„Endometriózis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
81. sor: 81. sor:
A hormonálisan ható szerek közül jelenleg a [[Születésszabályozás#Hormonális|hormonális fogamzásgátlók]], a [[sárgatesthormon|progeszteron]] agonisták és antagonisták, illetve a gonadotropint felszabadító hormon ([[angol nyelv|angolul]]: Gonadotropin-releasing hormone, GnRH) készítmények jönnek számításba. Mivel még nem készült olyan összefoglaló tanulmány, amelyik egyértelműen megállapította volna, hogy ezek közül bármelyik is egyértelműen hatékonyabb lenne a másiknál, ezért az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-es ajánlásában az áll, hogy amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett dönt a beteg, akkor az orvos általi felvilágosítás után, a lehetséges előnyök és mellékhatások ismeretében lehetőleg maga döntse el, melyik szert választja.<ref name="pmid24435778"/>
A hormonálisan ható szerek közül jelenleg a [[Születésszabályozás#Hormonális|hormonális fogamzásgátlók]], a [[sárgatesthormon|progeszteron]] agonisták és antagonisták, illetve a gonadotropint felszabadító hormon ([[angol nyelv|angolul]]: Gonadotropin-releasing hormone, GnRH) készítmények jönnek számításba. Mivel még nem készült olyan összefoglaló tanulmány, amelyik egyértelműen megállapította volna, hogy ezek közül bármelyik is egyértelműen hatékonyabb lenne a másiknál, ezért az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-es ajánlásában az áll, hogy amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett dönt a beteg, akkor az orvos általi felvilágosítás után, a lehetséges előnyök és mellékhatások ismeretében lehetőleg maga döntse el, melyik szert választja.<ref name="pmid24435778"/>


==== Hormonális fogamzásgátlók ====
==== Kombinált hormonális fogamzásgátlók ====


A hormonális fogamzásgátlókról bizonyított, hogy képesek csökkenteni az endometriózis okozta kismedencei fájdalmakat.<ref name="pmid8513962">{{cite journal |author=Vercellini P, Trespidi L, Colombo A, Vendola N, Marchini M, Crosignani PG.|title=A gonadotropin-releasing hormone agonist versus a low-dose oral contraceptive for pelvic pain associated with endometriosis. |journal=Fertil Steril. |volume=60 |issue=1 |pages=75-9 |year=1993 |month=July |language=angol |pmid=8513962}}</ref><ref name="pmid17636650">{{cite journal |author=Davis L, Kennedy SS, Moore J, Prentice A.|title=Modern combined oral contraceptives for pain associated with endometriosis. |journal=Cochrane Database Syst Rev. |volume= |issue=3 |pages=CD001019 |year=2007 |month=July |language=angol |pmid=17636650 |doi=10.1002/14651858.CD001019.pub2}}</ref><ref name="pmid18164001">{{cite journal |author=Harada T, Momoeda M, Taketani Y, Hoshiai H, Terakawa N.|title=Low-dose oral contraceptive pill for dysmenorrhea associated with endometriosis: a placebo-controlled, double-blind, randomized trial. |journal=Fertil Steril. |volume=90 |issue=5 |pages=1583-8 |year=2008 |month=November |language=angol |pmid=18164001 |doi=10.1016/j.fertnstert.2007.08.051}}</ref> Alkalmazásukkal egyben a nem-kívánt terhességet is megakadályozzák, illetve segítségükkel könnyebben kontrollálható a [[menstruációs ciklus]] is.<ref name="pmid24435778"/>
A hormonális fogamzásgátlókról bizonyított, hogy képesek csökkenteni az endometriózis okozta kismedencei fájdalmakat.<ref name="pmid8513962">{{cite journal |author=Vercellini P, Trespidi L, Colombo A, Vendola N, Marchini M, Crosignani PG.|title=A gonadotropin-releasing hormone agonist versus a low-dose oral contraceptive for pelvic pain associated with endometriosis. |journal=Fertil Steril. |volume=60 |issue=1 |pages=75-9 |year=1993 |month=July |language=angol |pmid=8513962}}</ref><ref name="pmid17636650">{{cite journal |author=Davis L, Kennedy SS, Moore J, Prentice A.|title=Modern combined oral contraceptives for pain associated with endometriosis. |journal=Cochrane Database Syst Rev. |volume= |issue=3 |pages=CD001019 |year=2007 |month=July |language=angol |pmid=17636650 |doi=10.1002/14651858.CD001019.pub2}}</ref><ref name="pmid18164001">{{cite journal |author=Harada T, Momoeda M, Taketani Y, Hoshiai H, Terakawa N.|title=Low-dose oral contraceptive pill for dysmenorrhea associated with endometriosis: a placebo-controlled, double-blind, randomized trial. |journal=Fertil Steril. |volume=90 |issue=5 |pages=1583-8 |year=2008 |month=November |language=angol |pmid=18164001 |doi=10.1016/j.fertnstert.2007.08.051}}</ref> Alkalmazásukkal egyben a nem-kívánt terhességet is megakadályozzák, illetve segítségükkel könnyebben kontrollálható a [[menstruációs ciklus]] is.<ref name="pmid24435778"/>

==== Progeszteron agonisták és antagonisták ====

A progeszteron agonisták (pl. medroxiprogeszteron-acetát, dienogeszt, ciproteron-acetát, stb.) és antagonisták (pl. gesztrinon) egyaránt választhatók,<ref name="pmid22419284">{{cite journal |author=Brown J, Kives S, Akhtar M.|title=Progestagens and anti-progestagens for pain associated with endometriosis. |journal=Cochrane Database Syst Rev. |volume=3 |issue= |pages=CD002122 |year=2012 |month=March |language=angol |pmid=22419284 |doi=10.1002/14651858.CD002122.pub2}}</ref> a lehetséges mellékhatások közül azonban kiemelendő az egyes szereknél jelentkező androgenizáló hatás (férfiakra jellemző szőrnövekedés, hang megváltozása, stb.) és a fokozott trombózis kockázat.<ref name="pmid24435778"/> A danazol, mint az ösztrogénhatásokat csökkentő gyógyszer ugyancsak alkalmazható.<ref name="pmid17943735">{{cite journal |author=Selak V, Farquhar C, Prentice A, Singla A.|title=Danazol for pelvic pain associated with endometriosis. |journal=Cochrane Database Syst Rev. |volume= |issue=4 |pages=CD000068 |year=2007 |month=October |language=angol |pmid=17943735 |doi=10.1002/14651858.CD000068.pub2}}</ref> A progeszteron agonisták hatása abban áll, hogy a negatív visszacsatoláson keresztül meggátolják a szervezet saját gonadotropin termelését, így csökken többek között az [[tüszőhormon|ösztrogén]] szintje is.


==Endometriózis a médiában==
==Endometriózis a médiában==

A lap 2014. augusztus 8., 15:31-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Endometriózis
Masszív kismedencei összenövések (adhéziók) endometriózis kapcsán.
Masszív kismedencei összenövések (adhéziók) endometriózis kapcsán.
LatinulEndometriosis
AngolulEndometriosis
Osztályozás
BNO-10N80.
BNO-9617.0
Adatbázisok
OMIM131200
DiseasesDB4269
MedlinePlus000915
eMedicinemed/3419  ped/677 emerg/165
MeSH IDD004715
A Wikimédia Commons tartalmaz Endometriózis témájú médiaállományokat.

Az endometriózis egy nőgyógyászati kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható.[1] Leggyakrabban a hashártyát érinti. A név a latin endometrium szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya hormonálisan érzékeny, a hormonhatásoktól függően a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található sejtek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a meddőség.[2] A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.[3] Kezelésében gyógyszereket (pl. hormonkészítmények) és sebészi módszereket alkalmaznak.[4]

Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, prevalenciáját a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.[5]

Tünetei

Fájdalom

Leggyakoribb tünete az alhasra lokalizálódó, visszatérő kismedencei fájdalom. Ez magában foglalja a krónikus kismedencei fájdalmat, a fájdalmas menstruációt (dysmenorrhoea), a fájdalmas közösülést (dyspareunia) és a menstruációk alatti fájdalmas székürítést is. A panaszok sokszor a menstruációs ciklusnak megfelelően változnak, a vérzés időpontjában a legkellemetlenebbek.[6]

A fájdalom kialakulásának mechanizmusa a kutatások szerint összetett.[6] Egyrészt állatkísérletekben kimutatták, hogy az endometriotikus szövetekben fájdalomérző idegvégződések jelennek meg.[7] Emellett az endometriotikus sejtek gyulladást serkentő citokineket (pl. IL-8) termelnek, amik az immunrendszer sejtjeit (pl. makrofágokat) az elváltozás helyére vonzzák. Ott ezek azok aktiválódnak és gyulladást keltenek, ami érzékenyíti a fájdalomérző idegsejtek idegvégződéseit, ezáltal fokozódik a fájdalom. Kimutatták, hogy az endometriózisban szenvedő nők hasüregi folyadékában több a makrofág és magasabb a gyulladásos citokinek (pl. TNFα) szintje.[8][9] Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepe lehet a fájdalom kialakulásában, bár a közönséges gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. NSAID-ok) kevésbé hatékonyak az endometriózis okozta krónikus kismedencei fájdalom enyhítésére.[10] Patkányokon végzett állatkísérletek alapján központi idegrendszeri folyamatok is részt vesznek az endometriózis okozta ún. viszcero-viszcerális fájdalom kialakulásában.[6][7]

Infertilitás

Az endometriózis az érintett nők kb. 30-50 százalékában jár a fogamzóképesség csökkenésével vagy meddőséggel,[11] aminek jelentőségét növeli, hogy a reproduktív életkorban lévő nők nagyjából 10-15 százalékában fordul elő a betegség.[12] Az endometriózis többféle módon is hátrányosan hathat a nők termékenységére. Egyrészt kimutatták, hogy endometriózisban megváltozik az ovuláció szabályozása és a petesejtek érése,[13] illetve a menstruációs ciklus luteális fázisa is zavart.[12] Emellett csökken a petevezetékben a petesejt transzportja is, és a méh üregén belül elhelyezkedő endometrium is kevésbé alkalmas az embrió beágyazódásához.[12] Az endometriózis okozta anatómiai elváltozások (pl. a hashártya összenövései) mechanikailag is akadályozhatják a megtermékenyülés és beágyazódás folyamatát (pl. elzáródhatnak a petevezetékek). Kísérletes adatok alapján az endometriózis károsítja a spermiumok mozgását is.[14]

Leírása

A hashártyán látható endometriózis laparoszkópos képe.

Az endometriózis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriózis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetősen gyakori, különböző statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.

Az endometriózist képező csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti területet, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometriális csomókat. Ezek azonban igen ritkák.

Az endometriózis megbetegedés nem rosszindulatú, rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. Az endometriózis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriózis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetén azok elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar – vérvizelés, görcsös vizelés – egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.

Kialakulásának oka

Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

Diagnosztika

A beteg panaszai és a fizikális vizsgálat (pl. a hüvely vizsgálata során tapintható csomók) alapján felmerülhet az endometriózis gyanúja.[15] A biztos diagnózist a laparoszkópos vizsgálat jelenti. A módszer lényege, hogy egy kamerával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, amivel a szervek felszínei és a hashártya belülről megtekinthető, kétes esetben szövettani mintavétel történhet. A laparoszkópia invazív beavatkozás, mellyel azonban egyidejűleg sebészi kezelés is végezhető, azonban éppen invazív jellege miatt a beavatkozás előtt lehetőség van kiegészítő képalkotó vizsgálatok végzésére is, amik segítenek a műtéti terv meghatározásában. Ezek közé tartozik a hüvelyfalon keresztüli (transzvaginális) ultrahang, a végbélen keresztüli (transzrektális) ultrahang, a CT és az MRI vizsgálat.[15][16][17]

Az endometriózis diagnózisa általában éveket késik az első tünetek jelentkezésétől számítva.[4] Németországban és Ausztriában például ezt átlagosan 10 évnek,[18], Norvégiában pedig 6 évnek találták.[19] A korai diagnózis fontos, mivel a betegség jelentősen ronthatja a beteg életminőségét. A késések egyik fő okát több szerző is a tünetek nem megfelelő értékelésének, esetleges elbagatellizálásának tartja.[18]

Endometriózis osztályozása

Az endometriózis nemzetközi osztályozását tekintve négy stádiumba soroljuk. Az I. stádiumban csak kevés és kisméretű endometriózisos felrakódások láthatók, melyek kezelése – a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amiből következően ezek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét.

Kezelése

Az endometriózis okozta panaszok a menopauzát követően rendszerint megszűnnek vagy jelentősen enyhülnek.[20] A kezelés célja a reproduktív korban kettős, egyrészt a beteg panaszainak csökkentése, másrészt gyermekvállalási szándék esetén a termékenység helyreállítása teheti szükségessé. A két fő terápiás lehetőség a gyógyszeres kezelés és a sebészeti beavatkozás, azonban mivel utóbbi laparoszkóposan is végezhető, és a laparoszkópia a diagnosztikában is a fő vizsgálóeljárás, a sebészi kezelés (pl. összenövések feloldása, endometriotikus szövetek eltávolítása) azzal egy időben elvégezhető.[21] A további kezelést a betegség súlyossága és a beteg igényei határozzák meg.

Sebészi kezelés

Endometriózis okozta petefészek tömlő (ciszta) laparoszkópos képe. Az ehhez hasonló tömlők a beavatkozás során eltávolíthatók (cisztektómia).

A kezelés célja a kismedencei anatómiai viszonyok lehető legpontosabb helyreállítása. Ennek része az endometriotikus csomók eltávolítása és az összenövések megszüntetése. A beavatkozások már önmagukban is csökkentik a endometriózis okozta fájdalmat.[4] A sebészi kezelés laparoszkóppal történik, ami a hasfal megnyitásával járó laparotómiához képest jóval kisebb megterhelést jelent a betegnek, csökken a kórházban töltött napok száma és sokkal kisebb heggel gyógyul, így esztétikailag is előnyösebb.[4] A műtét során lehetőség van szövettani mintavételre is. A beleket is érintő mélyen infiltráló endometriózis is kezelhető sebészileg, azonban ebben az esetben nagyobb arányban, a betegek kb. 13,9 százalékában alakulnak ki a műtét után szövődmények.[22]

A méh és annak függelékeinek eltávolítása azoknál a nőknél merülhet fel, akik már túl vannak a családalapításon és nem terveznek több gyermeket, valamint a kevésbé radikális kezelések nem szüntették meg a panaszaikat.[4]

Gyógyszeres kezelések

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A panaszok enyhítésére alkalmazhatóak gyógyszerek is. Többféle gyógyszercsoportba tartozó szereket is használhatnak.

Hormonszármazékok

A hormonálisan ható szerek közül jelenleg a hormonális fogamzásgátlók, a progeszteron agonisták és antagonisták, illetve a gonadotropint felszabadító hormon (angolul: Gonadotropin-releasing hormone, GnRH) készítmények jönnek számításba. Mivel még nem készült olyan összefoglaló tanulmány, amelyik egyértelműen megállapította volna, hogy ezek közül bármelyik is egyértelműen hatékonyabb lenne a másiknál, ezért az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-es ajánlásában az áll, hogy amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett dönt a beteg, akkor az orvos általi felvilágosítás után, a lehetséges előnyök és mellékhatások ismeretében lehetőleg maga döntse el, melyik szert választja.[4]

Kombinált hormonális fogamzásgátlók

A hormonális fogamzásgátlókról bizonyított, hogy képesek csökkenteni az endometriózis okozta kismedencei fájdalmakat.[23][24][25] Alkalmazásukkal egyben a nem-kívánt terhességet is megakadályozzák, illetve segítségükkel könnyebben kontrollálható a menstruációs ciklus is.[4]

Progeszteron agonisták és antagonisták

A progeszteron agonisták (pl. medroxiprogeszteron-acetát, dienogeszt, ciproteron-acetát, stb.) és antagonisták (pl. gesztrinon) egyaránt választhatók,[26] a lehetséges mellékhatások közül azonban kiemelendő az egyes szereknél jelentkező androgenizáló hatás (férfiakra jellemző szőrnövekedés, hang megváltozása, stb.) és a fokozott trombózis kockázat.[4] A danazol, mint az ösztrogénhatásokat csökkentő gyógyszer ugyancsak alkalmazható.[27] A progeszteron agonisták hatása abban áll, hogy a negatív visszacsatoláson keresztül meggátolják a szervezet saját gonadotropin termelését, így csökken többek között az ösztrogén szintje is.

Endometriózis a médiában

Források

  1. ↑ Farquhar CM. (2000. May). „Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis.” (angol nyelven). BMJ. 320 (7247), 1449-52. o. DOI:10.1136/bmj.320.7247.1449. PMID 10827052.  
  2. ↑ Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A. (2010. August). „Endometriosis and infertility.” (angol nyelven). J Assist Reprod Genet. 27 (8), 441-7. o. DOI:10.1007/s10815-010-9436-1. PMID 20574791.  
  3. ↑ Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group. (2005. October). „ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 20 (10), 2698-704. o. DOI:10.1093/humrep/dei135. PMID 15980014.  
  4. ↑ a b c d e f g h Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W. (2014. March). „ESHRE guideline: management of women with endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 29 (3), 400-12. o. DOI:10.1093/humrep/det457. PMID 24435778.  
  5. ↑ Ozkan S, Murk W, Arici A. (2008. April). „Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments.” (angol nyelven). Ann N Y Acad Sci. 1127, 92-100. o. DOI:10.1196/annals.1434.007. PMID 18443335.  
  6. ↑ a b c Howard FM. (2009. September-October). „Endometriosis and mechanisms of pelvic pain.” (angol nyelven). J Minim Invasive Gynecol. 16 (5), 540-50. o. DOI:10.1016/j.jmig.2009.06.017. PMID 19835795.  
  7. ↑ a b Berkley KJ, Rapkin AJ, Papka RE. (2005. June). „The pains of endometriosis.” (angol nyelven). Science. 308 (5728), 1587-9. o. DOI:10.1126/science.1111445. PMID 15947176.  
  8. ↑ Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, Odem RR, Collins JL. (1988. October). „Tumor necrosis factor in peritoneal fluid of women undergoing laparoscopic surgery.” (angol nyelven). Fertil Steril. 50 (4), 573-9. o. PMID 297157.  
  9. ↑ Agic A, Xu H, Finas D, Banz C, Diedrich K, Hornung D. (2006. September). „Is endometriosis associated with systemic subclinical inflammation?” (angol nyelven). Gynecol Obstet Invest. 62 (3), 139-47. o. DOI:10.1159/000093121. PMID 16679772.  
  10. ↑ Allen C, Hopewell S, Prentice A, Gregory D. (2009. April). „Nonsteroidal anti-inflammatory drugs for pain in women with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. (2), CD004753. o. DOI:10.1002/14651858.CD004753.pub3. PMID 19370608.  
  11. ↑ Verkauf BS. (1987. September). „Incidence, symptoms, and signs of endometriosis in fertile and infertile women.” (angol nyelven). J Fla Med Assoc. 74 (9), 671-5. o. PMID 2961844.  
  12. ↑ a b c Macer ML, Taylor HS. (2012. December). „Endometriosis and infertility: a review of the pathogenesis and treatment of endometriosis-associated infertility.” (angol nyelven). Obstet Gynecol Clin North Am. 39 (4), 535-49. o. DOI:10.1016/j.ogc.2012.10.002. PMID 23182559.  
  13. ↑ Sanchez AM, Viganò P, Somigliana E, Panina-Bordignon P, Vercellini P, Candiani M. (2014. March-April). „The distinguishing cellular and molecular features of the endometriotic ovarian cyst: from pathophysiology to the potential endometrioma-mediated damage to the ovary.” (angol nyelven). Hum Reprod Update. 20 (2), 217-30. o. DOI:10.1093/humupd/dmt053. PMID 24129684.  
  14. ↑ Oral E, Arici A, Olive DL, Huszar G. (1996. November). „Peritoneal fluid from women with moderate or severe endometriosis inhibits sperm motility: the role of seminal fluid components.” (angol nyelven). Fertil Steril. 66 (5), 787-92. o. PMID 8893686.  
  15. ↑ a b Moawad NS, Caplin A. (2013. November). „Diagnosis, management, and long-term outcomes of rectovaginal endometriosis.” (angol nyelven). Int J Womens Health. 5, 753-63. o. DOI:10.2147/IJWH.S37846. PMID 24232977.  
  16. ↑ Bazot M, Lafont C, Rouzier R, Roseau G, Thomassin-Naggara I, Daraï E. (2009. December). „Diagnostic accuracy of physical examination, transvaginal sonography, rectal endoscopic sonography, and magnetic resonance imaging to diagnose deep infiltrating endometriosis.” (angol nyelven). Fertil Steril. 92 (6), 1825-33. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.09.005. PMID 19019357.  
  17. ↑ Abrao MS, Gonçalves MO, Dias JA Jr, Podgaec S, Chamie LP, Blasbalg R. (2007. December). „Comparison between clinical examination, transvaginal sonography and magnetic resonance imaging for the diagnosis of deep endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 22 (12), 3092-7. o. DOI:10.1093/humrep/dem187. PMID 17947378.  
  18. ↑ a b Hudelist G, Fritzer N, Thomas A, Niehues C, Oppelt P, Haas D, Tammaa A, Salzer H. (2012. December). „Diagnostic delay for endometriosis in Austria and Germany: causes and possible consequences.” (angol nyelven). Hum Reprod. 27 (12), 3412-6. o. DOI:10.1093/humrep/des316. PMID 22990516.  
  19. ↑ Husby GK, Haugen RS, Moen MH. (2003. July). „Diagnostic delay in women with pain and endometriosis.” (angol nyelven). Acta Obstet Gynecol Scand. 82 (7), 649-53. o. PMID 12790847.  
  20. ↑ Moen MH, Rees M, Brincat M, Erel T, Gambacciani M, Lambrinoudaki I, Schenck-Gustafsson K, Tremollieres F, Vujovic S, Rozenberg S; European Menopause and Andropause Society. (2010. September). „EMAS position statement: Managing the menopause in women with a past history of endometriosis.” (angol nyelven). Maturitas. 67 (1), 94-7. o. DOI:10.1016/j.maturitas.2010.04.018. PMID 20627430.  
  21. ↑ Wellbery C. (1999. October). „Diagnosis and treatment of endometriosis.” (angol nyelven). Am Fam Physician. 60 (6), 1753-62. o. DOI:10.1016/j.maturitas.2010.04.018. PMID 10537390.  
  22. ↑ Kondo W, Bourdel N, Tamburro S, Cavoli D, Jardon K, Rabischong B, Botchorishvili R, Pouly J, Mage G, Canis M. (2011. February). „Complications after surgery for deeply infiltrating pelvic endometriosis.” (angol nyelven). BJOG. 118 (3), 292-8. o. DOI:10.1111/j.1471-0528.2010.02774.x. PMID 21083863.  
  23. ↑ Vercellini P, Trespidi L, Colombo A, Vendola N, Marchini M, Crosignani PG. (1993. July). „A gonadotropin-releasing hormone agonist versus a low-dose oral contraceptive for pelvic pain associated with endometriosis.” (angol nyelven). Fertil Steril. 60 (1), 75-9. o. PMID 8513962.  
  24. ↑ Davis L, Kennedy SS, Moore J, Prentice A. (2007. July). „Modern combined oral contraceptives for pain associated with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. (3), CD001019. o. DOI:10.1002/14651858.CD001019.pub2. PMID 17636650.  
  25. ↑ Harada T, Momoeda M, Taketani Y, Hoshiai H, Terakawa N. (2008. November). „Low-dose oral contraceptive pill for dysmenorrhea associated with endometriosis: a placebo-controlled, double-blind, randomized trial.” (angol nyelven). Fertil Steril. 90 (5), 1583-8. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2007.08.051. PMID 18164001.  
  26. ↑ Brown J, Kives S, Akhtar M. (2012. March). „Progestagens and anti-progestagens for pain associated with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. 3, CD002122. o. DOI:10.1002/14651858.CD002122.pub2. PMID 22419284.  
  27. ↑ Selak V, Farquhar C, Prentice A, Singla A. (2007. October). „Danazol for pelvic pain associated with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. (4), CD000068. o. DOI:10.1002/14651858.CD000068.pub2. PMID 17943735.  
  28. ↑ Különös betegségekkel küzdött doktor House. (Hozzáférés: 2012. november 8.)

További információk

A szerző hozzájárulásával. 2008. július 14.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endometriózis&oldid=14983920”