Zempléni P. Gyula

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zempléni P. Gyula
SzületettPollák Gerzson
1856. július 28.
Tállya
Elhunyt1902. június 6. (45 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaZempléni P. Gyuláné
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Zempléni P. Gyula, született Pollák Gerzson[1] (Tállya, 1856. július 28.[2] – Budapest, Józsefváros, 1902. június 6.)[3][4][5] író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Pollák Sándor (1816–1885)[6] és Krausz Róza fiaként született magyarországi zsidó családba. Tanulmányait a kassai premontrei katolikus főgimnáziumban kezdte, majd az ottani jogakadémián tanult. Már jogászként hírlapírással foglalkozott, s elsőként a Kassán megjelenő Felvidéki Közlönynél működött. Nyelvismeretei a fordítások felé terelték. Fordított angol, francia, olasz és német nyelvből. Mintegy negyven ifjúsági munkája jelent meg. Nyolc évig segédszerkesztője, majd szerkesztője volt a Magyar Ifjúság című ifjúsági hetilapnak, öt évig pedig segédszerkesztője a Révai testvérek Regényvilág című folyóiratának. 1878-tól Budapesten élt, s több nagy lap volt belső munkatársa volt. Jogi szaklapokba is írt cikkeket, illetve évekig a Magyarország című politikai napilap rovatvezetője volt. Könyvtárnoka volt a Budapesti Újságírók Egyesületének és igazgatótanácsosa az Újságírók Segélyegyesületének. Pollák családi nevét 1884-ben változtatta Zemplénire.

A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Felesége Elek Irma (Zempléni P. Gyuláné) írónő volt, Tábori Róbert sógornője, akit 1887. szeptember 8-án az aradi izraelita imaházban vett nőül.[7]

Munkái[szerkesztés]

  • Cantacuzéne-Altieri Olga herczegnő, a kit ketten szeretnek. Regény. Ford. Budapest, 1882.
  • Henry Gréville, Az asszony kegyelméből. Regény. Ford. Budapest, 1882. (Révai-féle Salon-Könyvtár).
  • Marlitt E., Az ispán cselédje. Regény. Ford. Budapest, 1883.
  • Ivan Turgenyev, Költemények prózában. Ford. Budapest, 1883. (Olcsó Könyvtár 172.)
  • Jacques Fromental Halévy, A tisztelendő úr. Regény. Ford. Budapest, 1884.
  • Catulle Mendés, Budoir-történetek. Ford. Budapest, 1885.
  • Verne Gyula, Fekete Indiák. Regény. Fordítás. Budapest, 1891.
  • A vasgyáros. Regény. Írta Georges Ohnet. Ford. Budapest. 1891.
  • Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig. Írta Jules Verne. Ford. Budapest, (1891) Két kötet.
  • Hatezer mértföldnyire a tenger alatt, Verne után fordította. Budapest, 1891.
  • Öt hét a léghajón. Függelékül: Egy dráma Mexikóban. (novella) Verne után. Ford. Budapest, 1891.
  • Utazás a föld körül nyolczvan nap alatt. Verne után fordította. Budapest, 1891.
  • A muzsikus gyermek. Elbeszélés 11–14 éves gyermekek számára. Idegen forrásból átültette. Négy színes képpel. Budapest és Bécs, 1891.
  • Az angyalka és egyéb elbeszélések. 10–12 éves gyermekek számára. Négy színes képpel. Budapest, 1891.
  • A föld. (La terre.) Émile Zola után fordította. Első és teljes kiadás. Budapest, év n.
  • Grimm meséi. Ifjúság számára gyűjtötte és átdolgozta. Hat színes képpel. Budapest, év n.
  • A munka. Émile Zola után fordította, Budapest, év n.
  • Bőrharisnya történetek. Cooper után az ifjúság számára átdolgozta. Hat színes képpel. Budapest, év. n.
  • Rózsakastély és egyéb elbeszélések fiúk számára, Négy szines képpel. Budapest (1891).
  • Tündérszép mesevilág. Ötven kis történet. Négy szines képpel. Budapest, 1891.
  • Mesekincstár. Ötven szép kis elbeszélés. 6–11 éves gyermekek számára. Budapest (1891).
  • Tündérmesék és csodaszép elbeszélések. Kis híveinek elmondja. Sok színes képpel. Budapest, (1891).
  • Maczkó Feri története. Mesés elbeszélés az ifjúság számára. Budapest, 1893. (2. kiadás. Budapest, év n.)
  • A gőzház. Verne után fordította. Budapest, 1892.
  • Ox doktor eszméje. Zachariás mester. Dráma a levegőben. Telelés a jégen. A Mont Blanc megmászása. Verne után fordította. Budapest, 1892.
  • Utazás a holdba[8][9] és a hold körül. Közvetlen út 97 óra és 20 percz alatt. Verne után fordította. Budapest, 1892.
  • A zöld sugár. Függelékül: Tíz órán át a vadászaton. (Novella) Verne után fordította. Budapest, 1892.
  • Tizenötéves kapitány. Verne után fordította. Budapest, 1892.
  • Egy uszó város. A zártörők. Verne után fordította. Budapest, 1894.
  • Dél csillaga. Verne után Ford. Budapest, 1893.
  • A vadember. Elbeszélés az indiánok életéből. Budapest, 1893.
  • Balkézről. Elbeszélések. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1894.
  • Asszonyok kegyeltje. (Bel Ami.) Regény. Írta Guy de Maupassant. Ford, Budapest, 1895.
  • Boldog és boldogtalan szerelem. (Novellák.) Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895. (2. kiadás. Budapest, 1899.)
  • Fifi kisasszony. és egyéb elbeszélések. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895.
  • Mámorító történetek. (Le Horla.) Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895.
  • Sándor Mátyás. Írta: Jules Verne. Fordította. Budapest, 1897–98. két kötet.
  • A rejtelmes sziget. Verne után fordította. Budapest, 1898.
  • A csillagok világa. (Népszerű csillagászat.) Írta Camille Flamarion. Ford. Budapest, 1898. két kötet Rajzokkal és szövegábrákkal.
  • Egy szegény ifjú története. Írta Feuillet Octave. Ford. Budapest, 1899.
  • A mi szivünk. Regény. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1899. (Athenaeum Olvasótára. Ism. Vas. Ujs. 8. sz.)
  • A hálókocsik ellenőre. Vígjáték 3 felvonásban. Írta Bisson. Ford. Budapest. 1900. (Fővárosi Szinházak Műsora 63).
  • Az állat az emberben. Regény. Ford. Zola Emil u. Budapest. 1905.
  • Szibéria. Írta Kennan György. Ford. Budapest. 1905.
  • A száműzöttek sorsa Szibériában. Írta Kennan György. Ford. Budapest. 1905.
  • Floridai kalandhősök. Goulding után ford. Budapest, 1905.
  • A munka. Írta: Émile Zola. franciából fordította. Budapest, 1905.
  • Két év vakáció. Regény. Írta: Jules Verne. Ford. Budapest, 1907. Két kötet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65194/1884 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 8. oldal 13. sor
  2. ↑ Szülei bejegyzése a tállyai izraelita hitközség születési akv. 288/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1726/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  4. ↑ Zempléni P. Gyula meghalt (1902. június 7.) Magyar Nemzet, 21. évfolyam, 135. szám
  5. ↑ Gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  6. ↑ Pollák Sándor halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 10/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  7. ↑ Házasságkötése (1887. szeptember 11.) Nemzet, 6. évfolyam, 1807. szám
  8. ↑ Utazás a Holdba (regény, 1865)
  9. ↑ Utazás a Hold körül

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zempléni_P._Gyula&oldid=26785194”