Sankt Peter im Sulmtal
| Sankt Peter im Sulmtal | |||
 | |||
| A Szt. Péter-plébániatemplom harangtornya | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Deutschlandsbergi járás | ||
| Irányítószám | 8542 | ||
| Körzethívószám | 03467 | ||
| Forgalmi rendszám | DL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1268 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 377 m | ||
| Terület | 10,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 45′ 31″, k. h. 15° 15′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 31″, k. h. 15° 15′ 11″ | |||
| Sankt Peter im Sulmtal weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter im Sulmtal témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sankt Peter im Sulmtal osztrák község Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 1300 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Sankt Peter im Sulmtal a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Sulm (a Mura mellékfolyója) mentén. Egyéb jelentős vízfolyásai a Stullneggbach és a Leibenbach. Az önkormányzat 5 katasztrális községben[2] 11 falut, ill. településrészt egyesít: Freidorf (104 lakos), Hausleiten, Kerschbaum (148), Korbin (141), Aigneregg, Moos (247), Fröhlichberg, Poppenforst (81), Sankt Peter im Sulmtal (504), Kühberg, Wieden (97).
A környező települések: északra Frauental an der Laßnitz, keletre Sankt Martin im Sulmtal, délre Wies, nyugatra Bad Schwanberg.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint Freidorf területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A kora középkorban a salzburgi érsek birtokolta a Sulm egész völgyét. 1225-ben létrehozták a lavanti püspökséget és a régió ennek tulajdonába került. A falut 1228-ban említik először St. Peter iuxta Lindenberch formában.
1645. június 24-én az egész falu tűzvész áldozatává vált.
Lakosság[szerkesztés]
A Sankt Peter im Sulmtal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1300 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 1267 lakoshoz képest. Ekkor a helybeliek 99,1%-a volt osztrák állampolgár. 95,5% római katolikusnak, 2,4% felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Péter-plébániatemplom különálló harangtornyával építészeti különlegességnek számít. A 32 méter magas különálló torony 1664-ben készült el, harangjai 1685-ből származnak. Elképzelhető, hogy eredetileg egy új templomhoz szánták, amely soha nem készült el. Az eredeti plébániatemplom 1244-ben már állt; 1645-ben leégett és 1701-re építették újjá. Belső terét rokokó stílusban díszítették.
- az 1980-ban megnyílt helytörténeti múzeum a paplak 1779 körül épült volt présházában.
- tanösvény
- a Virágos Európa (Entente Florale Europe) verseny falu kategóriájában Sankt Peter 2000-ben ezüstérmet nyert.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Freidorf im Sulmtal (1,90 km²), Kerschbaum (2,13 km²), Korbin (1,22 km²), Moos (3,04 km²), St. Peter im Sulmtal (1,57 km²), Wieden (1,10 km²)
Források[szerkesztés]
- August Krainer, Heide Kosjak: Chronik von St. Peter im Sulmtal. Peggau 1990
- Heimo Kaindl, Alois Ruhri: St. Peter im Sulmtal. Pfarrkirche zum hl. Petrus. Diözese Graz-Seckau, Steiermark. Salzburg 1994
- A település honlapja
- 60329 – Sankt Peter im Sulmtal Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter im Sulmtal témájú kategóriát.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Peter im Sulmtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.