Wettmannstätten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wettmannstätten
Zehndorf
Zehndorf
Wettmannstätten címere
Wettmannstätten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Deutschlandsbergi járás
Irányítószám 8521
Körzethívószám 03185
Forgalmi rendszám DL
Népesség
Teljes népesség1600 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület17,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wettmannstätten (Ausztria)
Wettmannstätten
Wettmannstätten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 49′ 48″, k. h. 15° 23′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 48″, k. h. 15° 23′ 03″
Wettmannstätten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wettmannstätten témájú médiaállományokat.

Wettmannstätten osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 1620 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Wettmannstätten a Deutschlandsbergi járásban
A Szt. Bálint-plébániatemplom
Zenhdorf kápolnája

Wettmannstätten a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régió dombvidékén, a Wieserbahn és Koralmbahn vasútvonalak találkozásánál. Az önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 14 falut, ill. településrészt egyesít: Lassenberg, Schönaich, Weniggleinz, Amtmannlipp, Höfern, Wettmannstätten, Forst, Lagersiedlung, Salmann, Wohlsdorf, Eibl, Forstjagl, Zehndorf, Luckenjörgl.

A környező települések: délnyugatra Groß Sankt Florian, északnyugatra Stainz, északra Preding, keletre Sankt Nikolai im Sausal, délkeletre Sankt Andrä-Höch.

Története[szerkesztés]

A település területe a bronzkor óta lakott. Az Adria-Bécs olajvezeték építése közben az urnamezős kultúrához köthető régészeti leletekre bukkantak, a Koralm-alagút építésekor pedig Wohlsdorf mellett egy közép-bronzkori kútkávát találtak. Zehndorf mellett megtalálhatóak a Laßnitz folyó mentén futó egykori római út maradványai. Lassenbergben egy, a kelta La Tène-kultúrához (i.e. 5-1. sz.) köthető települést ástak ki, amely még a római korszakban is virágzott.

A település az 1122-ben alapított stájer őrgrófság része volt, amely 1180-ban önálló hercegségként elszakadt Bajorországtól. 1192-ben az osztrák herceg Babenbergek örökölték meg a Stájer Hercegséget, majd kihalásuk után 1282-1918 között a Habsburgok birtokaihoz tartozott. Az első világháború után Wettmannstädt Német-Ausztria köztársaságának, majd az Osztrák Köztársaságnak, az 1938-as Anschluss után pedig a Német Birodalom stájer reichsgaujának volt a része. A második világháború után a brit megszállási zónába került.

Wettmannstätten 1921-ben kapott önálló egyházközséget, korábban Groß St. Florian plébániájához tartozott. Temploma 1718-ban épült, de 1964-ben úgy megsérült, hogy lebontották és helyére a régi épület egyes részeinek felhasználásával 1965-1967 között modern, Szt. Bálintnak szentelt templomot emeltek. Zenhdorf kápolnája 1959-ben készült el, 18. századi oltára és Mária-szobra a Wildon melletti Schwarzenegg-kastélyból származik.

Wettmannstätten 1973 óta mezővárosi státusszal rendelkezik.

Lakosság[szerkesztés]

A wettmannstätteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1620 fő élt; a mezőváros lakossága 1961 óta (akkor 1237 lakos) folyamatosan gyarapszik. 2014-ben a lakosok 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% jött a régi (2004 előtti) és 0,6% az új EU-tagállamokból. 0,1% Szerbiából, Boszniából és Törökországból érkezett. A munkanélküliség 3% volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Bálint-plébániatemplom
  • Lassenberg 1890-ben épült kápolnája
  • Zehndorf Mária oltalma-kápolnája
  • Schönaich kápolnája
  • a Saubach patak Wohlsdorfra és Schönaichra eső szakasza, illetve a Gleinzbach holtága a sárga vízitök-állományaik miatt védelem alá esnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Lassenberg, Schönaich, Weniggleinz, Wettmannstätten, Wohlsdorf, Zehndorf

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wettmannstätten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.