„Epilepszia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox + bevezető átírása, forrásolása
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{Betegség infobox

|név = Epilepszia
Az '''epilepszia''' az [[agy]]ban kialakuló [[betegség]], melyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes [[neuron]]csoportok kóros, a gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése váltja ki. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.
|kép = Spike-waves.png
|képaláírás = Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg [[Elektroenkefalográfia|EEG]] vizsgálata során.
|latinul =
|angolul = Epilepsy
|szinonimák =
|BNO-10 = {{ICD10|G|40||g|40}}-{{ICD10|G|41||g|40}}
|BNO-9 = {{ICD9|345}}
|ICDO =
<!-- ADATBÁZISOK -->
|OMIM =
|OMIM_mult =
|DiseasesDB = 4366
|DiseasesDB_mult =
|MedlinePlus = 000694
|MedlinePlus_mult =
|eMedicineSubj = neuro
|eMedicineTopic = 415
|eMedicine_mult =
|MeshID = D004827
|MeshName =
|MeshNumber =
}}
Az '''epilepszia''' az olyan [[neurológia]]i betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.<ref name="pmid14507951">{{cite journal |author=Chang BS, Lowenstein DH.|title=Epilepsy.|journal=N Engl J Med. |volume=349 |issue=13 |pages=1257-66 |year=2003 |month=September |language=angol |pmid=14507951 |doi=10.1056/NEJMra022308}}</ref><ref name="pmid24730690">{{cite journal |author=Fisher RS, Acevedo C, Arzimanoglou A, Bogacz A, Cross JH, Elger CE, Engel J Jr, Forsgren L, French JA, Glynn M, Hesdorffer DC, Lee BI, Mathern GW, Moshé SL, Perucca E, Scheffer IE, Tomson T, Watanabe M, Wiebe S.|title=ILAE official report: a practical clinical definition of epilepsy.|journal=Epilepsia. |volume=55 |issue=4 |pages=475-82 |year=2014 |month=April |language=angol |pmid=24730690 |doi=10.1111/epi.12550}}</ref> Az epilepsziás rohamok során az [[agy]] bizonyos területein fokozott [[elektromosság|elektromos aktivitás]] jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó "hatásszünettől" a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, az epilepszia betegségre azonban a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.<ref name="pmid24730690"/><br>
Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az [[idegsejt]]ek elektromos [[ingerület|ingervezetésében]] szerepet játszó ioncsatornát kódoló [[gén]] szerepe.<ref name="pmid18754913">{{cite journal |author=Weber YG, Lerche H.|title=Genetic mechanisms in idiopathic epilepsies. |journal=Dev Med Child Neurol. |volume=50 |issue=9 |pages=648-54 |year=2008 |month=September |language=angol |pmid=18754913 |doi=10.1111/j.1469-8749.2008.03058.x}}</ref> Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. [[agydaganat]], [[agyi érkatasztrófa|stroke]], mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos ''(szekunder)'' epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges ''(primer, idiopátiás)'' formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének és a roham alatt készített [[elektroenkefalográfia|EEG]] vizsgálatnak.<br>
Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő [[gyógyszer]]es kezeléssel,<ref name="pmid23237349">{{cite journal |author=Eadie MJ.|title=Shortcomings in the current treatment of epilepsy. |journal=Expert Rev Neurother. |volume=12 |issue=12 |pages=1419-27 |year=2012 |month=December |language=angol |pmid=23237349 |doi=10.1586/ern.12.129}}</ref> a maradék esetben [[sebészet|sebészi beavatkozás]] lehet szükséges.<br>
Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékában fordul elő,<ref name="pmid21899536">{{cite journal |author=Thurman DJ, Beghi E, Begley CE, Berg AT, Buchhalter JR, Ding D, Hesdorffer DC, Hauser WA, Kazis L, Kobau R, Kroner B, Labiner D, Liow K, Logroscino G, Medina MT, Newton CR, Parko K, Paschal A, Preux PM, Sander JW, Selassie A, Theodore W, Tomson T, Wiebe S; ILAE Commission on Epidemiology.|title=Standards for epidemiologic studies and surveillance of epilepsy. |journal=Epilepsia. |volume=52 |issue=Suppl 7 |pages=2-26 |year=2011 |month=September |language=angol |pmid=21899536 |doi=10.1111/j.1528-1167.2011.03121.x}}</ref> és 2013-ban világviszonylatban 116.000 epilepsziához köthető haláleset fordult elő.<ref name="pmid25530442">{{cite journal |author=GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators.|title=Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.|journal=Lancet. |volume=385 |issue=9963 |pages=117-71 |year=2015 |month=January |language=angol |pmid=25530442 |doi=10.1016/S0140-6736(14)61682-2}}</ref>


== Okai ==
== Okai ==

A lap 2015. július 28., 20:44-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Epilepszia
Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg EEG vizsgálata során.
Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg EEG vizsgálata során.
AngolulEpilepsy
Osztályozás
BNO-10G40.-G41.
BNO-9345
Adatbázisok
DiseasesDB4366
MedlinePlus000694
eMedicineneuro/415 
MeSH IDD004827
A Wikimédia Commons tartalmaz Epilepszia témájú médiaállományokat.

Az epilepszia az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.[1][2] Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó "hatásszünettől" a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, az epilepszia betegségre azonban a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.[2]
Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe.[3] Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. agydaganat, stroke, mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos (szekunder) epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges (primer, idiopátiás) formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak.
Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel,[4] a maradék esetben sebészi beavatkozás lehet szükséges.
Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékában fordul elő,[5] és 2013-ban világviszonylatban 116.000 epilepsziához köthető haláleset fordult elő.[6]

Okai

A betegség az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre, azaz az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik.

A görcsrohamok okai lehetnek:

Tünetei

A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak.

Típusai

Parciális rohamok: az agykéreg epilepsziás gócaiból indulnak ki, ennek megfelelő motoros, érző és összetett jelenségekkel járnak.

A simplex parciális rohamokban elemi motoros, szenzoros és autonóm jelenségek zajlanak.

A komplex parciális rohamok tudatvesztéssel járnak és pszichés, valamint pszichomotoros jelenségekkel (emlékezészavar, gondolkodási és felfogási nehézség) járnak.

Generalizált rohamok: generalizált rohamoknak nevezzük a kétoldali motoros jelenségekkel járó epilepsziás rohamokat.

Az absence rohamok fő tünete a tudatzavar; leggyakrabban 4-10 éves korban keletkeznek. A rohamok figyelmeztető jelek nélkül ismétlődnek, akár napi 10-50 roham is lehetséges.

A myoclonusos rohamok hosszabb periódusokban ismétlődnek, a felső végtagok szimmetrikus, ritmusos rángásával zajlanak. Ez a rohamforma sokszor terápiarezisztens, a betegek elbutulnak, intelligenciájuk nem fejlődik ki. Naponta akár több száz alkalommal is bekövetkezhet. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.

A clonusos roham szabálytalan aszimmetriás izomrángások, tónusos szakasz nélkül. Tudatzavarral nem jár. A frontális lebeny károsodásának tünete lehet.

A tónusos roham olyan izomaktivitás, amely az érintett testrészt vagy végtagot bizonyos helyzetben rögzíti. Rendszerint éjszaka fordul elő. Maximum 1 percig tart, általában tudatzavar is kialakul.

A tónusos-clonusos roham (más néven grand mal roham) nem korlátozódik egy-egy testrészre, hanem végigterjed az egész testen. A roham során a beteg elveszíti eszméletét, elesik. Az összes izom megfeszül (ezt nevezzük tónusos görcsnek), az alsó és felső végtagok teljesen nyújtott állapotban rögzülnek. A hirtelen izom-összehúzódás a tüdőkből a levegőt hirtelen kipréseli, ami furcsa kiáltás formájában hallható. Másodpercekkel később az összes izom rángásokba kezd (ez a jelenség a clonusos görcs). A fokozott nyálelválasztás miatt a beteg szája habos, gyakorta elharapja a nyelvét. A beteg olykor a vizeletét nem tudja tartani. A rángógörcsök rövid ideig tartanak, majd a test ellazul. További percek elteltével a beteg lassan visszanyeri eszméletét, de tudata még hosszú ideig ködös, homályos lehet, vagy a beteg elalszik. A köztudatban ez a legismertebb epilepszia fajta.

Statisztikai adatok

A betegség előfordulási aránya: a gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek 1,5%-a epilepsziás. Magyarországon mintegy 150 000 embert, illetve családot érint az epilepszia.[7], és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe. A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ezt nem nevezzük epilepsziának, csak ha a roham ismétlődik.

Gyógyítása

Gyógyszeres kezelés

2005-ben az Év Gyógyszere Magyarországon egy belga gyógyszergyár epilepszia kezelésére szolgáló, új hatásmechanizmusú készítménye lett, amely amellett, hogy kiemelkedően hatékony, a mellékhatások előfordulása tekintetében is lényegesen kedvezőbb az eddig használtakhoz képest.

Bővebben: Antiepileptikumok

Ketogén diéta

Bővebben: Ketogén diéta

Vizsgáló módszerek

EEG: elektroenkefalográf. Teljesen fájdalommentes vizsgálat. Kis elektródákat erősítenek a hajas fejbőrhöz, majd ezeket olyan készülékhez kapcsolják, amely az agy elektromos aktivitását érzékeli és azt papírra rajzolja, vagy a számítógép mutatja és tárolja. Az így kapott görbék alapján vizsgálható az agy elektromos működése. Epilepsziás rohamok lezajlása után a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő hullámjelenségeket epilepsziás izgalmi jelnek hívják.

MRI: a legkorszerűbb képalkotó vizsgálat, mellyel az agy szervi betegsége nagy biztonsággal kizárható vagy megállapítható.

Az epilepszia és gyógyítása a történelemben

A „Frászkarika” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Frászkarika (film).

Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A frász szó a német Fraisen („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a frászkarika kifejezést. A frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából sütött karikán bújtatták át.[8] Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege Julius Caesar és Nagy Sándor volt. Epilepsziás betegek létezéséről a Biblia is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg van Gogh volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.

Jegyzetek

  1. ↑ Chang BS, Lowenstein DH. (2003. September). „Epilepsy.” (angol nyelven). N Engl J Med. 349 (13), 1257-66. o. DOI:10.1056/NEJMra022308. PMID 14507951.  
  2. ↑ a b Fisher RS, Acevedo C, Arzimanoglou A, Bogacz A, Cross JH, Elger CE, Engel J Jr, Forsgren L, French JA, Glynn M, Hesdorffer DC, Lee BI, Mathern GW, Moshé SL, Perucca E, Scheffer IE, Tomson T, Watanabe M, Wiebe S. (2014. April). „ILAE official report: a practical clinical definition of epilepsy.” (angol nyelven). Epilepsia. 55 (4), 475-82. o. DOI:10.1111/epi.12550. PMID 24730690.  
  3. ↑ Weber YG, Lerche H. (2008. September). „Genetic mechanisms in idiopathic epilepsies.” (angol nyelven). Dev Med Child Neurol. 50 (9), 648-54. o. DOI:10.1111/j.1469-8749.2008.03058.x. PMID 18754913.  
  4. ↑ Eadie MJ. (2012. December). „Shortcomings in the current treatment of epilepsy.” (angol nyelven). Expert Rev Neurother. 12 (12), 1419-27. o. DOI:10.1586/ern.12.129. PMID 23237349.  
  5. ↑ Thurman DJ, Beghi E, Begley CE, Berg AT, Buchhalter JR, Ding D, Hesdorffer DC, Hauser WA, Kazis L, Kobau R, Kroner B, Labiner D, Liow K, Logroscino G, Medina MT, Newton CR, Parko K, Paschal A, Preux PM, Sander JW, Selassie A, Theodore W, Tomson T, Wiebe S; ILAE Commission on Epidemiology. (2011. September). „Standards for epidemiologic studies and surveillance of epilepsy.” (angol nyelven). Epilepsia. 52 (Suppl 7), 2-26. o. DOI:10.1111/j.1528-1167.2011.03121.x. PMID 21899536.  
  6. ↑ GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. (2015. January). „Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.” (angol nyelven). Lancet. 385 (9963), 117-71. o. DOI:10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442.  
  7. ↑ "Epilepszia a világban" www.eboc.hu
  8. ↑ MNL frászkarika szócikk; Magyary-Kossa 1929–1940 ; és Zolnay 1930

Források

  • ↑ Szirmai 2005: Szirmai Imre: Neurológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005. ISBN 963-242-934-6
  • ↑ Epilepszia.hu: Epilepszia.hu [1]
  • ↑ Cogito.blog.hu: Cogito [2]
  • ↑ amnutrition.hu: Diétás Tanácsadás [3]

Orvostörténeti források

  • ↑ MNL: Magyar Néprajzi Lexikon
  • ↑ Magyary-Kossa 1929–1940: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (I–IV., Bp., 1929–1940);
  • ↑ Zolnay 1930: Zolnay Vilmos: Frászkarika (Nyelvőr, 1930);

További információk

  • Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány [4]
Commons:Category:Cancer
A Wikimédia Commons tartalmaz Epilepszia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Epilepszia&oldid=16322056”