„Hidrogenoszóma” változatai közötti eltérés
Syp (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „File:Hydrogenosom.svg|thumb||right|370px|A hidrogenoszómában zajló ATP-szintézis modellje.<ref>{{cite journal |author=Müller M, Lindmark DG |title=Respiration of…” Címke: HTML-sortörés |
(Nincs különbség)
|
A lap 2014. január 28., 16:51-kori változata
A hidrogenoszóma egyes anaerob csillósokban, trichomonászokban és gombákban megtalálható, membránba burkolt sejtszervecske. Ezek közül a legalaposabban tanulmányozott, modellszervezet trichomonászok hidrogenoszómája molekuláris hidrogént, acetátot, szén-dioxidot és ATP-t termel a piruvát-ferredoxin oxidoreduktáz enzim (PFO), hidrogenáz, acetát-szukcinát-koenzim A transzferáz és szukcinát-tiokináz együttes reakciói segítségével. A hidrogenoszómában található még szuperoxid-dizmutáz, malát-dehidrogenáz (dekarboxilál), ferredoxin, adenilát-kináz és NADH ferredoxin oxidoreduktáz is. Bár 1970-es évekbeli azonosításakor a peroxiszómából származtatták, ma már általánosan elfogadott, hogy eredete a mitokondriumból vezethető le (redukálódott mitokondrium). Erre utal az is, hogy a mitokondrium, hidrogenoszóma és mitoszóma közül egyetlen eukarióta sejtben sem fordul elő egyszerre kettő.[2]
2010-ben fedezték fel az első olyan anaerob, valódi szövetes állatokat (loriciferákat), melyek hidrogenoszóma-jellegű sejtszervecskékkel rendelkeztek.[3]
Jegyzetek
- ↑ Müller M, Lindmark DG (1978. február 1.). „Respiration of hydrogenosomes of Tritrichomonas foetus. II. Effect of CoA on pyruvate oxidation”. J. Biol. Chem. 253 (4), 1215–8. o. PMID 624726.
- ↑ Martin W. F. és Müller M.: Origin of Mitochondria and Hydrogenosomes. Springer, 306 pp., 2007
- ↑ Danovaro R, Dell'anno A, Pusceddu A, Gambi C, Heiner I, Kristensen RM (2010. április 1.). „The first metazoa living in permanently anoxic conditions”. BMC Biol 8 (1), 30. o. DOI:10.1186/1741-7007-8-30. PMID 20370908.