Ugrás a tartalomhoz

Zempléni P. Gyuláné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zempléni P. Gyuláné
SzületettEngel Irma
1868. november 19.
Arad
Elhunyt1944. november 1. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaZempléni P. Gyula
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Zempléni P. Gyuláné, saját nevén Elek Irma, születési nevén Engel Irma (Arad, 1868. november 19.Budapest, 1944. november 1.)[2] író, műfordító, Zempléni P. Gyula író felesége, Tábori Róbert író, újságíró sógornője.

Élete[szerkesztés]

Engel (Engl) Mór és Grünwald Amália lányaként született magyarországi zsidó családba. 1887. szeptember 8-án kötött házasságot Zempléni P. Gyula íróval az aradi izraelita imaházban.[3] Tizenöt éven át voltak házastársak. Férje halála után Zempléni P. Gyuláné továbbra is Budapesten maradt, és az irodalomnak élt. 1916. február 22-én a Józsefvárosban férjhez ment Gombos Gyula jószágigazgatóhoz.[4] Számos művet fordított magyar nyelvre (Thomas Mayne Reid, H. Rider Haggard, Jules Verne, Émile Zola stb. után), de önálló alkotásai is megjelentek. Írt a Magyar Lányok[5] és az Uj Idők[6] című folyóiratba is.

Művei[szerkesztés]

  • Művészfurfang. Tréfás balett 2 képben. Szövegét írta és koreográfiáját készítette Guerra Miklós. Ford... Zenéjét szerezte: Franz Skofitz. Budapest, 1903.
  • Idegenben. Regény fiatal leányok számára. Geiger Richárd rajzaival. Budapest, 1905.
  • Riquette. Bohózat 3 felvonásban. Hennequin Maurice és Veber Pierre. Bemutató: Vígszínház, 1905. szeptember 7.

Műfordításai[szerkesztés]

  • Igazság (Verité) Regény. Írta Zola Emil. Ford. Budapest, (1903.) Két köt.
  • Zola Emil. Igazság. (Vérité.) Fordította Zempléni P. Gyuláné. 2 kötet. (8-r. 261. 357 l.) Budapest, 1903. Lampel Róbert.
  • Judit néni iskolája. Regény. Becker K. után. Budapest, 1904. Singer és Wolfner (Ifjúsági Regénytár)
  • Haggard Rider. Beatrice. Regény 2 kötetben. Fordította Zempléni P. Gyuláné. (155, 160 l.) Singer és Wolfner, Budapest, 1904. (Egyetemes regénytár)
  • Merriman, Henry Seton. A rózsaszínű levél. Fordította Zempléni P. Gyuláné. 2 kötet. (159, 168 l.) Singer és Wolfner, Budapest, 1907. (Egyetemes regénytár)
  • Merriman Henry Seton. A rózsaszínű levél. (Regény.) Ford.: Zempléni P. Gyuláné. Budapest, [1918]. Singer–Wolfner
  • A. Clément: A két árva, "Afra" Könyvforgalmi R.-T., Budapest, é. n. [1910-es évek]
  • Jules Verne: Branicanné asszony, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek]
  • Mayne-Reid: Embervadászat az őserdőben, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek]
  • Lagerlof Zelma: A leghatalmasabb érzés, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek] (A Tolnai Világlapja Ajándéka)
  • Curtis Yorke: A gonoszok, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R-T., Budapest, é. n. [1920-as évek] (Százszorszép könyvek)
  • Verne Gyula: Servadac Hector. Utazás a naprendszerben, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T. , Budapest, é. n. [1920-as évek]
  • L. J. Vance: A sziget kincse, Singer és Wolfner, Budapest, é. n. [1930-as évek] (Milliók Könyve)
  • Guy Chantepleure: Bonaparte ezredes nyomása, Singer és Wolfner, Budapest, é. n. [1930-as évek] (Milliók Könyve)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]