans]] fotós társaságában az aratómunkásokkal töltött [[Alabama|Alabamában]]. Élményeiről egy cikket írt, amely azonban sosem jelent meg. Evans és Agee a szöveget egy fotóalbummá bővítették (''(Let Us Now Praise Famous Men: Three Tenant Families'', [[1941]]), amely a [[Nagy gazdasági világválság]] amerikai történetének egyik legfontosabb emlékévé vált.
Hat éves volt, amikor apja, Hugh James Agee autóbalesetben meghalt. Ez a tragédia ösztönözte ''A Death in the Family'' című önéletrajzi regénye megírására, amely poszthumusz és vefejezetlen formában jelent meg [[1957]]-ben, s egy évvel később [[Pulitzer-díj]]at nyert.<ref>Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): ''Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren''. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, {{ISBN|3-476-01654-4}}, S. 9.</ref> Iskolai tanulmányai nagy részét különböző internátusokban töltötte, ezután a [[Harvard Egyetem]]re ment, majd több lapnál mint újságíró tevékenykedett. Mindennapi újságírói tevékenysége mellett főleg könyv- és filmkritikákat írt, amelyek széles körű figyelmet keltettek.<ref>Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): ''Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren''. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, {{ISBN|3-476-01654-4}}, S. 9.</ref>[[1936]]-ban néhány hónapot [[Walker Evans]] fotós társaságában az aratómunkásokkal töltött [[Alabama|Alabamában]]. Élményeiről egy cikket írt, amely azonban sosem jelent meg. Evans és Agee a szöveget egy fotóalbummá bővítették (''(Let Us Now Praise Famous Men: Three Tenant Families'', [[1941]]), amely a [[Nagy gazdasági világválság]] amerikai történetének egyik legfontosabb emlékévé vált.


[[1942]] és [[1948]] közt a ''[[Time (magazin)|Time]]'' és a ''Nation'' magazinok filmkritikusa volt, ezután mint szabadúszó újságíró és író dolgozott. [[1949]]-ben a ''[[Life (magazin)|Life'' magazinban hosszú cikket írt a [[némafilm]]es korszak humoristáiról, például barátjáról, [[Charlie Chaplin]]ról, [[Harold Lloyd]]ról és [[Buster Keaton]]ról. Agee Keatonról írt dícsérő szavai, illetve megbecsülése nagyban hozzájárult a nagyszerű komikus későbbi újrafelfedezéséhez. Az [[1950-es évek]]ben két [[hollywood]]i klasszikus, az ''African Queen'' ([[1951]]) és a ''The Night of the Hunter'' ([[1955]]) forgatókönyvét írta meg, miután költői kommentárokat készített az [[Oscar-díj]]ra jelölt ''The Quiet One'' című dokumentumfilmhez ([[1948]]).
[[1942]] és [[1948]] közt a ''[[Time (magazin)|Time]]'' és a ''Nation'' magazinok filmkritikusa volt, ezután mint szabadúszó újságíró és író dolgozott. [[1949]]-ben a ''[[Life (magazin)|Life'' magazinban hosszú cikket írt a [[némafilm]]es korszak humoristáiról, például barátjáról, [[Charlie Chaplin]]ról, [[Harold Lloyd]]ról és [[Buster Keaton]]ról. Agee Keatonról írt dícsérő szavai, illetve megbecsülése nagyban hozzájárult a nagyszerű komikus későbbi újrafelfedezéséhez. Az [[1950-es évek]]ben két [[hollywood]]i klasszikus, az ''African Queen'' ([[1951]]) és a ''The Night of the Hunter'' ([[1955]]) forgatókönyvét írta meg, miután költői kommentárokat készített az [[Oscar-díj]]ra jelölt ''The Quiet One'' című dokumentumfilmhez ([[1948]]).

A lap 2021. július 20., 18:16-kori változata

James Agee
SzületettJames Rufus Agee
1909. november 27.[1][2][3][4][5]
Knoxville[2]
Elhunyt1955. május 16. (45 évesen)[1][2][3][4][5]
New York
Állampolgárságaamerikai[2]
GyermekeiJoel Agee
Foglalkozása
Iskolái
  • Harvard Egyetem
  • Phillips Exeter Academy
  • St. Andrew's-Sewanee School
  • Knoxville High School
  • Eliot House
Halál okaszívinfarktus

SablonWikidataSegítség

James Rufus Agee (Knoxwille, 1909. november 27. - New York, 1955. május 16.) amerikai költő, újságíró, forgatókönyvíró, filmkritikus.

Élete

Hat éves volt, amikor apja, Hugh James Agee autóbalesetben meghalt. Ez a tragédia ösztönözte A Death in the Family című önéletrajzi regénye megírására, amely poszthumusz és vefejezetlen formában jelent meg 1957-ben, s egy évvel később Pulitzer-díjat nyert.[6] Iskolai tanulmányai nagy részét különböző internátusokban töltötte, ezután a Harvard Egyetemre ment, majd több lapnál mint újságíró tevékenykedett. Mindennapi újságírói tevékenysége mellett főleg könyv- és filmkritikákat írt, amelyek széles körű figyelmet keltettek.[7]1936-ban néhány hónapot Walker Evans fotós társaságában az aratómunkásokkal töltött Alabamában. Élményeiről egy cikket írt, amely azonban sosem jelent meg. Evans és Agee a szöveget egy fotóalbummá bővítették ((Let Us Now Praise Famous Men: Three Tenant Families, 1941), amely a Nagy gazdasági világválság amerikai történetének egyik legfontosabb emlékévé vált.

1942 és 1948 közt a Time és a Nation magazinok filmkritikusa volt, ezután mint szabadúszó újságíró és író dolgozott. 1949-ben a [[Life (magazin)|Life magazinban hosszú cikket írt a némafilmes korszak humoristáiról, például barátjáról, Charlie Chaplinról, Harold Lloydról és Buster Keatonról. Agee Keatonról írt dícsérő szavai, illetve megbecsülése nagyban hozzájárult a nagyszerű komikus későbbi újrafelfedezéséhez. Az 1950-es években két hollywoodi klasszikus, az African Queen (1951) és a The Night of the Hunter (1955) forgatókönyvét írta meg, miután költői kommentárokat készített az Oscar-díjra jelölt The Quiet One című dokumentumfilmhez (1948).

Háromszor volt házas és négy gyermeke született, köztük az 1940-es születésű író és műfordító Joel Agee. 45 éves korában szívinfarktusban hunyt el útban orvosához egy New York-i taxiban.

Magyarul egyetlen novellája jelent meg a Galaktika 30. számában 1978-ban Anya meséje címmel.

Válogatott munkái

  • Permit Me Voyage (1934)
  • Let Us Now Praise Famous Men: Three Tenant Families (Walker Evans fotóival, 1941)
  • The Morning Watch (1951)
  • A Death in the Family (1957)
  • Agee on Film (1942 és 1948 közt írt filmkritikák, 1958)
  • All the Way Home (A Death in the Family színpadi változata, Tad Mosel munkája, 1960)
  • The Collected Poems of James Agee (1968)
  • The Collected Short Prose of James Agee (1968)

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c d Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 22, 1
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, ISBN 3-476-01654-4, S. 9.
  7. Vgl. den Eintrag in Bernd Engler und Kurt Müller (Hrsg.): Metzler-Lexikon amerikanischer Autoren. Metzler Verlag, Stuttgart et al. 2000, ISBN 3-476-01654-4, S. 9.

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a James Agee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.