Ugrás a tartalomhoz

„Endometriózis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
+Diagnosztika
24. sor: 24. sor:
}}
}}


Az '''endometriózis''' egy [[nőgyógyászat]]i kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő [[nyálkahártya]] a [[méh (anatómia)|méh]] üregén kívül is megtalálható.<ref name="pmid10827052">{{cite journal |author=Farquhar CM.|title=Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis. |journal=BMJ. |volume=320 |issue=7247 |pages=1449-52 |year=2000 |month=May |language=angol |pmid=10827052 |doi=10.1136/bmj.320.7247.1449}}</ref> Leggyakrabban a [[hashártya|hashártyát]] érinti. A név a [[latin nyelv|latin]] ''endometrium'' szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya [[hormon|hormonálisan]] érzékeny, a hormonhatásoktól függően a [[menstruációs ciklus]] során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található [[sejt]]ek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció ''(dysmenorrhoea)'' egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a [[meddőség]].<ref name="pmid20574791">{{cite journal |author=Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A.|title=Endometriosis and infertility. |journal=J Assist Reprod Genet. |volume=27 |issue=8 |pages=441-7 |year=2010 |month=August |language=angol |pmid=20574791 |doi=10.1007/s10815-010-9436-1}}</ref> A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.<ref name="pmid15980014">{{cite journal |author=Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group.|title=ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=20 |issue=10 |pages=2698-704 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=15980014 |doi=10.1093/humrep/dei135}}</ref> Kezelésében [[gyógyszer]]eket (pl. hormonkészítmények) és [[sebészet|sebészi]] módszereket alkalmaznak.<ref name="pmid24435778">{{cite journal |author=Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W.|title=ESHRE guideline: management of women with endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=29 |issue=3 |pages=400-12 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=24435778 |doi=10.1093/humrep/det457}}</ref>
Az '''endometriózis''' egy [[nőgyógyászat]]i kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő [[nyálkahártya]] a [[méh (anatómia)|méh]] üregén kívül is megtalálható.<ref name="pmid10827052">{{cite journal |author=Farquhar CM.|title=Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis. |journal=BMJ. |volume=320 |issue=7247 |pages=1449-52 |year=2000 |month=May |language=angol |pmid=10827052 |doi=10.1136/bmj.320.7247.1449}}</ref> Leggyakrabban a [[hashártya|hashártyát]] érinti. A név a [[latin nyelv|latin]] ''endometrium'' szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya [[hormon|hormonálisan]] érzékeny, a hormonhatásoktól függően a [[menstruációs ciklus]] során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található [[sejt]]ek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció ''(dysmenorrhoea)'' egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a [[meddőség]].<ref name="pmid20574791">{{cite journal |author=Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A.|title=Endometriosis and infertility. |journal=J Assist Reprod Genet. |volume=27 |issue=8 |pages=441-7 |year=2010 |month=August |language=angol |pmid=20574791 |doi=10.1007/s10815-010-9436-1}}</ref> A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.<ref name="pmid15980014">{{cite journal |author=Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group.|title=ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=20 |issue=10 |pages=2698-704 |year=2005 |month=October |language=angol |pmid=15980014 |doi=10.1093/humrep/dei135}}</ref> Kezelésében [[gyógyszer]]eket (pl. hormonkészítmények) és [[sebészet|sebészi]] módszereket alkalmaznak.<ref name="pmid24435778">{{cite journal |author=Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W.|title=ESHRE guideline: management of women with endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=29 |issue=3 |pages=400-12 |year=2014 |month=March |language=angol |pmid=24435778 |doi=10.1093/humrep/det457}}</ref>


Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, [[prevalencia|prevalenciáját]] a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.<ref name="pmid18443335">{{cite journal |author=Ozkan S, Murk W, Arici A.|title=Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments. |journal=Ann N Y Acad Sci. |volume=1127 |issue= |pages=92-100 |year=2008 |month=April |language=angol |pmid=18443335 |doi=10.1196/annals.1434.007}}</ref>
Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, [[prevalencia|prevalenciáját]] a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.<ref name="pmid18443335">{{cite journal |author=Ozkan S, Murk W, Arici A.|title=Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments. |journal=Ann N Y Acad Sci. |volume=1127 |issue= |pages=92-100 |year=2008 |month=April |language=angol |pmid=18443335 |doi=10.1196/annals.1434.007}}</ref>
51. sor: 51. sor:
Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a [[hormon]]ok és az [[immunrendszer]] is szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a [[hormon]]ok és az [[immunrendszer]] is szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.
Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

== Diagnosztika ==

A beteg panaszai és a fizikális vizsgálat (pl. a [[hüvely]] vizsgálata során tapintható csomók) alapján felmerülhet az endometriózis gyanúja.<ref name="pmid24232977">{{cite journal |author=Moawad NS, Caplin A.|title=Diagnosis, management, and long-term outcomes of rectovaginal endometriosis. |journal=Int J Womens Health. |volume=5 |issue= |pages=753-63 |year=2013 |month=November |language=angol |pmid=24232977 |doi=10.2147/IJWH.S37846}}</ref> A biztos diagnózist a laparoszkópos vizsgálat jelenti. A módszer lényege, hogy egy kamerával ellátott eszközt vezetnek a [[hasüreg]]be, amivel a szervek felszínei és a hashártya belülről megtekinthető, kétes esetben [[patológia|szövettani]] mintavétel történhet. A laparoszkópia invazív beavatkozás, mellyel azonban egyidejűleg [[sebészet|sebészi]] kezelés is végezhető, azonban éppen invazív jellege miatt a beavatkozás előtt lehetőség van kiegészítő képalkotó vizsgálatok végzésére is, amik segítenek a műtéti terv meghatározásában. Ezek közé tartozik a hüvelyfalon keresztül (transzvaginális) [[ultrahang]], a végbélen keresztüli (transzrektális) ultrahang, a [[Komputertomográfia|CT]] és az [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|MRI]] vizsgálat.<ref name="pmid24232977"/><ref name="pmid19019357">{{cite journal |author=Bazot M, Lafont C, Rouzier R, Roseau G, Thomassin-Naggara I, Daraï E.|title=Diagnostic accuracy of physical examination, transvaginal sonography, rectal endoscopic sonography, and magnetic resonance imaging to diagnose deep infiltrating endometriosis. |journal=Fertil Steril. |volume=92 |issue=6 |pages=1825-33 |year=2009 |month=December |language=angol |pmid=19019357 |doi=10.1016/j.fertnstert.2008.09.005}}</ref><ref name="pmid17947378">{{cite journal |author=Abrao MS, Gonçalves MO, Dias JA Jr, Podgaec S, Chamie LP, Blasbalg R.|title=Comparison between clinical examination, transvaginal sonography and magnetic resonance imaging for the diagnosis of deep endometriosis. |journal=Hum Reprod. |volume=22 |issue=12 |pages=3092-7 |year=2007 |month=December |language=angol |pmid=17947378 |doi=10.1093/humrep/dem187}}</ref>

Az endometriózis diagnózisa általában éveket késik az első tünetek jelentkezésétől számítva,<ref name="pmid24435778"/> Németországban és Ausztriában például ezt 10 évnek,<ref name="pmid22990516">{{cite journal |author=Hudelist G, Fritzer N, Thomas A, Niehues C, Oppelt P, Haas D, Tammaa A, Salzer H.|title=Diagnostic delay for endometriosis in Austria and Germany: causes and possible consequences. |journal=Hum Reprod. |volume=27 |issue=12 |pages=3412-6 |year=2012 |month=December |language=angol |pmid=22990516 |doi=10.1093/humrep/des316}}</ref>, Norvégiában pedig 6 évnek találták.<ref name="pmid12790847">{{cite journal |author=Husby GK, Haugen RS, Moen MH.|title=Diagnostic delay in women with pain and endometriosis. |journal=Acta Obstet Gynecol Scand. |volume=82 |issue=7 |pages=649-53 |year=2003 |month=July |language=angol |pmid=12790847}}</ref> A korai diagnózis fontos, mivel a betegség jelentősen ronthatja a beteg életminőségét. A késések egyik fő okát több szerző is a tünetek nem megfelelő értékelésének, esetleges elbagatellizálásának tartja.<ref name="pmid22990516"/>


== Endometriózis osztályozása ==
== Endometriózis osztályozása ==

A lap 2014. augusztus 7., 21:36-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Endometriózis
Masszív kismedencei összenövések (adhéziók) endometriózis kapcsán.
Masszív kismedencei összenövések (adhéziók) endometriózis kapcsán.
LatinulEndometriosis
AngolulEndometriosis
Osztályozás
BNO-10N80.
BNO-9617.0
Adatbázisok
OMIM131200
DiseasesDB4269
MedlinePlus000915
eMedicinemed/3419  ped/677 emerg/165
MeSH IDD004715
A Wikimédia Commons tartalmaz Endometriózis témájú médiaállományokat.

Az endometriózis egy nőgyógyászati kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható.[1] Leggyakrabban a hashártyát érinti. A név a latin endometrium szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya hormonálisan érzékeny, a hormonhatásoktól függően a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található sejtek is megtartják, a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) egyik leggyakoribb szervi oka. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a meddőség.[2] A diagnosztikájában a hasüreg laparoszkópos vizsgálatának van meghatározó szerepe.[3] Kezelésében gyógyszereket (pl. hormonkészítmények) és sebészi módszereket alkalmaznak.[4]

Az endometriózis viszonylag gyakori betegség, becslések szerint a nők 6-10 százalékában előfordul, prevalenciáját a termékeny nőkben 0,5-5 százaléknak, míg az infertilis nők esetében 25-40 százalék körülinek tartják.[5]

Tünetei

Fájdalom

Leggyakoribb tünete az alhasra lokalizálódó, visszatérő kismedencei fájdalom. Ez magában foglalja krónikus kismedencei fájdalmat, a fájdalmas menstruációt (dysmenorrhoea), a fájdalmas közösülést (dyspareunia), és a menstruációk alatti fájdalmas székürítést is. A panaszok sokszor a menstruációs ciklusnak megfelelően változnak, a vérzés időpontjában a legkellemetlenebbek.[6]

A fájdalom kialakulásának mechanizmusa a kutatások szerint összetett.[6] Egyrészt állatkísérletekben kimutatták, hogy az endometriotikus szövetekben fájdalomérző idegvégződések jelennek meg.[7] Emellett az endometriotikus sejtek gyulladást serkentő citokineket (pl. IL-8) termelnek, amik az immunrendszer sejtjeit (pl. makrofágokat) az elváltozás helyére vonzzák. Ott ezek azok aktiválódnak és gyulladást keltenek, ami érzékenyíti a fájdalomérző idegsejtek idegvégződéseit, ezáltal fokozódik a fájdalom. Kimutatták, hogy az endometriózisban szenvedő nők hasüregi folyadékában több a makrofág és magasabb a gyulladásos citokinek (pl. TNFα) szintje.[8][9] Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepe lehet a fájdalom kialakulásában, bár a közönséges gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. NSAID-ok) kevésbé hatékonyak az endometriózis okozta krónikus kismedencei fájdalom enyhítésére.[10] Patkányokon végzett állatkísérletek alapján központi idegrendszeri folyamatok is részt vesznek az endometriózis okozta ún. viszcero-viszcerális fájdalom kialakulásában.[6][7]

Infertilitás

Az endometriózis az érintett nők kb. 30-50 százalékában jár a fogamzóképesség csökkenésével vagy meddőséggel,[11] aminek jelentőségét növeli, hogy a reproduktív életkorban lévő nők nagyjából 10-15 százalékában fordul elő a betegség.[12] Az endometriózis többféle módon is hátrányosan hathat a nők termékenységére. Egyrészt kimutatták, hogy endometriózisban megváltozik az ovuláció szabályozása és a petesejtek érése,[13] illetve a menstruációs ciklus luteális fázisa is zavart.[12] Emellett csökken a petevezetékben a petesejt transzportja is, és a méh üregén belül elhelyezkedő endometrium is kevésbé alkalmas az embrió beágyazódásához.[12] Az endometriózis okozta anatómiai elváltozások (pl. a hashártya összenövései) mechanikailag is akadályoztathatják a megtermékenyülés és beágyazódás folyamatát (pl. elzáródhatnak a petevezetékek). Kísérletes adatok alapján az endometriózis károsítja a spermiumok mozgását is.[14]

Leírása

A hashártyán látható endometriózis laparoszkópos képe.

Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak. A betegség meglehetősen gyakori, különböző statisztikák szerint a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő.

Az endometriózist képező csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti területet, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometriális csomókat. Ezek azonban igen ritkák.

Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti. Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetén azok elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek – újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar – vérvizelés, görcsös vizelés – egyéb panaszok. A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.

Kialakulásának oka

Az endometriosis kiváltó okát jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

Diagnosztika

A beteg panaszai és a fizikális vizsgálat (pl. a hüvely vizsgálata során tapintható csomók) alapján felmerülhet az endometriózis gyanúja.[15] A biztos diagnózist a laparoszkópos vizsgálat jelenti. A módszer lényege, hogy egy kamerával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, amivel a szervek felszínei és a hashártya belülről megtekinthető, kétes esetben szövettani mintavétel történhet. A laparoszkópia invazív beavatkozás, mellyel azonban egyidejűleg sebészi kezelés is végezhető, azonban éppen invazív jellege miatt a beavatkozás előtt lehetőség van kiegészítő képalkotó vizsgálatok végzésére is, amik segítenek a műtéti terv meghatározásában. Ezek közé tartozik a hüvelyfalon keresztül (transzvaginális) ultrahang, a végbélen keresztüli (transzrektális) ultrahang, a CT és az MRI vizsgálat.[15][16][17]

Az endometriózis diagnózisa általában éveket késik az első tünetek jelentkezésétől számítva,[4] Németországban és Ausztriában például ezt 10 évnek,[18], Norvégiában pedig 6 évnek találták.[19] A korai diagnózis fontos, mivel a betegség jelentősen ronthatja a beteg életminőségét. A késések egyik fő okát több szerző is a tünetek nem megfelelő értékelésének, esetleges elbagatellizálásának tartja.[18]

Endometriózis osztályozása

Az endometriózis nemzetközi osztályozását tekintve négy stádiumba soroljuk. Az I. stádiumban csak kevés és kisméretű endometriózisos felrakódások láthatók, melyek kezelése – a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amiből következően ezek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét.

Endometriózis a médiában

Források

  1. ↑ Farquhar CM. (2000. May). „Extracts from the "clinical evidence". Endometriosis.” (angol nyelven). BMJ. 320 (7247), 1449-52. o. DOI:10.1136/bmj.320.7247.1449. PMID 10827052.  
  2. ↑ Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A. (2010. August). „Endometriosis and infertility.” (angol nyelven). J Assist Reprod Genet. 27 (8), 441-7. o. DOI:10.1007/s10815-010-9436-1. PMID 20574791.  
  3. ↑ Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, D'Hooghe T, Dunselman G, Greb R, Hummelshoj L, Prentice A, Saridogan E; ESHRE Special Interest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline Development Group. (2005. October). „ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 20 (10), 2698-704. o. DOI:10.1093/humrep/dei135. PMID 15980014.  
  4. ↑ a b Dunselman GA, Vermeulen N, Becker C, Calhaz-Jorge C, D'Hooghe T, De Bie B, Heikinheimo O, Horne AW, Kiesel L, Nap A, Prentice A, Saridogan E, Soriano D, Nelen W. (2014. March). „ESHRE guideline: management of women with endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 29 (3), 400-12. o. DOI:10.1093/humrep/det457. PMID 24435778.  
  5. ↑ Ozkan S, Murk W, Arici A. (2008. April). „Endometriosis and infertility: epidemiology and evidence-based treatments.” (angol nyelven). Ann N Y Acad Sci. 1127, 92-100. o. DOI:10.1196/annals.1434.007. PMID 18443335.  
  6. ↑ a b c Howard FM. (2009. September-October). „Endometriosis and mechanisms of pelvic pain.” (angol nyelven). J Minim Invasive Gynecol. 16 (5), 540-50. o. DOI:10.1016/j.jmig.2009.06.017. PMID 19835795.  
  7. ↑ a b Berkley KJ, Rapkin AJ, Papka RE. (2005. June). „The pains of endometriosis.” (angol nyelven). Science. 308 (5728), 1587-9. o. DOI:10.1126/science.1111445. PMID 15947176.  
  8. ↑ Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, Odem RR, Collins JL. (1988. October). „Tumor necrosis factor in peritoneal fluid of women undergoing laparoscopic surgery.” (angol nyelven). Fertil Steril. 50 (4), 573-9. o. PMID 297157.  
  9. ↑ Agic A, Xu H, Finas D, Banz C, Diedrich K, Hornung D. (2006. September). „Is endometriosis associated with systemic subclinical inflammation?” (angol nyelven). Gynecol Obstet Invest. 62 (3), 139-47. o. DOI:10.1159/000093121. PMID 16679772.  
  10. ↑ Allen C, Hopewell S, Prentice A, Gregory D. (2009. April). „Nonsteroidal anti-inflammatory drugs for pain in women with endometriosis.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. (2), CD004753. o. DOI:10.1002/14651858.CD004753.pub3. PMID 19370608.  
  11. ↑ Verkauf BS. (1987. September). „Incidence, symptoms, and signs of endometriosis in fertile and infertile women.” (angol nyelven). J Fla Med Assoc. 74 (9), 671-5. o. PMID 2961844.  
  12. ↑ a b c Macer ML, Taylor HS. (2012. December). „Endometriosis and infertility: a review of the pathogenesis and treatment of endometriosis-associated infertility.” (angol nyelven). Obstet Gynecol Clin North Am. 39 (4), 535-49. o. DOI:10.1016/j.ogc.2012.10.002. PMID 23182559.  
  13. ↑ Sanchez AM, Viganò P, Somigliana E, Panina-Bordignon P, Vercellini P, Candiani M. (2014. March-April). „The distinguishing cellular and molecular features of the endometriotic ovarian cyst: from pathophysiology to the potential endometrioma-mediated damage to the ovary.” (angol nyelven). Hum Reprod Update. 20 (2), 217-30. o. DOI:10.1093/humupd/dmt053. PMID 24129684.  
  14. ↑ Oral E, Arici A, Olive DL, Huszar G. (1996. November). „Peritoneal fluid from women with moderate or severe endometriosis inhibits sperm motility: the role of seminal fluid components.” (angol nyelven). Fertil Steril. 66 (5), 787-92. o. PMID 8893686.  
  15. ↑ a b Moawad NS, Caplin A. (2013. November). „Diagnosis, management, and long-term outcomes of rectovaginal endometriosis.” (angol nyelven). Int J Womens Health. 5, 753-63. o. DOI:10.2147/IJWH.S37846. PMID 24232977.  
  16. ↑ Bazot M, Lafont C, Rouzier R, Roseau G, Thomassin-Naggara I, Daraï E. (2009. December). „Diagnostic accuracy of physical examination, transvaginal sonography, rectal endoscopic sonography, and magnetic resonance imaging to diagnose deep infiltrating endometriosis.” (angol nyelven). Fertil Steril. 92 (6), 1825-33. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.09.005. PMID 19019357.  
  17. ↑ Abrao MS, Gonçalves MO, Dias JA Jr, Podgaec S, Chamie LP, Blasbalg R. (2007. December). „Comparison between clinical examination, transvaginal sonography and magnetic resonance imaging for the diagnosis of deep endometriosis.” (angol nyelven). Hum Reprod. 22 (12), 3092-7. o. DOI:10.1093/humrep/dem187. PMID 17947378.  
  18. ↑ a b Hudelist G, Fritzer N, Thomas A, Niehues C, Oppelt P, Haas D, Tammaa A, Salzer H. (2012. December). „Diagnostic delay for endometriosis in Austria and Germany: causes and possible consequences.” (angol nyelven). Hum Reprod. 27 (12), 3412-6. o. DOI:10.1093/humrep/des316. PMID 22990516.  
  19. ↑ Husby GK, Haugen RS, Moen MH. (2003. July). „Diagnostic delay in women with pain and endometriosis.” (angol nyelven). Acta Obstet Gynecol Scand. 82 (7), 649-53. o. PMID 12790847.  
  20. ↑ Különös betegségekkel küzdött doktor House. (Hozzáférés: 2012. november 8.)

További információk

A szerző hozzájárulásával. 2008. július 14.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endometriózis&oldid=14981971”