Zádory András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zádory András
Született16. század
Foglalkozásavárkapitány
Sablon • Wikidata • Segítség

Zádory András végvári lovashadnagy, várkapitány.

Élete[szerkesztés]

Apja valószínűleg Zádory Miklós, aki Tetétlent felesége jogán birtokolhatta.[1] Testvére volt Zádory György váci főhadnagy[2] és Zádory Kata, Bosnyák Tamás füleki főkapitány második felesége.[3]

1592-ben már felbukkan Vácott Zádory András neve, amikor Öcsöd földesúri adóit bérli.[4] Bocskai seregében is harcolt.[5] 1610-ben Vácott 50 lovas kapitánya.[6] 1614-ben Dóczy István főkapitány vele küldi levelét Koháry Péternek. 1616-ban kihallgatták Balassi Zsigmond panasz-ügyében. 1616-ban adományba kapta Solt megyében Hartát, Sottot és Vecsét.[7] 1617 után Nyitramalomszegen egy úrbéri telket zálogba vett Csery Mihálytól.[8] 1619-ben a váci vitézlő rend árendába vette Bosnyák Tamástól Duka pusztát, melyben kezes.[9]

1619-1620-ban váci alkapitány volt.[10] Bethlen Gábor fejedelem támadásakor Vác ellenállt, de végül hűségesküt tettek. Nagy Egyed alkapitány helyére került, aki előtte a királyi hadba vonult be.[11] Ztrucz Ferenc főkapitánnyal bérbe vette Almásy püspök egyházi tizedét.[12] 1619. december 23-án Makláry Péternek, Bars vármegye alispánjának írt az elszökő katonák ügyében.[13] Vác feladása után 1621-1630 között Damásd várnagya lett.[14]

1620-ban Kosd tizedének harmadát bérelte 26 forintért, illetve Cselőtét 6 forintért.[15] Birtokolhatta Nagyhartát is. Lánya valószínűleg Judit, Győri Nagy János felesége.[16]

1630. október 5-én a király kinevezte verebélyi kapitánynak. 1633-ban Komáromcsehiben szerez birtokot zálogjogon.[17] 1634-ben Esterházy Miklós nádorhoz írt levelet.[18] 1638-ban Oszman esztergomi bég említi levelében.[19] Esterházy Pál 1639-ben Pöstyénbe ment fürdőbe, helyetteséül Zádory verebélyi kapitányt ajánlotta,[20] hasonlóan 1641-ben.[21] 1644-ben Moro István írt hozzá levelet.[22]

1610-ben címeres pecsétjében valószínűleg tárcsapajzs volt található, melyben kardot tartó kar, fölötte csillag volt, Z A monogrammal.[23] Eltérő monogrammos címeres pecsétet használt 1635-ben.[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 1618-as vizsgálat szerint (Borosy - Kisfaludy - Szabó 1999, 231; Borosy 2001, 13).
  2. ↑ 1620. november 4-én Vác töröknek való átadásánál kezes fogoly, meghalt 1632-ben (Történelmi Tár 1879, 429-436. 1621. november 18.; Haiczl 1932, 112; Jakus 1995, 41)
  3. ↑ OL Károlyi Nemzetség lt., Bosnyák cs. lt. 1619. márc. 7.; P419. 1619 Bosnyák Tamás Duka árendája; Jakus 1985, 518; 1995, 34, 41 (lásd még Nézsa).
  4. ↑ EKK. G.969. - Vizkelety Tamás naplója; Kristó 1981, 163; Jakus 1995, 41.
  5. ↑ Jakus 1985, 518.
  6. ↑ Hadtörténelmi Közlemények 1893, 688; 1983 Vác története, IX. Studia Comitatensia 13; E196, Fasc. 36, No. 14; E196, 1613.V.5. Váci hadnagyok levele; Jakus 1995, 16, 41, 71.
  7. ↑ Királyi Könyvek - 6.235; A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 575. oldal; E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 5. kötet - 342. oldal
  8. ↑ Nyitrai káptalan, libro 4. Prot. 55. annorum 1617-20. pag. 311; Nagy Iván: Magyarország családai XII.
  9. ↑ P419. 1619 Bosnyák Tamás Duka árendája; Jakus 1995, 41.
  10. ↑ Jakus 1995, 71.
  11. ↑ Jakus 1995, 40.
  12. ↑ Jakus 1995, 41.
  13. ↑ Történelmi Tár 1892, 337. Zádory levele; Jakus 1995, 41.
  14. ↑ Esterházy 1870, 440; Haiczl 1932, 92-94; Jakus 1985, 518, 532; Jakus 1995, 41.
  15. ↑ Pm L.VPGL. Dézsmajegyzetek; Jakus 1995, 59.
  16. ↑ 1668. évi tanúvallatás szerint (Borosy - Kisfaludy - Szabó 1999, 45-47).
  17. ↑ Vende Aladár 1907: Komárom vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye
  18. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 113. Konv. 2-4. 1634 fol. 334v-335r.
  19. ↑ OL P 1294. Eszterházy Pál levelei VI.A. 36; Jakus 1985, 522.
  20. ↑ Eszterházy III, 137; Jakus 1995, 41.
  21. ↑ Jedlicska 316; Haiczl 1932, 137.
  22. ↑ P 123, 13. csomó, V. Vegyes iratok, a); Kállay István 1978: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára - Repertórium. Levéltári leltárak 66. Budapest, 116.
  23. ↑ E196, Fasc. 36, No. 14; Jakus 1995, 41.
  24. ↑ ŠA Trnava, Magistrát mesta Trnava, Missiles, 1635.III.2.

Források[szerkesztés]

  • Alapy Gyula 1911: Komárom vármegye nemes családai. Komárom, 132 1617 bizonyságlevél.
  • Borosy András 2001: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670. Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. Budapest.
  • Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila 1999: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720. Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. Budapest.
  • Jakus Lajos 1995: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622. In: Studia Comitatensia 25.
  • Jakus Lajos 1985: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”. In: Studia Comitatensia 17.
  • Kristó Gyula 1981: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. Békéscsaba.
  • Haiczl Kálmán 1932: Érsekújvár multjából. Érsekújvár.
  • Esterházy Pál 1870: Galantai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora III. 1627-1629. Pest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zádory_András&oldid=26897792”