Volkswagen Brasilia
| Volkswagen Brasilia | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Volkswagen do Brasil |
| Gyártás helye |  Brazília Mexikó Nigéria |
| Gyártás éve | 1973 – 1982 |
| Kategória | Kiskategóriás autó |
| Tervező | Marcio Piancastelli |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 4010 mm |
| Szélesség | 1605 mm |
| Magasság | 1430 mm |
| Tömeg | 890 kg |
| Tengelytáv | 2400 mm |
| Üzemanyag | benzin |
| Teljesítmény | |
| Motor | 1600 cm³-es léghűtéses boxermotor 1300 cm³-es alkoholos motor |
| Felépítés | Kompakt autó |
| Váltó | Négysebességes manuális |
| Hajtómű | Otto-motor |
| Következő | Volkswagen Gol |
| Kapcsolódó modellek | |
| Volkswagen Bogár | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Volkswagen Brasilia témájú médiaállományokat. | |
A Volkswagen Brasilia egy kiskategóriás autó, melyet a Volkswagen autógyár brazíliai vállalata gyártott 1973 és 1982 között. Nevét Brazília fővárosának, Brazíliavárosnak a portugál elnevezéséről kapta. A farmotoros, hátsókerék-meghajtású autóba a Volkswagen Bogárból ismert 1600 cm³-es, léghűtéses boxermotor került. A Volkswagen do Brasil kínálatában a Brasilia mellett ekkoriban olyan egzotikus és ma már ritkaságszámba menő modellek voltak, mint például a Volkswagen SP2.
Modelltörténet[szerkesztés]
1970 szeptemberében a Volkswagen do Brasil elnöke, Rudolf Leiding komoly kihívás elé állította gyár tervezőit. Az volt a célja, hogy a brazil piacnak legyen egy saját, a Volkswagen Bogárhoz hasonlóan népszerű és sikeres, ugyanakkor a kor brazil jellemvonásait jobban magán viselő modellje. Akkoriban a Bogáron kívül csak a T1 kisbusz és a Karmann Ghia számított sikeresnek a dél-amerikai országban a Volkswagen léghűtéses autói közül. Leiding számára különösen fontos volt, hogy az új modell praktikus, gazdaságos és a Bogárnál nagyobb legyen.
Három hónap alatt több, mint 40 prototípus készült el, legtöbbjük kirívó, figyelemfelkeltő dizájnnal, széles, ívelt szélvédőkkel. Ezek elkészítése azonban költséges volt, a Volkswagen célja pedig épp a kedvező ár lett volna, hogy hatékonyan felvehesse a versenyt az újonnan megjelent Chevrolet Chevette latin-amerikai verziójával, mely az európai Opel Kadett alapján készült.
Amikor megszületett a végleges dizájn és a Volkswagen do Brasil a sorozatgyártásra készült, egy akkor még ismeretlen autós újságíró, Cláudio Larangeira sikeresen megpillantott és lefotózott néhány tesztelés alatt álló kész modellt a gyár környékén. Miután a Volkswagen biztonsági őrei többszöri felszólítása ellenére sem távozott a helyszínről, rálőttek a kocsijára. Az esett kisebb felzúdulást váltott ki a brazil médiában, a gyár végül a nyilvánosság nyomására hivatalos bocsánatkérést tett közzé az eset miatt. Az elkészült fotókat a Quatro Rodas című lap vette meg, melynek eladásai ezután föllendültek, csakúgy, mint Larangeira karrierje, aki rögtön állást kapott az újságnál.[1]
A Brasilia névre keresztelt modell eleje nagyban hasonlított a német Volkswagen 412-ére, hátulja pedig a Dél-Amerikában kevésbé sikeres Typ 3 brazil variánsára emlékeztetett. Az értékesítés 1973-ban kezdődött meg. Az autónak volt egy ötajtós változata is, így ez lett az első Brazíliában gyártott ötajtós ferde hátú, ebből azonban kevés készült a leggyakoribb karosszériaváltozat a háromajtós ferde hátú volt.
Az 1982-ig tartó gyártási időszak alatt több egymillió Brasilia készült el, melyeknek egy részét Chilébe, Portugáliába, Bolíviába, Peruba, Ecuadorba, Venezuelába, Paraguayba, Uruguayba és a Fülöp-szigetekre exportálták. 1974 és 1982 között Mexikóban is folytak az összeszerelési munkálatok. 1976 márciusától kezdve Nigériába is kerültek összeszerelésre váró, ötajtós ferde hátú változatok.[2] Az itt elkészült modellek Igala néven kerültek piacra.
Motor és sebességváltó[szerkesztés]
A Brasiliát eleinte kizárólag 1600 cm³-es, négyhengeres, egykarburátoros boxermotorral szerelték, melyet a Volkswagen Bogárból emelt át a gyár. 1974-ben megjelent a dupla karburátoros változat, mely autópályán 10,4, míg városban 14 kilométert tudott megtenni egy liter benzinnel. Az 1980-as évek elejétől kezdve az autó rendelhető volt 1300 cm³-es, 49 lóerős alkoholos motorral is.
Teljesítmény[szerkesztés]
A brazil Quatro Rodas című autósújság 1980 márciusában egy tesztsorozattal több szempontból is összehasonlította a Brasiliát és legnagyobb vetélytársát, a GM Chevette-et. A gyorsulási teszten a Chevette jobbnak bizonyult a léghűtéses Volkswagennél, míg előbbi 19,7 másodperc alatt gyorsult nulláról száz km/h-ra, addig utóbbinak 23 másodpercre volt szüksége ehhez. A Chevette végsebessége 138 km/h volt, a Brasilia viszont csak 129 km/h-ra gyorsult fel. A fogyasztási versenyt szintén a General Motors modellje nyerte, mivel 15,4 kilométert tett meg egy liter benzinnel, a Brasilia viszont csak 13,4 kilométerig jutott az adott teszten.
Farmotoros, hátsókerék-meghajtású felépítéséből kifolyólag a Brasilia nem volt túlzottan stabil nagy sebességnél, ezért sok tulajdonos alacsonyabbá tette a felfüggesztést, hogy ezzel jobbá váljon a kocsi úttartása. Emellett sokan lecserélték a gyári, 5,90x14-es gumiabroncsokat is 175/80-14-esekre. Az autóba gyárilag előre tárcsa-, hátulra dobfékek kerültek.
Biztonság[szerkesztés]
A Brasiliát 1977-től a nagyobb biztonság érdekében kétkörös fékrendszerrel szerelték és a kormánykereket is átalakították, hogy ütközés esetén kevésbé legyen sérülésveszélyes.
A gyártás befejezése[szerkesztés]
A Brasilia sikeres modell volt és megbízhatósága miatt nagy népszerűségnek örvendett a maga idejében. Annak ellenére, hogy több szempontból is a Bogáron alapult, egy fiatalos, modern kinézetű városi autónak számított, legalábbis a Volkswagen akkori kínálatának többi modelljével összehasonlítva. A kocsi olyan jó fogadtatásban részesült, hogy 1975-ben az is felmerült a Volkswagen do Brasilnál, hogy befejezi az öregedő konstrukciójú Bogár gyártását és a Brasilia egy orrmotoros, vízhűtéses változatával helyettesíti azt.[3] A gyár végül úgy döntött, hogy inkább egy teljesen új orrmotoros modellt tervez, ekkor jött létre a Volkswagen Gol. Emellett végül a Bogár gyártása sem állt le, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1996-ig folytatódott. A Gol először 1,3 literes motorral jelent meg, így nem volt komoly ellenfél a Brasilia számára, később azonban 1,6-os léghűtéses motort kapott. Ezután a gyár úgy látta, hogy az új modell nagyobb sikerrel veheti fel a versenyt a Fiat 147-tel, a Ford Corcellel és a Chevrolet Chevette-tel, mint a Brasilia, melynek gyártása ezért 1982-ben befejeződött.
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www2.uol.com.br/bestcars/classicos/brasilia-2.htm
- ↑ Automobil Revue, katalógus 1979, 540/3. szám
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 5.)
További információk[szerkesztés]
