Wikipédia-vita:Nyelvi műhely

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Fobos92 9 évvel ezelőtt a(z) Térkép nyelvek témában

Mindenképpen jó ötlet! Ha megírjátok a célokat, meg az alapvető irányelveket, sztem már mehet is wiki névtérbe. Jó munkát nektek! :) NCurse üzenet 2005. november 11., 17:42 (CET)Válasz

Táblázat fejléc-színek[szerkesztés]

Csináltam egy alapsémát a nyelves cikkekhez. Én ugyan meghagytam az angol lap zöldjét, de szerintem roppant igénytelen így. Kellene másikat választani. - Gaja  2005. november 14., 13:22 (CET)Válasz

Szerintem ez a neonzöld „csak” nem jó, de amúgy a formával nincs gondom. Sajnos nem állítom, hogy nagyon sok időm lenne mostanában ezzel foglalkozni, de érdekel, igyekszem ránézni. --grin 2005. november 16., 14:03 (CET)Válasz

Igen, igazad van, félreérthető volt, amit írtam, én is csak a SZÍNre gondoltam, a sablon tökéletes! - Gaja  2005. november 16., 16:20 (CET)Válasz

Egészen pontosan az indoeurópai nyelveknél van ez a szín az angolban, a hébernél-arabnál pl. sárga, a navajonál meg pl. kék. --Ali # 2005. november 16., 17:55 (CET) :-)Válasz

Megnézegettem egy kicsit konkrétabban, és úgy tűnik, hogy ott nyelvcsaládonként más-más színeket használnak. Bevezessük ezt mi is? - Gaja  2005. november 17., 15:28 (CET)Válasz
Bevezettem... - Gaja  2006. január 22., 22:56 (CET)Válasz

IPA-átírás[szerkesztés]

Kedves mindnyájan! Az IPA szerinti ejtés-átírással elég mostohán állunk, még a róla szóló cikk se készült el, valamit tenni kéne ezügyben, szükség lenne rá. | Bennó cseveg, akta 2007. február 14., 17:36 (CET)Válasz

Tisztelt portálüzemeltetők és műhelytagok! (helyesírási átnevezés)[szerkesztés]

A Kocsmafalon szóvá tett helyesírási anomália rendezése céljából az ötletbörze után Adam78 helyesírási guru-kollégával összeállítottunk egy listát a portálok és műhelyek elfogadható neveiről, és ezeknek megfelelően átneveztük egyenként az összes problémás műhelyt és portált. Sajnos a kocsmafalon megjelent felvetéseinkre nem reagáltak kellő számban az érintettek, tehát magunk döntöttünk a lehetőségek közül valamelyik mellett. Természetesen ha a fenntartók és műhelytagok másik variánst szeretnének, általában van több megoldás, de a régi biztosan nem stimmelt. Kérjük azokat, akik nem tudnak megbékélni az új nevükkel, írjanak a vitalapomra, hogy a helyesírás számára is elfogadható variáns szülessék, de semmiképp ne nevezzék vissza a biztosan rossz változatra. Aki elfogadhatónak tartja az új nevet, kérjük minden vonatkozó allapot nevezzen át, a portáloknál ezt megtettük kézzel, a hivatkozásokat pedig Cherbot írja át automatikusan, azzal nem kell törődni. Köszönjük a megértést. Alább következik az új nevek listája:


MŰHELYEK

„A hónap szócikkei” műhely --> A hónap szócikkeinek műhelye
Állatok műhely --> Állatok műhelye
Anatómia műhely --> Anatómia-műhely
Beszélő Wikipédia műhely --> A Beszélő Wikipédia műhelye
Biológia műhely --> Biológia-műhely
Cikkértékelés műhely --> Cikkértékelési műhely
Csillagászat műhely --> Csillagászati műhely
Évek műhely --> Évek műhelye
Film műhely --> Filmműhely
Kategóriák műhely --> Kategóriák műhelye
Kezdőlap műhely --> Kezdőlapműhely
Könnyűzene műhely --> Könnyűzenei műhely
Labdarúgás műhely --> Labdarúgás-műhely
Magyar települések műhely --> Magyar települések műhelye
Magyar történelem műhely --> Magyar történelmi műhely
Magyarország települései műhely --> Magyarország településeinek műhelye
Nyelvészet műhely --> Nyelvészeti műhely
Ókor műhely --> Ókorműhely
Országok műhely --> Országok műhelye
Segítség műhely --> Segítségműhely
Szabad Szoftver műhely --> Szabad szoftverek műhelye
Televíziósorozatok műhely --> Tv-sorozatok műhelye
Térképészet műhely --> Térképészeti műhely
Természettudomány műhely --> Természettudományi műhely
Világörökség műhely --> Világörökség-műhely
Wikipédia műhely --> Wikipédia-műhely


PORTÁLOK

Biológia portál --> Biológiaportál
Csillagászat portál --> Csillagászati portál
Film portál --> Filmportál
Filozófia portál --> Filozófiaportál
Fizika portál --> Fizikaportál
Földrajz portál --> Földrajzportál
Informatika portál --> Informatikaportál
Írás portál --> Írásportál
Közgazdaságtan portál --> Közgazdaságtan-portál
Matematika portál --> Matematikaportál
Ókor portál --> Ókorportál
Orvostudomány portál --> Orvostudományi portál
Politika portál --> Politikaportál
Törökország portál --> Törökország-portál
Történelem portál --> Történelemportál

Adam78 nevében is üdv. | Bennó idemondjad/mitművelt 2007. február 22., 20:37 (CET)Válasz

Alattomos módon bepofátlankodtam közétek[szerkesztés]

Tisztelt Kollegák![szerkesztés]

Kezdjük mindjárt a legelején. Amint elnéztem a legtöbb nyelvi cikket, még eléggé gyerekcipőben járnak. Formailag sem rendezettek, a tartalomról pedig ne is beszéljünk. Szóval itt az ideje, hogy hozzálássunk a munkához és próbáljunk minden nyelvi cikket egységes rendszerbe foglalni. Kiindulási alap lehetne a spanyol nyelv cikk, egyébként pedig a javaslataim a következőek:

  1. Bevezető rész: Minden nyelvi cikk úgy kezdődjön, hogy nyelv neve (saját elnevezés), besorolás (milyen nyelvcsalád, milyen ág, milyen csoport, milyen alcsoport). Rokonság/leszármazás (mi a legközelebbi rokona, minek a nyelvjárása, stb.) Hol beszélik és mennyien. Hol hivatalos nyelv. Ennyi elég bevezetőnek.
  2. Történet, leírás, elnevezés eredete (opcionális)
  3. Írás, kiejtés, hangtan: Csak ami a leglényegesebb. Latin betűs nyelveknél mehet az ábécé, főbb kiejtési sajátosságok, hangsúly.
  4. Nyelvtan: A legfőbb nyelvtani jellemzők, nyelvtípus, alaktan, mondattan, igeragozás.
  5. Nyelvi példák: Ide lehet mindent, ami van, de csak mértékkel: pár mondat esetleg kiejtéssel (jó, ha hang is van hozzá), dal vagy vers, esetleg rövid társalgás, stb.
  6. Nyomtatott forrás(ok) (opcionális)
  7. Külső hivatkozások.
A bevezető résszel vitáznék, a besorolás benne van a táblázatban, ha az korrekten ki van töltve, akkor itt feleslegesnek tartom megismételni. Nagyobb súlyt kellene fektetni a táblázatokra is! - Gaja  2007. április 8., 00:13 (CEST)Válasz
Ebben neked teljesen igazad van, viszont akkor is úgy a legszebb egy cikk, ha egy szép kerek mondattal kezdődik, és én erre ezt a besorolást tartom a legalkalmasabbnak. A táblázat maradjon csak táblázat, ami összefoglaló jellegű, azonban a szöveges részekben a lényeget szerintem nyugodtan ki lehet emelni és mondatba foglalni, mivel sokan a szöveget olvassák elsősorban, lehet, hogy a táblázatot meg sem nézik. ;)--TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 8., 10:07 (CEST)Válasz

Nyelvtípusok[szerkesztés]

Flektáló vs. agglutináló[szerkesztés]

A legszembetűnőbb baki, amivel eddig találkoztam, azért is emelném ki külön. Az agglutináló és a flektáló nyelv nem ugyanaz. Mindkét nyelv ragozó, viszont: a flektáló nyelv lényege, hogy egyetlen alakváltozással (ami lehet egy rag, lehet a szótő megváltozása, de lehet egyben mindkettő is) egyszerre több jelentésváltozást tömörít. Az agglutináló nyelv ugyanezt azzal éri el, hogy a szótőhöz több toldalékot ad egymás után. Szóval ne vágjuk rá egy nyelvre rögtön, hogy agglutináló, mert van benne igeragozás vagy szóképzés!

Konkrét példák a nyelvek besorolásához[szerkesztés]

  • Flektáló nyelvek (másnéven: szintetikus fúziós nyelvek): indoeurópai és sémi nyelvek.
  • Agglutináló nyelvek (másnéven: szintetikus toldalékoló nyelvek): uráli (finnugor és szamojéd), altaji (török, mongol, mandzsu-tunguz, koreai, japán), maláj-polinéz nyelvek.
  • Inkorporáló nyelvek (másnéven: poliszintetikus vagy bekebelező toldalékoló nyelvek): számos indián nyelv.
  • Izoláló nyelvek (másnéven: analitikus elszigetelő nyelvek): kínai-tibeti nyelvek.

Akkor hát, jó munkát! --TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 7., 23:25 (CEST)Válasz

A nyelvtípusba sorolás problematikája[szerkesztés]

Még egy kérdés ehhez kapcsolódóan, amelyre érdemes kiterni, és rögtön egy kis kitérővel kezdeném, hogy rávilágítsak a lényegre. Ha valaki azt mondja, hogy a spanyolban vagy az olaszban nincs névszóragozás, csak elöljárószó, és ezért izoláló nyelvek, akkor én máris megkérdezem, mi a bueno/buena/buenos/buenas, vagy a tu/tus/tuyo/tuya/tuyos/tuyas? Nem arról van szó, hogy nincs, hanem arról, hogy a latin öt vagy hat esete leegyszerűsödött alanyesetre, hímnemre, nőnemre és többes számra. De ettől még az említett alakok flektálóak maradnak, mivel flexióról, azaz alakváltozásról van szó! Mit is akarok én ebből kihozni? Óriási tévedésbe lehet azzal esni, ha valaki egy adott tulajdonságot kiragad egy nyelvből, és az alapján rávágja, hogy ez agglutináló, izoláló vagy flektáló. Ugyanis egyik nyelv sem tisztán egyetlen típusba tartozik, hanem egyszerre mindegyikbe, igen! A lényeg pedig az, hogy melyik dominál. Szintén példa a spanyolból: az en la casa izoláló alak szemben a magyar agglutináló házban alakkal, de amint azt mondom, hogy en las casas már flexióról van szó, ugyanis a spanyol többes szám -s ragja nem más, mint a latin többes szám tárgyeset, amely a nyugati újlatin nyelvekben őrződött meg. Ugyanígy a dámelo (add nekem azt) viszont máris agglutináló-flektáló alak, mivel három flexiós alakból összerakott szó. Ezzel szemben egy valódi izoláló nyelvben minden szónak csak egyetlen egy alakja van, és minden egyebet segédszavakkal és szórenddel fejeznek ki.

Éppen az olasz szócikkben olvastam azt a marhaságot (bocsánat, nem tudom ki írta bele, de ez a lényegen nem változtat) a többes számnál, hogy a nyugati újlatin nyelvek agglutinációval képzik, addig az olasz megőrízte a flexiót. Na ez úgy hülyeség, ahogy van (illetve volt, mert már átírtam). Semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy a keleti újlatin nyelvekben a latin magánhangzós tövű névszók többes száma maradt meg, míg a nyugatiban a mássalhangzós tövű, illetve tárgyesetű többes -s-e. (latin casa > casae és cantio > cantiones → olasz casa > case és canzone > canzoni, → spanyol casa > casas és canción > canciones; ebből rögtön az is látszik, hogy a latin cantio alak szótöve furcsa mód cantion-, vagyis eredetileg ez volt az alapszó, csak az n lekopott a végéről – vö. a francia és a portugál nazalizációt – és az is jól kitűnik, hogy az olasz az egyik féle képzési mód javára döntött mindkét alakú szónál, a spanyol pedig a másikat választotta; szó sincs itt agglutináló és flektáló ellentétről). Egyik sem jobb vagy konzervatívabb, mint a másik, annál is inkább, mert arról sokan elfeledkeznek, hogy az olasz teljesen elvesztette a latin -s végződést, ami számos félreérthető alakot eredményez pl. az igeragozásnál (spanyol kötőmód E/1 cante és E/2 cantes az olaszban mindkettő canti).

Huh, hát tudom, hogy sok volt a szöveg, de már ideje volt ezt a dolgot gatyába rázni. :)--TheMexican (dime aquí / contribuciones) 2007. április 8., 11:10 (CEST)Válasz

Kérdés[szerkesztés]

Sziasztok, nemrég lefordítottam az angol en:Symbol grounding c. szócikket A szimbólum-lehorgonyozás problémája címen, ami konkrétan egy szemantikai tárgyú anyag; a továbbiakban jónéhány hasonlót tervezek még, annál is inkább, hogy most abszolút témába vág nálam az egyetemen, és mivel ha jól látom, konkrétan szemantika-irányultságú egyén nincs még a műhelyben, így egyben csatlakoznék is, ha lehet. :) Üdv, Aethernal 2007. június 9., 08:58 (CEST)Válasz

Légy üdvözölve te magad és a szép munka is, melyet végeztél/végezni fogsz. :o) Éljen a szemantika. – Bennó  (beszól) 2007. június 9., 10:11 (CEST)Válasz
Köszönetem, rajta vagyok. :) A jelmondattal pedig természetesen abszolút egyetértek. :D

Aethernal 2007. június 9., 11:18 (CEST)Válasz

Interlingva nyelv[szerkesztés]

Feltettem a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok oldalra egy új javaslatot a cikk címéről. Légyszíves szavazzatok/észrevételezzetek! Köszi! - Gaja  2007. október 11., 23:30 (CEST)Válasz

Felmérés, karbantartás[szerkesztés]

Kedves Műhelytagok!

Annak felmérésére, hogy melyik műhely aktív és melyik nem, egy üzenetet hagyok itt nektek. A felmérés célja annak a megállapítása, hogy egy ide érkező kérdésre kap-e belátható időn belül választ a kérdező. Amennyiben aktív a műhely, kérlek reagáljatok rá. Kérem, hogy olyan válaszoljon, aki rendszeresen figyeli ezt az oldalt és ne olyan, aki véletlenül vette észre az FV-ben. Jó munkát: Samat üzenetrögzítő 2007. október 31., 23:26 (CET)Válasz

Én szoktam nézegetni, bár mostanság nagy forgalom nincsen itt, bár nyelvészeti témákban vannak szerkesztések. Én számos itt elfogadott irányelvvel, az OH "szentségével" nem értek egyet, ezért nem nagyon szólok hozzá újabban ilyen dolgokhoz. Szerintem maga a műhely inaktív, mint a fentebb látható interlingvás ügy sem vonzott senkit... Ettől függetlenül én - ha tudok - reagálok... - Gaja  2007. október 31., 23:44 (CET)Válasz
Ez a műhely speciális egy kicsit, mert ha valakinek helyesírási/nyelvészeti kérdése van, írhat a kocsmafalra is. Az, hogy legalább te figyeled ezt az oldalt, a felmérés szempontjából elég. :) Köszi. Samat üzenetrögzítő 2007. november 1., 01:08 (CET)Válasz

Tisztelt Szerkesztők![szerkesztés]

Mivel az utóbbi időben rendkívüli mennyiségben szaporodtak fel a cikkeken a negatív tartalmakra utaló sablonok, így lassan elkezdhetjük törni azon a fejünket, hogyan is tisztítsuk meg a felhalmozódott besablonozott cikkektől a Wikipédiát. A sokféle figyelmet igénylő lap között különösen feltűnő lapcsoportok is akadnak bizony. Ilyen kategória például a forráshivatkozásokra váró lapok népes kategóriája. Ennek kiürítéséhez azonban a szerkesztőkre személy szerint van szükség, így közösségi ámde személyhez köthető munkáról van szó. Ez egészen konkrétan adott esetben azt jelenti, hogy csak maga a cikk szerzője tudja, honnan és milyen forrásból írta fel a cikket illetve a benne olvasható információkat a Wikipédiára. Számtalan kritika érte már a lexikont azért, hogy adatai pontatlanok, ellenőrizhetetlenek, megbízhatatlanok. Csak rajtunk áll, hogy eloszlassuk ezt a kételyt az olvasókban, és színvonalasabbá tegyük a Wikipédiát. S méltónak arra magyar nyelvű oldalait, hogy szívesen olvassák és mindenki számára hasznossá váljék.

Így természetesen nem kötelező jelleggel kérlek benneteket, a Wikipédia minden egyes szerkesztőjét (magamat is beleértve), a cikkek forrásainak záros határidőn belüli (1 hét) pótlására,

Üdvözlettel:

Kata 2007. november 27., 22:22 (CET)Válasz

Kedves Kata! Mivel mostanában én járkálok csak erre, én válaszolok. Természetesen az itt leírtak az én saját szubjektív véleményem, nem a műhelytegok véleménye.
Hogy őszinte legyek nem igazán értek ezzel a forrásozással egyet. Mégpedig azon okból, hogy az általam ismert és itsztelt papíralapú lexikonok sem adnak forrást az egyes szócikkekhez. Úgy egyébként hülyén is nézne ki. Másrészt, én eddig dem és ezután sem fogok forrást megadni a cikkeimben, mégpedig azon oknál fogva, hogy a cikkeket általában saját kútfőből dolgozom ki, az esetleges forrásokat pedig a „Külső hivatkozások” részben szoktam felsorolni. Ha ez nem elég illetve nem megfelelő, át lehet javítani bárkinek.
Úgy gondolom, hogy attól, hogy a cikk végén ott van néhány forrás, még bőven tartalmazhat hülyeségeket. Ha valaki talál ilyet kijavítja. Attol, hogy fel vannak sorolva a források, a cikk nem lesz jobb. Ha meg az a cél, hogy a cikkben leírtakat bizonyítani lehessen, akkor meg oda a kreativitás.
Szóval, hajrá, essetek neki!
Üdv! - Gaja  2007. november 28., 00:05 (CET)Válasz

Ezzel az indoklással nem tudok egyetérteni, azon egyszerű oknál fogva, hogy a papír alapú lexikonoknál nagyon könnyen lehet ellenőrizni a szerzőséget (a címszó alatt, ill. a kötet elején vagy végén), és azt is pillanatok alatt látni lehet, ha valami módosult, mivel a módosítást csak tollal vagy ceruzával lehet végezni, szükségképpen eltérő betűkkel, és csak egyetlen példányban fog megjelenni. A konkrét mondatokhoz kapcsolódó forrásokat tehát a Wikipédia nyíltan szerkeszthető jellege követeli meg (és még így is előfordulhat, hogy valaki hiába ad meg forrást, az nem azt állítja, mint amit a cikk állít, vagy hogy a forráshoz nem könnyű hozzáférni – de itt legalább a lehetősége megvan a hiba felismerésének). A Wikipédiát csak akkor lehetne összevetni nyomtatott forrásokkal, ha minden oldal legjobb változata lenne elérhető, és az le lenne zárva a szerkesztések elől. Én is nagyon szeretném és törekszem rá, hogy lehetőleg egyedi mondatokhoz, állításokhoz legyenek kapcsolva a források, és ez utóbbiak konkrét weblapra vagy konkrét kötet konkrét oldalára utaljanak. Ádám 2007. december 4., 00:22 (CET)Válasz

Kristiano szerkesztő[szerkesztés]

Kedves műhelytagok! Vessetek egy hosszabb pillantást Kristiano közreműködéseire és különösen velem folytatott vitájára Emil Isac vitalapján. Mi ilyenkor a teendő? – Auguste 2008. január 23., 02:23 (CET)Válasz

Szavazás[szerkesztés]

Kedves Nyelvészek! :) Szeretném kérni, hogy vegyetek részt Bákó/Bacău megye elnevezésével kapcsolatos vitán. Parázs vita van kialakulóban, hogy mit is kellene használni a román elnevezést vagy a sok helyen felbukkanó magyar változatot. Várjuk érveiteket, szavazataitokat pro vagy kontra! Érdemes beleolvasni a meghivatkozott korábbi vitákba is! Köszönettel Kabóca vita 2008. február 11., 15:43 (CET)Válasz

Inaktív műhely[szerkesztés]

Sajnos azt tapasztaltam, hogy ez a műhely inaktív. Van-e remény a műhely újraindítására, vagy levehetem azt az aktív műhelyek listájáról? – CsGábormegbeszélés 2008. november 26., 12:25 (CET)Válasz

Szerintem le, mert rajtam kívül nem figyelgeti senki... (amennyiben mégis, azoktól bocs..) Ettől függetlenül nyelvekkel kapcsolatban én és Mex szoktunk figyelni! :-) - Gaja   2008. november 26., 13:30 (CET)Válasz

Aktivizáció :)[szerkesztés]

Csak jelzem, hogy betagozódtam. :)) – eLVe hablaty:) 2009. március 28., 12:36 (CET)Válasz

de:Vorindogermanisches Substrat / en:Pre-Indo-European languages[szerkesztés]

Sehr geehrte Mitglieder des Projekts,
ich möchte Sie bitten, diesen Artikel ins Hungarische übersetzen zu helfen. – Dmitri Lytov vita 2010. december 19., 17:17 (CET)Válasz

en:Languages in censuses[szerkesztés]

I invite you to help write this article.--Kaiyr vita 2014. augusztus 5., 17:07 (CEST)Válasz

Térkép nyelvek[szerkesztés]

Azt hogy az Ön rendelkezésére ebben a kategóriában, amely magában foglalja a nyelvi térképeket. Ebben a kategóriában megtalálható térképét nyelvek minden kontinensen, amelyek megfelelnek kritériumokat egységes szín.

commons:Category:Linguistic maps of single language

Köszönöm.--Fobos92 vita 2014. szeptember 23., 22:43 (CEST)Válasz