Ugrás a tartalomhoz

„Intuíció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a forr.
területekre bontottam és kiegészítettem az intuíció értelmezését
1. sor: 1. sor:
Az '''intuíció''' latin eredeteként figyelembe vehetjük a ''tuere'' szótövet, mely annyit tesz „ránézni, figyelni valamire”, de az ebből származtatott ''intueri'' szót is, melynek jelentése „megfontolni”.
⚫
Az '''intuíció''' azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem [[gondolkodás]]i és következtetési folyamatok során történik.<ref>[https://www.merriam-webster.com/dictionary/intuition Webster dictionary: intuition]</ref><ref name="oxford dictionary">{{cite web |title=intuition|url= http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/intuition |accessdate= 22 December 2014 }}</ref>

⚫
Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem [[gondolkodás]]i és következtetési folyamatok során történik.<ref>[https://www.merriam-webster.com/dictionary/intuition Webster dictionary: intuition]</ref><ref name="oxford dictionary">{{cite web |title=intuition|url= http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/intuition |accessdate= 22 December 2014 }}</ref>
A folyamat egy következtetés vagy belátás végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések tudatosulnának.
A folyamat egy következtetés vagy belátás végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések tudatosulnának.

Az intuíciót – amennyiben függetlenítünk a tudományos definíciótól – köznapi értelemben egyfajta belső hang, megérzés, ráérzés, jövőbe látás, hatodik érzék, szívünkre hallgatás vagy akár egy hasraütésszerű döntésként aposztrofálhatjuk.<ref>{{Cite web |title=HRBLOG.hu - Sustainable Business Well-being blog - 1.1. Szakértői Intuíció a döntéshozásban |url=https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/1_1_-szakertoi-intuicio-a-donteshozasban-20191101.html |work=www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting |accessdate=2019-11-22 |language=hu}}</ref>

⚫
Az intuíció váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Belülről jön, de általában külső hatás váltja ki. Hogy tényleg intuíció volt-e, ami vezérelt bennünket, az csak később derül ki. Nem mindegyik spontán ötlet, nem minden villanásszerű megérzés intuíció. Ha már nem gondolkozunk intenzíven egy adott dolgon, akkor keletkezhet az intuíció.<ref name="ReferenceA" />
⚫
Az intuíció során valamely ismeret közvetlenül "adja" magát, és így tévedéstől mentes tudást közvetít.<ref name="ReferenceB">Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006</ref>


== Etimológia ==
== Etimológia ==
6. sor: 13. sor:


== Értelmezés ==
== Értelmezés ==
Az intuíció itt vizsgált területei: (kvantum)fizika, biológia, közgazdaságtan, filozófia, pszichológia, vallások.


'''Intuíció (kvantum)fizikai háttere'''

Az intuíció fizikai háttere a téridőből eredeztethető. Minthogy a téridő számtalan teret és időt hoz létre, melyekben spontán mód [[Kvantummechanika|kvantum mezők]] vagy másnéven kvantum hab formájában fejezik ki potencialitásukat. E potenciálban megjelennek az energia-kvanták (kvantumbitek), energia és fény váltakozó formájában - [[kétrés-kísérlet]] -. A [[vákuum]] sosem üres, folyamatosan ki-be fluktuálnak benne a spontán mód megjelenő energia és fényrészecskék; ezt a "vákuumban elvárt érték"-kel (vacuum expectation value) jellemezzük. A tér kvantum-fluktuációjában megjelenik így az [[Elemi részecske|elemi részecskék]] "információja", melyek különböző kombinációkban összeállva atomokat, molekulákat, anyagot képeznek. Amennyiben egy spontán mód megjelenő fotont kettéválasztunk, és egymástól több kilométer távolságra visszük őket, abban az esetben ha az egyik felet stimulációnak tesszük ki, a másik fél is ugyanolyan stimulált hatást mutat. Ez a [[Kvantum-összefonódás|kvantum összefonódás]]. Minthogy jópár kutatás szerint tudatosságunk képes intuitív formában a térben és időben is érzékelni, így - mivel egy kisebb edénybe nem tehetünk bele egy nagyobbat -, tudatosságunk téridő jelleggel bír. Eszerint, bármely térben vagy időben is jelenik meg az információ, azt egy az intuíció érzékelésében gyakorlot tudat érzékelni képes.


'''Intuíció biológiai megnyilvánulása'''

Az intuíció a kísérletek szerint a szívünk 4.8 másodperccel azt megelőzően érzékeli azt ami történni fog.<ref>{{Cite journal|title=Electrophysiological Evidence of Intuition
http://www.deanradin.com/evidence/McCraty2004PartI.pdf}}</ref> Az éber érzékelés elsőként a szívben jelenik meg intuitív információ formájában, majd a [[Bolygóideg|bolygóidegek]]<nowiki/>en át az intuíció eljut az egyunkba, ahol a szem mögött elhelyezkedő [[:en:Orbitofrontal_cortex|orbifrontális kéreg]] érzékel.


'''Intuíció a közgazdaságtanban'''

Egy nagyszerű integratív gondolattal a [[Nobel-díj|Nóbel-díj]]<nowiki/>as közgazdász [[Daniel Kahneman]] áthidaló megoldásnak nevezi meg az úgynevezett '''professzionális intuíciót'''. Ennek lényege, hogy egyrészt rengeteg professzionális, logikai tudást halmoz fel az ember, másrészt, emellett engedi, hogy intuíciója ezen felgyűjtött gyakorlati eszköztárából válassza ki az adott pillanatban legmegfelelőbb megoldást. A szívét és az agyát egyaránt használja. Mivel gyakorlat teszi az embert, a professzionális intuíció megbízható kialakításához és használatához a sorozatos gyakorlás lehetősége és a visszajelzés megléte szükséges – mondja Kahneman<ref>{{Cite journal|title=Daniel Kahneman - Thinking, Fast and Slow (2014)
http://www.math.chalmers.se/~ulfp/Review/fastslow.pdf}}</ref> -.<ref>{{Cite web |url=https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/i_2_-intuicio--kozgazdasz-szemmel-20191021.html |title=Szakértői Intuíció A Döntéshozásban - Intuíció, közgazdász szemmel |accessdate=2019-10-21}}</ref>


'''Intuíció a filozófiában'''

Néhány lexikonban az intuíció címszó alatt a következőket olvashatjuk: ''közvetlen belső észlelés'' vagy ''sugallatszerű látásmód''.
Néhány lexikonban az intuíció címszó alatt a következőket olvashatjuk: ''közvetlen belső észlelés'' vagy ''sugallatszerű látásmód''.
Az intuíció tehát nem egy tapasztalat vagy értelemszerű gondolkodásmód által nyert belátás, illetve nem a valóság közvetlen átélése.
⚫
Az intuíció tehát nem egy tapasztalat vagy értelemszerű gondolkodásmód által nyert belátás, illetve nem a valóság közvetlen átélése. [[Goethe]] az intuíciót ''az ember belsejéből fakadó sugallat''nak nevezte. [[Carl Gustav Jung|Carl G. Jung]] pszichoanalitikus szerint ez egyfajta [[ösztön]]ös megértés, ami azt jelenti, hogy valamit teljes egészében megértettünk, anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni mi és hogyan történt. Érzékenységről, beleérző képességről, sejtelemről, vagy [[Hatodik érzék|tudattalan észlelés]]ről beszélünk, ha az intuíciót körül akarjuk írni. Olyan folyamatok felfogása, amelyek a tudatunkon kívül történnek, és amelyeket a szellemünk felfog, mert fogékony rá.<ref name="ReferenceA">Kurt Tepperwein: Szuperintuíció, 2010</ref>


Szókratész is azt fejezte ki, hogy egy „belső hang” mondja neki mit tegyen és az óvja meg a hibázástól. Tanítványa Platón (-ie.347) kizárólag a valóság vagy a tárgyak, tényezők meghatározására használta az intuíciót, mint képességet, de leginkább a dolgok nevén nevezésére. Arisztotelész (-ie.322) ismét tudatosan alkalmazta az intuíciót, mint az információ-forrás eszközét.<ref>{{Cite book|title=The Concept of Intuition and Its Role in Plato and Aristotle https://www.researchgate.net/publication/299275042_The_Concept_of_Intuition_and_Its_Role_in_Plato_and_Aristotle}}</ref>
⚫
Az intuíció váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Belülről jön, de általában külső hatás váltja ki. Hogy tényleg intuíció volt-e, ami vezérelt bennünket, az csak később derül ki. Nem mindegyik spontán ötlet, nem minden villanásszerű megérzés intuíció. Ha már nem gondolkozunk intenzíven egy adott dolgon, akkor keletkezhet az intuíció.<ref name="ReferenceA"/>
⚫
Az intuíció során valamely ismeret közvetlenül "adja" magát, és így tévedéstől mentes tudást közvetít.<ref name="ReferenceB">Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006</ref>


A 17. században René Descartes (1596-1650) dualista materialista nézetet képviselt. Emellett azonban eszközként tekintett az intuícióra a gondolkodás mellett. Információ megismerésre az intuitív megértést javasolja – jórészt Isten szavának megismeréseként, mely korában érthető –, és emellett hozzáteszi, hogy szükséges a racionalitásra törekvő analitikus érvelés (dedukció) is. A 18. századi felvilágosodás figyelemreméltó gondolkodója Immanuel Kant (1724-1804) azt tartotta a kvantumfizika megjelenését megelőzendő, hogy a tér és az idő az intuíció egyedüli megnyilvánulásai. Kant tanítványa Arthur Schopenhauer (1788-1860) számára fontos volt az ok-okozat törvénye. Mi több, az vallotta, hogy az okozatok kiváltó okának felismeréséhez, valamint a jelen pillanatban elültetett okok későbbi okozatként való előrejelzéséhez intuíció szükséges.[https://www.researchgate.net/publication/316753605_Sensations_Intuitions_and_the_Law_of_Causality]
⚫
Sok nézet alapján az intuíció a valódi tudás egyetlen forrása. E szerint a könyvekből vagy tanítók, tanárok útján megszerzett tudás nem valódi tudás. Az mind csak világszemlélet, egyfajta tájékoztató jellegű tudás. Minden tudományágnak megvannak a maga korlátai és tévedései. Az egyedüli, tévedhetetlen információforrás az intuíció. A [[Buddhizmus|buddhista]] és [[Hinduizmus|hindu]] mesterek úgy mondják, hogy "''meg kell tanulni a [[Harmadik szem (ezoterika)|belső szem]]mel látni és a belső fülekkel hallani''". A pszichológia [[Transzperszonális pszichológia|transzperszonális pszichológiá]]nak nevezett irányzatát a tudósok képtelenek megérteni. A régi korok okkult tudománya, ami hosszú korszakok során fejlődött ki, egzakt tudományt takar, amely az intuíció tudásán alapul.<ref>Szvámi Ráma: Élet a Himalája mestereivel</ref>


Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) hasonló nézeteket vallott, mint Kant, azonban úgy tartotta, hogy a tér és az idő a természet részei, nem az intuícióé. Nem tartja az intuíciót az információ forrásának. A tudatosságot nem az intuícióból eredeztetni kifejezetten az analitikus gondolkodással azonosítja.<ref>{{Cite web |url=https://mypages.unh.edu/sites/default/files/wad/files/hegel_sensation_intuition_space_time_with_german.pdf |title=Hegel’s Account of the Presence of Space and Time in Sensation, Intuition, and the World: A Sellarsian View |accessdate=2015-01-01}}</ref>
<!-- ........ ÁTFOGALMAZANDÓ, NEHEZEN ÉRTHETŐ MEGFOGALMAZÁSOK ... AZ OLVASÓK BEALSZANAK ... == Anyag és emlékezet ==

Az emlékezet-kúp csúcsa (S) érzékeléskor(szenzor) szavakba ad ismeretet, ami képpé, képekké bomlik a gondolat képernyőjén. Az álomvilág érzékben valósul/realizálódik, állandó változásban. Reprezentál/bemutat. Az [[intuíció]] tág értelemben az „ösztönös ént” (ego) világítja meg. Másik réteg a haszonelven szerveződő értelem /intelligencia. Miközben az agyélettan /fiziológia egyre inkább pontosította /lokalizálta az érzéseket, mozgásokat, a gondolatot pontsorok villogása jelezte. A felismerés során szokásrendszereink összekapcsolják a pillanatot a múlttal. Az asszociáció/társítás - melléktermék. A folyamat /kontinuum él a pillanat/diszkrétum ellenében.<ref> Bergson 1896, 186.o.</ref>
Friedrich Wilhelm Nietzsche (1844-1900) időben a soron következő filozófus, kit erőteljesen befolyásolt Schopenhauer. A gondolatait logikai turbulenciának tartotta, értékrendjét így újra kívánta értékelni minden szempontból. Ehhez eszközként az intuíciót és képzelőerejét használta. Nietzsche továbbá jelentős képviselője az intuicionizmusnak, mely az igazság, valamint az etika és a metafizika értékeinek megismerésére intuíció által tett kísérleti módszer.<ref>{{Cite web |url=https://link.springer.com/chapter/10.1007%2F978-94-017-2430-2_4 |title=Nietzche |accessdate=2016-01-01}}</ref>
Az ember azért keresgél, mert nélkülöz. A tudat áramlásában csak a szigetek kiugróak. A tett eredménye lényeg, az eszköz feledhető.<ref> Bergson 1907/1930, 272. o.</ref>

== Hermeneutika/jelentés értelmezés ==
Martin Heidegger (1889-1976) Nietzsche-hez hasonlóan intuicionista volt. Azt javasolta, hogy ne csak elfogadjuk azt, amit mások mondanak nekünk, hanem saját intuíciónkkal teszteljük is azt.
Az elme üzemmódjai: oksági; értelmező. Megpróbál szándék /intenció összefüggést találni a jelenségek, folyamatok között.<ref> Dennett 1998a </ref> Különböző fejődésben /kultúrában a tudás-rétegek felépítményt /architektúrát építenek. Van lassú, hosszútávú emlék; közepes /munka emlék és gyors /alkalmazó. Az intuíció - gyors kapcsoló, bevillanás. Egyénileg jellemző sajátosság. „Beavatással” érzelmi árnyalást adnak, ami hol segít, hol gátol. Szűrőt ad a hivatáshoz, gyülekezethez, a megfelelő közösséghez. -->

[[Goethe]] az intuíciót ''az ember belsejéből fakadó sugallat''nak nevezte.

Az Edinburgh Egyetem felmérése szerint 282 filozófus véleményéből. 51 százalékuk úgy találta, hogy “az intuíció, a filozófiai hozzáállás meghatározásának hasznos módja.”


A filozófia történetében más fogalmak segítségével is megközelítették az intuíciót: pl. ideák látása, lényeglátás.
A filozófia történetében más fogalmak segítségével is megközelítették az intuíciót: pl. ideák látása, lényeglátás.



'''Intuíció a pszichológiában'''

[[Sigmund Freud]] azt állította, hogy az intuíció és a kreativitás nem működik megfelelően azoknál, kik szexuálisan korlátozottak, vagy szégyenérzetük van azzal kapcsolatban.

⚫
[[Carl Gustav Jung|Carl G. Jung]] pszichoanalitikus szerint ez egyfajta [[ösztön]]ös megértés, ami azt jelenti, hogy valamit teljes egészében megértettünk, anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni mi és hogyan történt. Érzékenységről, beleérző képességről, sejtelemről, vagy [[Hatodik érzék|tudattalan észlelés]]ről beszélünk, ha az intuíciót körül akarjuk írni. Olyan folyamatok felfogása, amelyek a tudatunkon kívül történnek, és amelyeket a szellemünk felfog, mert fogékony rá.<ref name="ReferenceA">Kurt Tepperwein: Szuperintuíció, 2010</ref>

Jung-hoz hasonlóan vélekedett [[William McDougall]] aki előbb az Oxford, majd a Harvard Egyetem pszichológus professzora volt, mígnem az Észak-Karolinai Egyetem Pszichológia tanszékének elnöke lett<ref>{{Cite web |url=https://www.amazon.com/Body-Mind-History-Defense-Animism/dp/B008QNTFFY |title=Body-Mind History Defense Animism |accessdate=1968-02-20}}</ref>.

A pszichológia [[Transzperszonális pszichológia|transzperszonális pszichológiá]]nak nevezett irányzatát a tudósok képtelenek megérteni. A régi korok okkult tudománya, ami hosszú korszakok során fejlődött ki, egzakt tudományt takar, amely az intuíció tudásán alapul.<ref>Szvámi Ráma: Élet a Himalája mestereivel</ref>


'''Intuíció a vallásokban'''

⚫
Sok nézet alapján az intuíció a valódi tudás egyetlen forrása. E szerint a könyvekből vagy tanítók, tanárok útján megszerzett tudás nem valódi tudás. Az mind csak világszemlélet, egyfajta tájékoztató jellegű tudás. Minden tudományágnak megvannak a maga korlátai és tévedései. Az egyedüli, tévedhetetlen információforrás az intuíció.


A [[Buddhizmus|buddhista]] és [[Hinduizmus|hindu]] mesterek úgy mondják, hogy "''meg kell tanulni a [[Harmadik szem (ezoterika)|belső szem]]mel látni és a belső fülekkel hallani''".

''Hinduizmus''


A [[Parapszichológia|parapszichológiá]]ban intuíciónak nevezik az úgynevezett megvilágosodást, mely egyik pillanatról a másikra lehetővé teszi, hogy bizonyos képeket minden gondolkodás nélkül felfogjunk és megértsünk. E kultúrkörben intuíció nélkül nincs intelligencia, hisz nehezen képzelhető el olyan emberi agy, amely csak logikai fogalmakkal, az észszerűség által hasznosnak ítélt és pontosnak tartott műveleteket alkalmazna. Az intuíció szabad és néha valóban meglepő dolgokat produkál, akár az [[ösztön]].<ref>Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, 1991</ref>
A [[Parapszichológia|parapszichológiá]]ban intuíciónak nevezik az úgynevezett megvilágosodást, mely egyik pillanatról a másikra lehetővé teszi, hogy bizonyos képeket minden gondolkodás nélkül felfogjunk és megértsünk. E kultúrkörben intuíció nélkül nincs intelligencia, hisz nehezen képzelhető el olyan emberi agy, amely csak logikai fogalmakkal, az észszerűség által hasznosnak ítélt és pontosnak tartott műveleteket alkalmazna. Az intuíció szabad és néha valóban meglepő dolgokat produkál, akár az [[ösztön]].<ref>Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, 1991</ref>


⚫
A [[hinduizmus]]ban az advaita-[[védánta]] nézet szerint az intuíción át az egyén úgynevezett [[Brahman]]nal érintkezik.<ref>William M. Indich: Consciousness in Advaita Vedanta https://books.google.de/books?id=7ykZjWOiBMoC&pg=PA10&dq=advaitha+on+intuition&hl=en&sa=X&ei=49CaVPG_HIHlOJOygfAP&redir_esc=y#v=onepage&q=advaitha%20on%20intuition&f=false</ref> Hozzáállásuk szerint minden ember egy isteni lénnyé válhat és ki tudja fejleszteni az un. sziddhijeit, az általános képességek világában nem annyira ismert, így természetfelettinek tekintett képességeit. Ezek közül az egyik legfontosabb az intuíció, a mindentudás művészete. A több mint 40 egyetemen tanszékkel rendelkező mindfulness [[meditáció]] valójában egy ősi hindu meditáció, a samatha, melynek lényege a tudat lenyugtatása.
⚫
A [[vallás]]ban [[Isten]] megismerésének többnyire intuitív útját követi a [[misztika]]. A vallásos megismerés azon elmélete, amelyik a racionális, logikai megismerést teljes egészében megkísérli az intuícióval felváltani, az intuicionizmus. Ez az elmélet messzemenően rányomta a bélyegét az [[újplatonizmus]]ra, ugyanez hatott az [[ontologizmus]]ban, a [[Teozófia|teozófiá]]ban és az [[Antropozófia|antropozófiá]]ban.<ref name="ReferenceB"/>

''Buddhizmus''

Sakjamuni Buddha filozófiája jellemzően abban különbözik a hinduizmusétól, hogy nem istenségeket imád mint a hinduizmus, hanem a különböző buddha formákra úgy tekint mint az ember saját tudata különböző kvalitásainak tükreire. Abban is különbözik a hinduizmustól, hogy a buddhista filozófiával bíró ember elsősorban nem saját maga boldogulásáért dolgozik, hanem kifejezetten minden lény – beleértve saját magát is – boldogulásáért. A buddhizmusban jelentős és széles tanítások vannak jelen a tudatosság és a tér természetéről, kiváltképp az intuícióról. Alkalmazzák a samatha-[[Vipasszaná|vipassana]] módszert is, de ezen túl két másikat is, melyek legalább olyan gyorsak, hasznosak mint az előbbi.

''Kereszténység''

⚫
A [[vallás]]ban [[Isten]] megismerésének többnyire intuitív útját követi a [[misztika]]. A vallásos megismerés azon elmélete, amelyik a racionális, logikai megismerést teljes egészében megkísérli az intuícióval felváltani, az intuicionizmus. Ez az elmélet messzemenően rányomta a bélyegét az [[újplatonizmus]]ra, ugyanez hatott az [[ontologizmus]]ban, a [[Teozófia|teozófiá]]ban és az [[Antropozófia|antropozófiá]]ban.<ref name="ReferenceB" />



<br />
⚫
A [[hinduizmus]]ban az advaita-[[védánta]] nézet szerint az intuíción át az egyén [[Brahman]]nal érintkezik.<ref>William M. Indich: Consciousness in Advaita Vedanta https://books.google.de/books?id=7ykZjWOiBMoC&pg=PA10&dq=advaitha+on+intuition&hl=en&sa=X&ei=49CaVPG_HIHlOJOygfAP&redir_esc=y#v=onepage&q=advaitha%20on%20intuition&f=false</ref>


==Lásd még==
==Lásd még==
43. sor: 106. sor:
[[Bergson, H.]] 1907/1930. Teremtő fejlődés. Budapest: MTA (Hasonmás: 1987)
[[Bergson, H.]] 1907/1930. Teremtő fejlődés. Budapest: MTA (Hasonmás: 1987)
* 22. Az ezredforduló pszichológiája. A kogniciótól a társas megismerésig. Oksági vagy hermeneutikai hozzáállás. Dennett,D. (1998a) Az intencionalitás filozófiája. Bp. Osiris, Milyen feszültségei vannak a hivatásnak?
* 22. Az ezredforduló pszichológiája. A kogniciótól a társas megismerésig. Oksági vagy hermeneutikai hozzáállás. Dennett,D. (1998a) Az intencionalitás filozófiája. Bp. Osiris, Milyen feszültségei vannak a hivatásnak?
*Szakértői Intuíció a Döntéshozásban - Összefoglaló https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/1_1_-szakertoi-intuicio-a-donteshozasban-20191101.html
*Szakértői Intuíció a Döntéshozásban - Intuíció, közgazdász szemmel https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/i_2_-intuicio--kozgazdasz-szemmel-20191021.html
*Szakértői Intuíció a Döntéshozásban - Az Intuíció Fizikája https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/i_3_-az-intuicio-fizikaja-20191107.html
*Szakértői Intuíció a Döntéshozásban - Az Intuíció Biológiája https://www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting/i_4_-az-intuicio-biologiaja-20191117.html


{{csonk-dátum|csonk-pszi|2007 januárjából}}
{{csonk-dátum|csonk-pszi|2007 januárjából}}

A lap 2019. november 23., 00:48-kori változata

Az intuíció latin eredeteként figyelembe vehetjük a tuere szótövet, mely annyit tesz „ránézni, figyelni valamire”, de az ebből származtatott intueri szót is, melynek jelentése „megfontolni”.

Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.[1][2] A folyamat egy következtetés vagy belátás végeredményét adja anélkül, hogy az ehhez vezető gondolati lépések tudatosulnának.

Az intuíciót – amennyiben függetlenítünk a tudományos definíciótól – köznapi értelemben egyfajta belső hang, megérzés, ráérzés, jövőbe látás, hatodik érzék, szívünkre hallgatás vagy akár egy hasraütésszerű döntésként aposztrofálhatjuk.[3]

Az intuíció váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Belülről jön, de általában külső hatás váltja ki. Hogy tényleg intuíció volt-e, ami vezérelt bennünket, az csak később derül ki. Nem mindegyik spontán ötlet, nem minden villanásszerű megérzés intuíció. Ha már nem gondolkozunk intenzíven egy adott dolgon, akkor keletkezhet az intuíció.[4] Az intuíció során valamely ismeret közvetlenül "adja" magát, és így tévedéstől mentes tudást közvetít.[5]

Etimológia

A szó szótöve a latin intueri - "megnéz, megtekint, megfigyel" szóból ered. A közép-latin intuitio - "sugallat", "megérző képesség" szóból vezethető le a mai jelentése.[4]

Értelmezés

Az intuíció itt vizsgált területei: (kvantum)fizika, biológia, közgazdaságtan, filozófia, pszichológia, vallások.


Intuíció (kvantum)fizikai háttere

Az intuíció fizikai háttere a téridőből eredeztethető. Minthogy a téridő számtalan teret és időt hoz létre, melyekben spontán mód kvantum mezők vagy másnéven kvantum hab formájában fejezik ki potencialitásukat. E potenciálban megjelennek az energia-kvanták (kvantumbitek), energia és fény váltakozó formájában - kétrés-kísérlet -. A vákuum sosem üres, folyamatosan ki-be fluktuálnak benne a spontán mód megjelenő energia és fényrészecskék; ezt a "vákuumban elvárt érték"-kel (vacuum expectation value) jellemezzük. A tér kvantum-fluktuációjában megjelenik így az elemi részecskék "információja", melyek különböző kombinációkban összeállva atomokat, molekulákat, anyagot képeznek. Amennyiben egy spontán mód megjelenő fotont kettéválasztunk, és egymástól több kilométer távolságra visszük őket, abban az esetben ha az egyik felet stimulációnak tesszük ki, a másik fél is ugyanolyan stimulált hatást mutat. Ez a kvantum összefonódás. Minthogy jópár kutatás szerint tudatosságunk képes intuitív formában a térben és időben is érzékelni, így - mivel egy kisebb edénybe nem tehetünk bele egy nagyobbat -, tudatosságunk téridő jelleggel bír. Eszerint, bármely térben vagy időben is jelenik meg az információ, azt egy az intuíció érzékelésében gyakorlot tudat érzékelni képes.


Intuíció biológiai megnyilvánulása

Az intuíció a kísérletek szerint a szívünk 4.8 másodperccel azt megelőzően érzékeli azt ami történni fog.[6] Az éber érzékelés elsőként a szívben jelenik meg intuitív információ formájában, majd a bolygóidegeken át az intuíció eljut az egyunkba, ahol a szem mögött elhelyezkedő orbifrontális kéreg érzékel.


Intuíció a közgazdaságtanban

Egy nagyszerű integratív gondolattal a Nóbel-díjas közgazdász Daniel Kahneman áthidaló megoldásnak nevezi meg az úgynevezett professzionális intuíciót. Ennek lényege, hogy egyrészt rengeteg professzionális, logikai tudást halmoz fel az ember, másrészt, emellett engedi, hogy intuíciója ezen felgyűjtött gyakorlati eszköztárából válassza ki az adott pillanatban legmegfelelőbb megoldást. A szívét és az agyát egyaránt használja. Mivel gyakorlat teszi az embert, a professzionális intuíció megbízható kialakításához és használatához a sorozatos gyakorlás lehetősége és a visszajelzés megléte szükséges – mondja Kahneman[7] -.[8]


Intuíció a filozófiában

Néhány lexikonban az intuíció címszó alatt a következőket olvashatjuk: közvetlen belső észlelés vagy sugallatszerű látásmód. Az intuíció tehát nem egy tapasztalat vagy értelemszerű gondolkodásmód által nyert belátás, illetve nem a valóság közvetlen átélése.

Szókratész is azt fejezte ki, hogy egy „belső hang” mondja neki mit tegyen és az óvja meg a hibázástól. Tanítványa Platón (-ie.347) kizárólag a valóság vagy a tárgyak, tényezők meghatározására használta az intuíciót, mint képességet, de leginkább a dolgok nevén nevezésére. Arisztotelész (-ie.322) ismét tudatosan alkalmazta az intuíciót, mint az információ-forrás eszközét.[9]

A 17. században René Descartes (1596-1650) dualista materialista nézetet képviselt. Emellett azonban eszközként tekintett az intuícióra a gondolkodás mellett. Információ megismerésre az intuitív megértést javasolja – jórészt Isten szavának megismeréseként, mely korában érthető –, és emellett hozzáteszi, hogy szükséges a racionalitásra törekvő analitikus érvelés (dedukció) is. A 18. századi felvilágosodás figyelemreméltó gondolkodója Immanuel Kant (1724-1804) azt tartotta a kvantumfizika megjelenését megelőzendő, hogy a tér és az idő az intuíció egyedüli megnyilvánulásai. Kant tanítványa Arthur Schopenhauer (1788-1860) számára fontos volt az ok-okozat törvénye. Mi több, az vallotta, hogy az okozatok kiváltó okának felismeréséhez, valamint a jelen pillanatban elültetett okok későbbi okozatként való előrejelzéséhez intuíció szükséges.[1]

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) hasonló nézeteket vallott, mint Kant, azonban úgy tartotta, hogy a tér és az idő a természet részei, nem az intuícióé. Nem tartja az intuíciót az információ forrásának. A tudatosságot nem az intuícióból eredeztetni kifejezetten az analitikus gondolkodással azonosítja.[10]

Friedrich Wilhelm Nietzsche (1844-1900) időben a soron következő filozófus, kit erőteljesen befolyásolt Schopenhauer. A gondolatait logikai turbulenciának tartotta, értékrendjét így újra kívánta értékelni minden szempontból. Ehhez eszközként az intuíciót és képzelőerejét használta. Nietzsche továbbá jelentős képviselője az intuicionizmusnak, mely az igazság, valamint az etika és a metafizika értékeinek megismerésére intuíció által tett kísérleti módszer.[11]

Martin Heidegger (1889-1976) Nietzsche-hez hasonlóan intuicionista volt. Azt javasolta, hogy ne csak elfogadjuk azt, amit mások mondanak nekünk, hanem saját intuíciónkkal teszteljük is azt.

Goethe az intuíciót az ember belsejéből fakadó sugallatnak nevezte.

Az Edinburgh Egyetem felmérése szerint 282 filozófus véleményéből. 51 százalékuk úgy találta, hogy “az intuíció, a filozófiai hozzáállás meghatározásának hasznos módja.”

A filozófia történetében más fogalmak segítségével is megközelítették az intuíciót: pl. ideák látása, lényeglátás.


Intuíció a pszichológiában

Sigmund Freud azt állította, hogy az intuíció és a kreativitás nem működik megfelelően azoknál, kik szexuálisan korlátozottak, vagy szégyenérzetük van azzal kapcsolatban.

Carl G. Jung pszichoanalitikus szerint ez egyfajta ösztönös megértés, ami azt jelenti, hogy valamit teljes egészében megértettünk, anélkül, hogy meg tudnánk magyarázni mi és hogyan történt. Érzékenységről, beleérző képességről, sejtelemről, vagy tudattalan észlelésről beszélünk, ha az intuíciót körül akarjuk írni. Olyan folyamatok felfogása, amelyek a tudatunkon kívül történnek, és amelyeket a szellemünk felfog, mert fogékony rá.[4]

Jung-hoz hasonlóan vélekedett William McDougall aki előbb az Oxford, majd a Harvard Egyetem pszichológus professzora volt, mígnem az Észak-Karolinai Egyetem Pszichológia tanszékének elnöke lett[12].

A pszichológia transzperszonális pszichológiának nevezett irányzatát a tudósok képtelenek megérteni. A régi korok okkult tudománya, ami hosszú korszakok során fejlődött ki, egzakt tudományt takar, amely az intuíció tudásán alapul.[13]


Intuíció a vallásokban

Sok nézet alapján az intuíció a valódi tudás egyetlen forrása. E szerint a könyvekből vagy tanítók, tanárok útján megszerzett tudás nem valódi tudás. Az mind csak világszemlélet, egyfajta tájékoztató jellegű tudás. Minden tudományágnak megvannak a maga korlátai és tévedései. Az egyedüli, tévedhetetlen információforrás az intuíció.


A buddhista és hindu mesterek úgy mondják, hogy "meg kell tanulni a belső szemmel látni és a belső fülekkel hallani".

Hinduizmus

A parapszichológiában intuíciónak nevezik az úgynevezett megvilágosodást, mely egyik pillanatról a másikra lehetővé teszi, hogy bizonyos képeket minden gondolkodás nélkül felfogjunk és megértsünk. E kultúrkörben intuíció nélkül nincs intelligencia, hisz nehezen képzelhető el olyan emberi agy, amely csak logikai fogalmakkal, az észszerűség által hasznosnak ítélt és pontosnak tartott műveleteket alkalmazna. Az intuíció szabad és néha valóban meglepő dolgokat produkál, akár az ösztön.[14]

A hinduizmusban az advaita-védánta nézet szerint az intuíción át az egyén úgynevezett Brahmannal érintkezik.[15] Hozzáállásuk szerint minden ember egy isteni lénnyé válhat és ki tudja fejleszteni az un. sziddhijeit, az általános képességek világában nem annyira ismert, így természetfelettinek tekintett képességeit. Ezek közül az egyik legfontosabb az intuíció, a mindentudás művészete. A több mint 40 egyetemen tanszékkel rendelkező mindfulness meditáció valójában egy ősi hindu meditáció, a samatha, melynek lényege a tudat lenyugtatása.

Buddhizmus

Sakjamuni Buddha filozófiája jellemzően abban különbözik a hinduizmusétól, hogy nem istenségeket imád mint a hinduizmus, hanem a különböző buddha formákra úgy tekint mint az ember saját tudata különböző kvalitásainak tükreire. Abban is különbözik a hinduizmustól, hogy a buddhista filozófiával bíró ember elsősorban nem saját maga boldogulásáért dolgozik, hanem kifejezetten minden lény – beleértve saját magát is – boldogulásáért. A buddhizmusban jelentős és széles tanítások vannak jelen a tudatosság és a tér természetéről, kiváltképp az intuícióról. Alkalmazzák a samatha-vipassana módszert is, de ezen túl két másikat is, melyek legalább olyan gyorsak, hasznosak mint az előbbi.

Kereszténység

A vallásban Isten megismerésének többnyire intuitív útját követi a misztika. A vallásos megismerés azon elmélete, amelyik a racionális, logikai megismerést teljes egészében megkísérli az intuícióval felváltani, az intuicionizmus. Ez az elmélet messzemenően rányomta a bélyegét az újplatonizmusra, ugyanez hatott az ontologizmusban, a teozófiában és az antropozófiában.[5]



Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Webster dictionary: intuition
  2. ↑ intuition. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  3. ↑ HRBLOG.hu - Sustainable Business Well-being blog - 1.1. Szakértői Intuíció a döntéshozásban (magyar nyelven). www.hrportal.hu/hrblog/happiness-consulting. (Hozzáférés: 2019. november 22.)
  4. ↑ a b c Kurt Tepperwein: Szuperintuíció, 2010
  5. ↑ a b Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006
  6. ↑ „Electrophysiological Evidence of Intuition http://www.deanradin.com/evidence/McCraty2004PartI.pdf”.  
  7. ↑ „Daniel Kahneman - Thinking, Fast and Slow (2014) http://www.math.chalmers.se/~ulfp/Review/fastslow.pdf”.  
  8. ↑ Szakértői Intuíció A Döntéshozásban - Intuíció, közgazdász szemmel. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  9. ↑ The Concept of Intuition and Its Role in Plato and Aristotle https://www.researchgate.net/publication/299275042_The_Concept_of_Intuition_and_Its_Role_in_Plato_and_Aristotle 
  10. ↑ Hegel’s Account of the Presence of Space and Time in Sensation, Intuition, and the World: A Sellarsian View. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  11. ↑ Nietzche. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  12. ↑ Body-Mind History Defense Animism. (Hozzáférés: 1968. február 20.)
  13. ↑ Szvámi Ráma: Élet a Himalája mestereivel
  14. ↑ Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, 1991
  15. ↑ William M. Indich: Consciousness in Advaita Vedanta https://books.google.de/books?id=7ykZjWOiBMoC&pg=PA10&dq=advaitha+on+intuition&hl=en&sa=X&ei=49CaVPG_HIHlOJOygfAP&redir_esc=y#v=onepage&q=advaitha%20on%20intuition&f=false

 ;

Irodalom

Bergson, H. 1896. Matiére et memoire. Párizs. Oeuvres, 1959. Egyetemi kiadás. Bergson, H. 1907/1930. Teremtő fejlődés. Budapest: MTA (Hasonmás: 1987)

Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Intuíció&oldid=21963255”