Eibiswald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eibiswald
Eibiswald von Norden mit Friedhof.jpg
Eibiswald címere
Eibiswald címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Deutschlandsbergi járás
Irányítószám 8552, 8553, 8554
Körzethívószám 03466, 03468, 03460
Forgalmi rendszám DL
Népesség
Teljes népesség 6590 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 362 m
Terület 152,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eibiswald (Ausztria)
Eibiswald
Eibiswald
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 41′ 12″, k. h. 15° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 12″, k. h. 15° 14′ 50″
Eibiswald weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eibiswald témájú médiaállományokat.

Eibiswald (szlovénül Ibnik) osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 6575 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Eibiswald a Deutschlandsbergi járásban
Az eibiswaldi kastély
A 16. századi Lerchhaus

Eibiswald a tartomány déli részén fekszik közvetlenül a szlovén határ mellett, a Nyugat-Stájerország régióban, a Koralpe-hegység keleti lábánál (bár az önkormányzat területének jelentős része a hegységre esik). Az önkormányzat 26 katasztrális községben[1] 55 falut és kisebb-nagyobb településrészt[2] fog össze.

A környező települések: délnyugatra Lavamünd (Karintia), nyugatra Sankt Georgen im Lavanttal (Karintia), északra Wies, északkeletre Sankt Martin im Sulmtal, keletre Oberhaag, délre Muta, Radlje ob Dravi és Dravograd (utóbbi három Szlovéniában).

Története[szerkesztés]

A település neve az Iwein személynévből származik. Területén már a neolitikumban is éltek emberek, akárcsak a bronz- és vaskorban, vagy a római időszakban. A 6. század végétől a szláv Karantánia államhoz tartozott, a helynevek egy része szláv eredetű. A bajorok beletelepülésére a 8. század végén, a Frank Birodalomhoz kerülés után került sor. 860-ban a salzburgi érsek kiterjedt birtokadományokban részesült a térségben. Miután a magyar kalandozások után helyreállt a rend, Eibiswald területén a salzburgi érsek, az Aribo- és Eppenstein-családok szereztek birtokot.

Templomát 1170-ben, "Ybanswalde" várát 1265-ben említik először. A településre 1290-ben már mezővárosként hivatkoznak; ebben az időben 70 házból állt. A vár előbb a Wildon-, majd a Tybein- és a Walsee-nemzetségek tulajdonába került. 1500 után a von Eibiswald-család szerezte meg a birtokot és reneszánsz stílusban kibővítették a várat. A város a 16. században gazdasági nehézségekkel és csökkenő lakossággal küzdött, de a 17. században a lakosok száma ismét bővülni kezdett. 1674-ben kihalt az Eibiswald-család és vár kézről kézre járt: a Schrottenbachoktól az üveggyáros Ignaz von Purgay vásárolta meg, tőle pedig 1828-ban a Hansákhoz került.

A vasfeldolgozásnak nagy hagyományai vannak Eibiswaldban. 1653-ban Wolf Max Freiherr von Eibiswald vashámort alapított, amelyben 30 munkás dolgozott. Többek között kaszákat gyártottak, de a vállalkozás stagnált, mert csak Felső-Ausztriából tudtak vasat beszerezni. Az üzemet 1835-ben megvásárolta az állam és modern acélművű fejlesztette, amely ezer főt foglalkoztatott. 1869-ben ismét magánkézbe került, de 1905-ben bezárt, mert túl messziről kellett nyersanyagot vásárolnia. Az acélgyár jelenléte beindította a szénbányászatot, amely 1920-ig működött.

Az első világháború után Alsó-Stájerország Jugoszláviához került, a tartomány közepén fekvő, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Eibiswald pedig határmenti településsé vált.

A 20-as évek gazdasági válságának következtében Eibiswald a nemzetiszocialista mozgalom egyik "kristályosodási gócává" vált. Az NSDAP az 1932-es helyhatósági választáson bekerült a városi tanácsba. 1934 nyarán a júliusi puccs során a nácik megpróbálták megdönteni az osztrák kormányt. Eközben Eibiswaldot szilárdan a kezükben tartották, és amikor a puccs megbukott, az egész járásból ide menekültek párttársaik, mintegy 800-an. A rendőrség végül 95 főt tartóztatott le a puccsba való részvétel miatt, a többség külföldre távozott. A második világháború alatt a városi önkormányzat területén jugoszláv partizánok csaptak össze a helyi hatóságokkal.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Aibl, Großradl, Pitschgau, St. Oswald ob Eibiswald és Soboth községeket Eibiswaldhoz csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

Az eibiswaldi önkormányzat területén 2017 januárjában 6575 fő élt. A lakosság 1951 (akkor 8295 lakos) óta folyamatosan csökken. 2001-ben a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár és 92%-uk a római katolikus vallást követte.

Látnivalók[szerkesztés]

A Dorni Szűz Mária-plébániatemplom
  • az eibiswaldi Dorni Szűz Mária-plébániatemplomot 1170 előtt alapították. A román alapú gótikus épületet 1678-ban barokk stílusban kibővítették. A 18. században búcsújáró hely volt.
  • az eibiswaldi kastély
  • a város legrégebbi, eredeti formájában megmaradt épülete a 16. századi reneszánsz Lerchhaus polgárház.
  • a Hans Kloepfer- és helytörténeti múzeum
  • az Osztrák Alpinista Társaság múzeuma
  • Hora mezőgazdasági múzeum
  • St. Oswald ob Eibiswald plébániatemploma
  • Soboth plébániatemploma

Híres eibiswaldiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aibl (3,48 km²), Aichberg (3,99 km²), Bachholz (5,59 km²), Bischofegg (3,19 km²), Eibiswald (2,39 km²), Feisternitz (2,40 km²), Hadernigg (10,60 km²), Haselbach (2,66 km²), Hörmsdorf (3,27 km²), Kleinradl (3,79 km²), Kornriegl (5,16 km²), Krumbach (13,87 km²), Laaken (7,72 km²), Mitterstraßen (3,30 km²), Oberlatein (2,68 km²), Pitschgau (3,07 km²), Pongratzen (4,09 km²), Rothwein (5,75 km²), Soboth (34,72 km²), St. Bartlmä (2,64 km²), St. Lorenzen (12,31 km²), St. Oswald ob Eibiswald (5,26 km²), Stammeregg (3,44 km²), Staritsch (1,94 km²), Sterglegg (2,15 km²), Wuggitz (2,72 km²)
  2. Aibl, Aichberg, Bachholz, Bischofegg, Bischofegger Siedlung, Lateinberg, Udelsdorf, Eibiswald, Feisternitz, Lichtenegg, Hadernigg, Haselbach, Lateinberg, Hörmsdorf, Haiden, Höllberg, Hörmsdorfer Kolonie, Rettenberg, Toniberg, Kleinradl, Radlberg, Wutschenberg, Kornriegl, Krumbach, Mauthnereck, Laaken, Mitterstraßen, Oberlatein, Feisternitzberg, Pitschgau, Höllberg, Neuhart, Pitschgauegg, Pongratzen, Sterzberg, Rothwein, Rothwein, Sankt Bartlä, Sankt Lorenzen, Sankt Oswald ob Eibiswald, Soboth, Glashütte, Krumbach, Laßnighube, Obersoboth, Scharfeck, Soboth, Untersoboth, Stammeregg, Schwarhofsiedlung, Sterglegg, Lichtenegg, Wuggitz, Großwuggitz, Lateindorf

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eibiswald című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.