Megtermékenyülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hímivarsejt (sperma) és npi ivarsejt (petesejt) összeolvadásának pillanata embereknél.

A fogantatás vagy megtermékenyülés az a pillanat, amikor a gaméták összeolvadnak és megteremtik a kiindulási alapot egy új élet kialakulásához. A gerinceseknél, így az embernél is, a megtermékenyülés a férfi és a női ivarsejt összeolvadása során következik be, ami után megkezdődik az magzat egyedfejlődése. Egyes fajoknál a megtermékenyülés az anya testén kívül is bekövetkezhet.

Megtermékenyülés az embereknél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtermékenyülés embereknél: a sperma és a petesejt egyesülése után megkezdődik a zigóta fejlődése, amely általában 8-9 nap múlva beágyazódik a méh falába.

Az embereknél a megtermékenyülés mellett használják még a fogantatás kifejezés is, ami vitákhoz vezethet. A "fogantatás" kifejezésbe egyesek belemagyarázták a megtermékenyült petesejt vagy a fejlődő embrió beágyazódását a méhbe. A megtermékenyülésre általában petevezetékben kerül sor, majd az ezt követő 8-9. napon a zigóta eléri a méhüreget és beágyazódik, majd a megtermékenyülés utáni 16. napon az embrionálódási folyamatban a bélcsíra (gastrula) fejlődési szakaszában kialakul a legelső testnyílás, az ősszáj.

Megtermékenyülés az állatvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtermékenyülés a növényvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partogenézis, autogámia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szexuális úton szaporodó fajok esetében is előfordulhat a partogenézis vagy szűznemzés, amelynek lényege, hogy a meg nem termékenyített petesejtből is életképes utód fejlődik ki. Az utódok általában az anya klónjai, de esetenként előfordulhat, hogy csak az anya génállományának egy részét öröklik.

A szűznemzés a növény és állatvilágban is előfordul és esetenként kémiai anyagokkal, vagy elektromos impulzosokkal is ki lehet váltani a petesejt fejlődését. 2004-ben a Tomohiro Kono által vezetett japán kutatócsoport 457 sikertelen kísérlet után sikerrel olvasztott össze két (egér) petesejtet az összeolvadást normálisan megakadályozó proteinek blokkolásával. A létrejött zigótából teljesen normális egér fejlődött ki.[1]

A megtermékenyítés során normális esetben allogámia történik, vagyis az egyik egyed petesejtjét egy másik egyed hímivarsejtje termékenyíti meg. Ettől eltér az autogámia (önmegporzás, önmegtermékenyítés), amikor mind a női, mind a hímivarsejt egyazon egyedtől származik. Erre általában a hermafrodita növények vagy férgek esetében kerül sor. Önmegporzásra az ismertebb növények közül a kajszibarack, őszibarack és a birsalma esetében is előfordul.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kono T, Obata Y, Wu Q, et al. (2004. April). „Birth of parthenogenetic mice that can develop to adulthood”. Nature 428 (6985), 860–864. o. DOI:10.1038/nature02402. PMID 15103378. Laikus összefoglaló – National Geographic (2004. április 21.) 
  2. Integrált gyümölcstermesztés - Soltész Miklós

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fertilisation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.