Zöldy Emil
| Zöldy Emil | |
| Született | 1913. március 16.[1] Polgár[1] |
| Elhunyt | 1982. november 17. (69 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (1953)[1] |
| Sírhelye | Farkasréti temető (60/3-3-14) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldy Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zöldy Emil (Polgár, 1913. március 16. – Budapest, 1982. november 17.) Ybl Miklós-díjas (1953) építész,[2] a szocialista realista építészet egyik jelentős alakja.
Élete
[szerkesztés]1933-1939 között Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, 1941-1943 között Bécsben az Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1948-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd egy évig az Építésügyi Minisztérium mérnökeként dolgozott, 1949-től állami tervezővállalatok: a VÁTI, a Lakóterv, az ÁÉTV, majd a KÖZTI építész tervezője volt.[2] 1946-ban csatlakozott a Tér és Forma című folyóiratból kiváló, a kommunizmussal szimpatizáló szerzőkhöz, akik megalapították az Új Építészet című folyóiratot és kört. Az ún. Új Építészet Kör vezetői Kozma Lajos, Major Máté Gádoros Lajos Málnai László voltak, ám a lapot Kozma halálát követően megszüntették. A kör eszmeisége azonban 1951-ig továbbélt, amikor felváltotta a szocialista realizmus.[3]
1953-ban az Ybl Miklós-díj alapításakor ő volt a jelöltek közül az egyedüli pártonkívüli. Ekkor a Lakótervben dolgozott, a II. fokozatú díj indoklásában is lakóházak szerepeltek, mint az elismerésre méltó építészi teljesítmény produktumai: a Balaton utcai bérházak, komlói lakó- és középületek,[4] a Hungária körúti és a Róbert Károly körúti lakóépületek.[5]
1954-ben – még Komló főépítészeként – mint önkéntes részt vett a koreai háború utáni újjáépítésben Észak-Korea fővárosában, Phenjanban.[6] Alkotásai, a Phenjani Operaház és a Zeneakadémia a mai napig láthatók,[7] de a 32 fős mérnökcsapat főépítészeként számos más phenjani köz- és lakóépület tervezőmunkáját koordinálta ottlétük hét hónapja alatt.[8]
1951 és 1956 között számos, a szocialista realista stílusban fogant épületet tervezett elsősorban Budapesten és Komlón, de ezt követően is tervezőmérnökként dolgozott.
Díjai
[szerkesztés]- Ottó Wagner-díj (Bécs, 1943)[9]
- Munka Érdemrend (1953)[10]
- Ybl Miklós-díj II. fokozata lakóépületek tervezéséért (1943)[11]
Jelentős munkái
[szerkesztés]- Balatonvilágos, a mai Club Tihany, volt MSZMP pártüdülő Külügyi-elnöki villája (szocreál 1950-es évek)
- Budapest V. kerülete, Honvéd utcai tiszti lakások (1950-53, Stollár Béla utca 10, Szemere u. 18-20, szocreál)[12]
- Budapest XIII. kerülete Róbert Károly körút 39. sz. lakóépület (szocreál, 1953-54)[5]
- Budapest X. kerülete Üllői út, lakóházak (1955-1958, a József Attila-lakótelep részeként, de attól városrészileg elkülönülten)[13]
- A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Szent István Egyetem) Gépészmérnöki Kar (Gödöllő, Páter Károly utca 1., 1969)[14]
- Lauber Dezső Sportcsarnok, Pécs (terv: 1968, átadás: 1976, Középülettervező Vállalat)[15]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- ↑ Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században: A második félévszázad építészete. Szekszárd: Babits Kiadó. 2000.
- ↑ Kocsis Piroska: Az Ybl Miklós-díj alapítása 1953-ban. Magyar Nemzeti Levéltár (2015. január 29.) (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ a b N. Kósa Judit: Egy intermezzo emléktáblája. Népszabadság Online (2006. április 28.) (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ Elutazott Koreába a magyar építészek egy csoportja. Szolnok Megyei Néplap, VI. évf. 237. sz. (1954. október 7.) 2. o.
- ↑ Vincze Miklós: Hatvan éve álldogál már egy pingvinpár az Üllői út óriástömbjei mögött. 24.hu (2018. április 25.) (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ Zöldy Emil: Magyar építészek Koreában. Szabad Nép, XIV. évf. 168. sz. (1956. június 17.) 2. o.
- ↑ General Miklós: KRÓNIKA. Magyar Iparművészet, XLVI. évf. (1943) 80. o.
- ↑ Személyi rész. Magyar Közlöny, IX. évf. 13. sz. (1953. április 4.) 109. o.
- ↑ Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók: Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 1995. 88. o.
- ↑ N. Kósa Judit: Kísértet a Honvéd utcában. Népszabadság, LX. évf. 91. sz. (2002. április 19.) 32. o.
- ↑ Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés Magyarországon. Budapest: Terc kiadó. 2004. 209. o.
- ↑ Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85. A SZIE honlapja (1986) (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ Rajt a sportcsarnok építésénél. Dunántúli Napló, XXVIII. évf. 228. sz. (1971. szeptember 28.) 1. o.