Ugrás a tartalomhoz

Zalotay Elemér (régész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk az régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Zalotay Elemér (egyértelműsítő lap).
Zalotay Elemér
SzületettSchupiter Elemér
1894. november 24.
Szászsebes
Elhunyt1968. március 1. (73 évesen)
Szombathely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész, numizmatikus, könyvtáros, szerkesztő, muzeológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalotay Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zalotay Elemér (eredeti neve: Schupiter Elemér; Szászsebes, 1894. november 24. – Szombathely, 1968. március 1.) magyar régész, könyvtáros, szerkesztő, múzeumigazgató.

Élete

[szerkesztés]

Schupiter József királyi járásbíró és Scholtz Valéria gyermeke. Első felesége Lőrincz Anna, akitől két gyermeke származott (Schupiter Anna és Schupiter Judith). Schupiter Judith férje a román atlétikai válogatott tagja, többszörös országos magasugró bajnok, Bakó Árpád. Második felesége Baumgarten Erzsébet festő és iparművész, akitől három gyermeke származott (Zalotay Erzsébet, Zalotay Elemér, a híres magyar építész, aki Svájcba emigrált és élete második felét ott élte le, és Zalotay Péter).

A fiatal házaspár 1919-ben-Schupiter Elemér és Anna (született Lőrincz Anna 1897 aug.14-én)

Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi református gimnáziumban végezte, Tordán az Állami Főgimnáziumban érettségizett 1912-ben. Tanulmányait a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem jogtudományi karán folytatta. Az első világháborúban 1914–1918 közt a kolozsvári császári és királyi 62.gyalogezred állományában szolgált tartalékos tisztként, előbb mint tartalékos zászlós, 1916 aug. 1-jétöl mint tartalékos hadnagy. 1916. októberében az erdélyi román betörés elhárításáért vívott harcokban századparancsnokként mutatott vitéz magatartásáért a 3.oszt. Katonai Èrdemkereszttel tüntették ki a hadidíszítményekkel és kardokkal (Militärverdienstkreuz 3. Klasse mit der Kriegsdekoration und den Schwerten). Az említett érdemkereszt egy tartalékos tiszt számára magas kitüntetésnek számított.

1922–1925-ben Szentesen állampénztári főtisztviselő. 1926. január 1-jétől B listázták. Újabb szakképesítést szerzett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áttelepült Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen történelem és földrajz szakon, tanári és régész oklevelet kapott 1931-ben. 1932 márciusában névváltoztatási kérelmet adott be a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz. A beadványban kérelmezte, hogy saját és három gyermekének családnevét Schupiter-ről Zalotay-ra (Zalota Szentes egyik határneve) változtathassa. Kérelmét helybenhagyták. Értekezését régészeti témában 1933-ban védte meg.

Hivatalosan 1930-ban települt át a csonka magyarországi területre. 1927. decembertől 1940 februárjáig Szentesen a Csongrád Vármegyei Könyvtár és Múzeum tiszteletdíjas könyvtárosa, 1940-től a debreceni városi levéltár munkatársa, 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig Kolozsvárott dolgozott, közben katona, 1945. május 1-jén amerikai hadifogságba került,[1] innen 1945 december 21-én szabadult. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége Szentesre, a múzeumba helyezte miután 1945 januárjában Csallány Gábor, a múzeum igazgatója meghalt, Zalotay Elemér 1946-tól 1951-ig ellátta itt az igazgatói teendőket, elsősorban a megmaradt múzeumi tárgyak számbavétele, a veszteségek felmérése lett az ő feladata, 1952–1953-ig a hódmezővásárhelyi múzeum régésze, 1954–1962-ig a bajai múzeum régésze, élete utolsó éveiben a vasvári múzeum régészeti anyagát rendezte.

Zalotay Elemér arcképe (olajfestmény, kb. 1942-ben készült ismeretlen festőművész által)
Dr. Zalotay Elemér sírjánál (fia, Zalotay Elemér és leánya, Schupiter Judith.) (Szombathely)

Munkássága

[szerkesztés]
Zalotay Elemér emléktáblája születésének centenáriumán

Zalotay Elemér szakképzett régész, geográfus és történész volt, elődei lelkes és eredményes amatőr régészek voltak, gondolhatunk itt elsősorban a múzeumalapító Csallány Gáborra, de közismert, hogy Szeged városában a Kultúrpalotában Tömörkény István, Móra Ferenc is "amatőr" és nagyon eredményes régészek voltak. Magyarországon a kiegyezés után indult meg Pesten a régész-képzés, de sokkal több régészre volt szükség, mint amennyit képezni tudtak, így állhatott elő az a helyzet, hogy lelkes, "helyzetbe" került amatőr régészek nagy feladatokat hajtottak végre, mivel akkor még nem voltak úgy elválva a múzeumi szakterületek, egy múzeumigazgatónak egy vagy másodmagával együtt kellett érteni mindenhez, polihisztornak kellett volna lennie.

Zalotay sokat tett a két világháború közt a múzeumi anyagok publikálása, a régészet népszerűsítése területén, nemcsak maga publikált, hanem kiadványokat is szerkesztett. Szerkesztette az 1920-as években a Haladás c., az 1930-as években Csongrádmegyei Könyvtár c. tudományos könyvsorozatot és 1935-1936-ban az Aranykalász c. irodalmi és tudományos folyóiratot, egyben e folyóirat felelős kiadója is volt Szentesen. Mind a Haladás, mind Csongrádmegyei Könyvtár c. könyvsorozatban fő szerepet kapott a régészeti anyag publikálása, de geográfiai, nyelvészeti, jogi, irodalmi, helytörténeti témák is jelentek meg bennük. Elismertségét jelzi, hogy 1936. augusztus 21-én, Budapesten fő műsoridőben 25 perces rádiós előadást tarthatott A száz év előtti Szentes címmel. A Csongrádmegyei Könyvtár nem volt egy markánsan önálló sorozat, nyilván anyagi okok miatt, sokszor más intézmények kiadványaival együtt jelent meg, például a szegedi Tudományegyetemmel vagy a Horváth Mihály Reálgimnáziummal,[2] az együttműködések csak növelik a könyvsorozat értékét és presztízsét.

Újságíróként néha átevezett a szépirodalom területére is. Küzdelmek és Várj madár, várj! címmel regényt írt, a Kacagó háború pedig egy történelmi korrajz a román megszállás idejéből. Az újságokban megjelent novelláit Zudor és Heykedi név alatt írta.

Lokálpatriotizmusára jellemző, hogy 1932 márciusában névváltoztatási kérelmet adott be a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz. A beadványban kérelmezte, hogy saját és második házasságából származó három gyermekének családnevét Schupiter-ről Zalotay-ra (Zalota Szentes egyik határneve) változtathassa. Kérelmét helybenhagyták.

A 20. század háborúi, forradalmai, rendszerváltásai mind nagy veszedelmet jelentettek a múzeumok anyagára nézve. Zalotay, s az ő főnöke Csallány Gábor sokat tettek azért, hogy a múzeum összegyűjtött anyaga publikálva legyen, az eredmény nyilván nem optimális, mindig a körülmények és a lehetőségek határokat szabnak. Zalotay Elemér sokat tett a magyar régészetért Szentesen, s többi állomáshelyein is.

Fontosabb tudományos publikációiból

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • A szentesi Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör Zalotay Elemér születésének centenáriuma (1894-1994) alkalmából emléktáblát helyezett el a Széchenyi-ligetbeli múzeum keleti rizalitján.
  • Vörös Gabriella: Megemlékezés Zalotay (Schupiter) Elemérről születésének századik évfordulóján.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Zalotay Elemér dr.: Tábori kis könyvtár - hadifogságom társa.... e-Könyvtár Szentes, 1945
  2. ↑ Molecz Béla: A magyar szórend esztétikája. Szentes, Kultúra Ny., 1933. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 2. ; Klny. a Szentesi Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Reálgimnázium 1932-1933. évi Értesítőjéből Archiválva 2017. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. ↑ Szentes, Újságüzem. 59 o. (Ser. Haladás, 2.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknéven publikált!
  4. ↑ Szentes, Újságüzem. 71 o. (Ser. Haladás, 4.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknevén publikált!
  5. ↑ Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 56 o. Megj.: Doktori értekezés.
  6. ↑ Szentes, Gáffy Nyomda, 64 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 22.)
  7. ↑ Szentes, Szent Imre Nyomda. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár.)
  8. ↑ Szeged, Szegedi Városi Nyomda és Kiadó. 10 o. 2 t. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 8.; Klny.: Dolgozatok a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből. 1933-[19]34.)
  9. ↑ Szentes, Szentesi Napló. 66 o. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 20.)
  10. ↑ Budapest, Vármegyei Monográfiák K. 40 o. ill. Klny. Csongrád vármegye
  11. ↑ Szentes, Szent Imre Nyomda. 39 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 21.)
  12. ↑ Budapest, 1958, Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum, Házi soksz. 59 o. 7 t. (Ser. Régészeti füzetek)
  13. ↑ Baja, 1958, Miskolc, Borsod megyei Ny. 84 o. 1 térk. ill. (Ser. A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)
  14. ↑ Budapest, 1958 Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum. 98 o. 11 t. 1 térk. (Ser. Régészeti füzetek, 6.)
  15. ↑ Kecskemét: Budapest, SZOT soksz. 33 o. 4 t. (Ser. Népkutató füzetek, 12-13.)
  16. ↑ Archaeologiai Értesítő, 1994/1995: 202-203. o.

Források

[szerkesztés]
  • A hagyomány szolgálatában: Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. ISBN 9637217568 Koszta József múzeumról Rózsa Gábor ld. 203-211. o.; uo. Zalotay Elemér élete és munkássága Bodrits Istvántól ld. 265. o.
  • Vágvölgyi Zoltán: Dr. Zalotay Elemér (1894 – 1968) (PDF). e-Könyvtár Szentes, 2013

További információk

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalotay_Elemér_(régész)&oldid=27249943”