Wettmannstätten

Wettmannstätten
Zehndorf
Wettmannstätten címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Deutschlandsbergi járás
Irányítószám	8521
Körzethívószám	03185
Forgalmi rendszám	DL
Népesség
Teljes népesség	1600 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	320 m
Terület	17,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 49′ 48″, k. h. 15° 23′ 03″46.83, 15.384166666667
Wettmannstätten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wettmannstätten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wettmannstätten osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 1620 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Wettmannstätten a Deutschlandsbergi járásban

A Szt. Bálint-plébániatemplom

Zenhdorf kápolnája

Wettmannstätten a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régió dombvidékén, a Wieserbahn és Koralmbahn vasútvonalak találkozásánál. Az önkormányzat 6 katasztrális községben 14 falut, ill. településrészt egyesít: Lassenberg, Schönaich, Weniggleinz, Amtmannlipp, Höfern, Wettmannstätten, Forst, Lagersiedlung, Salmann, Wohlsdorf, Eibl, Forstjagl, Zehndorf, Luckenjörgl.

A környező települések: délnyugatra Groß Sankt Florian, északnyugatra Stainz, északra Preding, keletre Sankt Nikolai im Sausal, délkeletre Sankt Andrä-Höch.

Története

A település területe a bronzkor óta lakott. Az Adria-Bécs olajvezeték építése közben az urnamezős kultúrához köthető régészeti leletekre bukkantak, a Koralm-alagút építésekor pedig Wohlsdorf mellett egy közép-bronzkori kútkávát találtak. Zehndorf mellett megtalálhatóak a Laßnitz folyó mentén futó egykori római út maradványai. Lassenbergben egy, a kelta La Tène-kultúrához (i.e. 5-1. sz.) köthető települést ástak ki, amely még a római korszakban is virágzott.

A település az 1122-ben alapított stájer őrgrófság része volt, amely 1180-ban önálló hercegségként elszakadt Bajorországtól. 1192-ben az osztrák herceg Babenbergek örökölték meg a Stájer Hercegséget, majd kihalásuk után 1282-1918 között a Habsburgok birtokaihoz tartozott. Az első világháború után Wettmannstädt Német-Ausztria köztársaságának, majd az Osztrák Köztársaságnak, az 1938-as Anschluss után pedig a Német Birodalom stájer reichsgaujának volt a része. A második világháború után a brit megszállási zónába került.

Wettmannstätten 1921-ben kapott önálló egyházközséget, korábban Groß St. Florian plébániájához tartozott. Temploma 1718-ban épült, de 1964-ben úgy megsérült, hogy lebontották és helyére a régi épület egyes részeinek felhasználásával 1965-1967 között modern, Szt. Bálintnak szentelt templomot emeltek. Zenhdorf kápolnája 1959-ben készült el, 18. századi oltára és Mária-szobra a Wildon melletti Schwarzenegg-kastélyból származik.

Wettmannstätten 1973 óta mezővárosi státusszal rendelkezik.

Lakosság

A wettmannstätteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1620 fő élt; a mezőváros lakossága 1961 óta (akkor 1237 lakos) folyamatosan gyarapszik. 2014-ben a lakosok 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% jött a régi (2004 előtti) és 0,6% az új EU-tagállamokból. 0,1% Szerbiából, Boszniából és Törökországból érkezett. A munkanélküliség 3% volt.

Látnivalók

• a Szt. Bálint-plébániatemplom
• Lassenberg 1890-ben épült kápolnája
• Zehndorf Mária oltalma-kápolnája
• Schönaich kápolnája
• a Saubach patak Wohlsdorfra és Schönaichra eső szakasza, illetve a Gleinzbach holtága a sárga vízitök-állományaik miatt védelem alá esnek.

Források

• A település honlapja
• 60341 – Wettmannstätten Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Wettmannstätten témájú kategóriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wettmannstätten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.