Vita:Halálbüntetés

Megjegyzések

Kicsit féltem létrehozni ezt a szócikket, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Szerintem érdekes infók vannak rajta.. -- Puncsos 2005. november 28., 03:37 (CET)

Nem vagyok szakértő, de néhány megjegyzés:

• én nem hoztam volna létre külön "középkori kivégzési módok" cikkek, inkább egy általánosabb halálbüntetés v. kivégzés cikket
• a kereszre feszítés (vagy inkább kereszthalál) nem igazán középkori ítélet
• a felsorolásból több nem kizárólag a középkorhoz kötött
• a listából kimaradtak olyanok, mint
  • máglyahalál
  • a fojtás kül. változati (vízbe, nyarokszorító stb.)
  • forró olaj, víz
  • élve eltemetés
  • a halálhoz vezető csonkítások
  • élve eltemetés
  • élve befalazás
  • és egyéb borzalmak

--Minarik Ede 2005. november 28., 09:07 (CET)

A kereszthalál tényleg nem kifejezetten középkori kivégzési mód, de ott a szócikk linje, abban leírják, hogy néhány esetben alkalmazták a középkorban is. Amúgy nyugodtan lehet, sőt kell! is bővíteni a listát, erről szól a Wiki. Ez a szócikk meg lehet része egy általánosabb kivégzés szócikknek. -- Puncsos 2005. november 28., 22:10 (CET)

Oroszországban már eltörölték a halálbüntetést. OsvátA. 2006. május 28., 15:43 (CEST)

ajjaj, akkor át kell festeni a térképet... Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 28., 16:20 (CEST)

egy-két kiegészítés:

Helyes, hogy van szócikk erről is. Sajnos Magyarországon nagyon eufemisztikus módon beszélünk a halálbüntetésről, noha a lakosság zöme támogatja. Itt az alkalom, tehát hogy szembesüljenek a halálbüntetés valódi arcával.

Az akasztás leírása kissé elnagyolt. Ide talán beférne a no-drop, a short-drop, a long-drop, measured long-drop, illetve a Magyarországon is használt osztrák típusú oszlopbitó leírása. Ez sajnos nem nagyon kerül elő az angol nyelvű oldalakon, noha egyike a legprimitívebb kivégzési módoknak. Magyarországon érthető módon hallgatnak róla.

Az, hogy a long-drop módszer esetén a gerincvelő megszakadása azonnali halált okoz, tévhit. A halál oka továbbra is fulladás, azaz asphyxia. A különbség annyi, hogy az elítélt azonnal elveszíti az eszméletét, és így nem kell percekig szenvednie. Az egyetlen mód arra, hogy valaki ne a fulladástól haljon meg akasztás után, az a reflexhalál. Mivel nem vagyok orvos, nem emlékszem a részletekre, de ekkor a hírtelen vérnyomásváltozás miatt leáll a szív. Szintén elterjedt tévhit (bár szerencsére nem szerepel a szócikkben), hogy a hóhér eltöri az elítélt nyakát. Erre kézzel senki sem képes, még Rambo sem.

Nem szerepel a garotta sem, noha egészen a 70-es évekig használták Spanyolországban. Kevés visszataszítóbb szerkezet létezik.--Petfol 2006. augusztus 8., 20:50.

• Petfol! Igazad van, hogy helye van itt egy ilyen szocikknek. Szerintem oriasi hiba lenne, ha egyes szocikkek azert nem kerulnenek be, mert valamilyen okbol valakinek nem tetszik a tema, es inkabb az elsunnyogast valasztjak. Jo, hogy megirtad a mai modszerek reszt, mert nalam is tervben volt mar egy hete, csak nem jutott ra ido. Majd atnezem, es esetleg kiegeszitem, ha valami kimaradt. --Rocky 2006. augusztus 10., 20:02 (CEST)

Kivégzési módszerek külön cikkbe?

Szerintem van annyira külön téma és van róluk elég anyag ahhoz, hogy külön cikkbe kerüljenek. -- nyenyec ☎ 2007. március 21., 20:04 (CET)

Megvolt. Meg arról is tettem, hogy ne ez a cikk legyen a POV állatorvosi lova. MaXX ^vita 2007. december 31., 09:32 (CET)

Drágább a halálbüntetés mint az életfogytiglan

Legalábbis ezek alapján a számítások alapján az Egyesült Államokban:

The Economics of Capital Punishment

Valami rémlik, hogy az Economist is írt erről, de nem találom a cikket.

-- ny miheznemkelladmin? 2008. január 31., 19:04 (CET)

Ez egy komplett halálbüntetésellenes site, csúnyán antiwiki, POV érveléssel telerakva.

Forintra átszámolva 1 ember 1 napi börtönléte majdnem pont a magyar árakra jön ki, ami gyanús egy kicsit nekem, tekintve, hogy Florida egy kissé drágább zóna, mint mi. Ha mondjuk a börtönt szolgáltatásnak vesszük ;-), és így az USA GDP/magyar GDP közti kb. 3-szoros különbséggel szorozzuk be a magyar börtöntarifát, majdnem pont egálba jön a két büntetésmód. Tartok tőle, hogy a halálbüntetés költsége meg felül van becsülve, bár azt nem írja, hogy ez az összeg honnan jött ki. A magyar halálbüntetések Magyarországon egészen biztosan a töredékébe kerültek ennek, igaz, hogy ott csak elsőfok, másodfok, legfelsőbb bíróság, kegyelmi tanács volt a fellebbezési menetrend, amit nem lehetett évtizednyire elhúzni, mint az USA állami és szövetségi hatóságaival és hatalmasságaival való, teljesen értelmetlen és fölösleges játszadozást. Ez az az érvelés, ami a legtöbb pro-death-penalty websiteon is ott van, amik javarészt összetett site-ok, sok "esettanulmánnyal", meg csúnyán antiwiki, POV érveléssel.

A többoldalú bemutatás irányelve arra ösztönözne, hogy ilyen referenciákat rakjak be.

Az eredmény: a cikk lesz tele sok-sok POV referenciával.

Ez fogolydilemma-szituáció, a javaslatom az lenne, hogy a kölcsönösen maximális nyereség érdekében hagyjuk a kérdést. MaXX ^vita 2008. január 31., 22:58 (CET)

Nem értem mit jelent az a szó, hogy "antiwiki".

Egyelőre most nincs időm jobban belemászni ebbe a dologba (azért is ide írtam, nem a cikkbe), az mindenesetre nem világos hogy mit jelent számodra a "POV érvelés", mikor az egész cikk különböző nézőpontok felsorolásából áll. Sajnos a pro-kontra érveknél minimális a forráshivatkozás egyelőre.

Mivel az életfogytiglan és a halálbüntetés költsége sokszor előjön a vitákban érvként érdemes megemlíteni.

-- ny miheznemkelladmin? 2008. január 31., 23:14 (CET)

Antiwiki == nem-informatív, megtévesztő információt közöl, egyoldalú referencia. Saját találmányom, nem kötelező használni.

Alapvetően nekem sincs sok időm belemászni a dologba. POV érvelés például az is, amit így zárnak le: "És Önök hagyják, hogy ezt az igazságtalanság folytatódjék..." (Még talán egy sírdogáló kislány hangját kellett volna idetenni mp3-ban.)

Nem tudom, hogy ezt konkrétan mennyire támasszák alá irányelvek, de intuícióm szerint egy ilyen honlapokra referáló wikipédia alig jobb egy ilyen honlapok anyagát beollózó wikipédiánál. MaXX ^vita 2008. február 1., 00:38 (CET)

De amúgy rakd csakd be a linkeket nyugodtan, ha úgy látod majd jobbnak. MaXX ^vita 2008. február 1., 00:39 (CET)

Előbb utánaolvasok. Az EnWikiben úgy láttam szerepel egyébként. Engem egyébként nem ez a link érdekel, hanem az, hogy legyen említés a költségekről szóló vitáról. -- ny miheznemkelladmin? 2008. február 1., 00:42 (CET)

Ok, sok sikert! MaXX ^vita 2008. február 1., 00:54 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• 555 törölte a(z) Image:CesareBeccaria.jpg nevű képet: In category [[:category:Unknown as of 12 July 2008|Unknown as of 12 July 2008]]; no source;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. augusztus 2., 08:26 (CEST)

Keresztény szempontból: ELFOGADHATÓ-E A HALÁLBÜNTETÉS?

ELFOGADHATÓ-E A HALÁLBÜNTETÉS?

Válasz:

Igen, a halálbüntetés keresztény szempontból elvileg elfogadható.

Ha a halálbüntetés keresztény szempontból nem lenne elfogadható, akkor már a vallás alapítója, Jézus Krisztus csodát tett volna és levette volna a két latort maga mellől a keresztről. QED 91.83.39.1 (vita)

Magyarázat:

A kereszténység túllépett a „szemet szemért, fogat fogért” ószövetségi elven, és mindenestül az ellenségszeretet mellett köteleződött el. De vajon bosszúnak nevezhető-e a halálbüntetés, és vajon az ellenségszeretet gyümölcse-e a gyilkos kímélete? A kérdés higgadt tárgyalást igényel, és nem lehet, nem szabad soha vérgőzös lincshangulatot keltve gondolkodni róla. El kell azonban oszlatni egy hiedelmet: a halálbüntetés elvben nem sérti Isten törvényét és általában az Isten által felállított erkölcsi rendet. A gyakorlati visszaélés az egyedi eset, ill. személy erkölcstelenségét bizonyítja, nem lehet a halálbüntetés erkölcstelensége melletti érv.

A Katolikus Egyház Katekizmusa így tanít: „A társadalom közjavának megőrzése megkívánja, hogy ártalmatlanná tegyék a támadót. E téren az Egyház hagyományos tanítása elismeri a törvényes közhatalom jogának és kötelességének jogosságát, hogy szigorú büntetést szabjon ki az elkövetett bűntény súlyosságának arányában, nem zárva ki rendkívül súlyos esetben a halálbüntetést sem.” (KEK 2267)

De mi az, hogy rendkívül súlyos eset?

Nem csak a tömeggyilkosság, hanem az is, ha joggal feltételezhető, hogy a bűnös újra fog gyilkolni.

Mikor lehet ilyet feltételezni?

A szándékos, nem véletlenül, gondatlanságból, esetleg hirtelen felindulásból és nem elmebeteg által elkövetett gyilkosságnál. Igaz ugyan, hogy ez feltételezés, de erre a feltételezésre a szándékos gyilkosságot elkövető maga adott alapot, tudatosan végrehajtva a legsúlyosabb bűntettet. Ezzel maga állított ki önmagáról bizonyítványt: Nem tisztelek egyetlen törvényt sem, hiszen a legfőbb törvényt (ártatlan élet) sem tisztelem. Nem ismerek sem Istent, sem embert; nem állhat utamba sem isteni, sem emberi törvény.

A halálbüntetés olykor a társadalom védelme és önvédelme: ui ha egy gyilkost elkapnak, majd évek múltán elengednek, és ő újra gyilkol, akkor az is felelős, aki elengedi az ilyen bűnöst. Nem bűnrészes-e maga a törvényalkotó abban, hogy újabb gyilkosság történt? Erre az sem kielégítő válasz, hogy a gyilkost valóban életének fogytáig börtönben kellene tartani. Itt ui. nem csak az a kérdés, hogy miért a társadalom tartsa el részben saját költségén a gyilkost, hanem az is, hogy nem fog-e az ilyen ember a börtönben is gyilkolni? (Lehet, hogy újabb áldozata egy esetleg ártatlan fogvatartott vagy egy fegyőr lesz.) Ha a legsúlyosabb büntetés a ténylegesen életfogytiglani, akkor az így büntetett ember már rosszabb helyzetbe nem kerülhet. Nem akar-e majd az ilyen súlyosan torzult lelkű ember a legteljesebb erőszakkal élére állni a börtönhierarchiának? A primitív személyiség ui. a magasztos erkölcsi megfontolásokra általában alig fogékony. A félelem (elrettentő példa) tartja vissza elsősorban a rossztól. Ha a statisztika ellenpéldáira gondolunk, hogy ti. a halálbüntetést megtartó államokban sem kisebb az életellenes bűncselekmények száma, akkor azt is figyelni kell, hogy vajon miért pont azokban az államokban tartották meg a halálbüntetést, amelyekben? Nem volt-e ott eredetileg sokkal nagyobb a gyilkosságok és az egyéb súlyos bűncselekmények száma? Nem lehetséges-e, hogy csak a halálbüntetés fenntartásával tudnak ma is hasonló büntetési rátát felmutatni, mint a kevésbé húsbavágó eszközökkel élő államok?

Ha a bosszútól félünk (amit tilt az Újszövetség), fontoljuk meg Platón szavait:

„Egyetlen okos ember sem büntet azért, mert valaki bűnt követett el, hanem azért, hogy még egyszer ne kövessen el.”

Platón a büntetésnek csak a pedagógiai funkcióját emeli ki, de ez a halálbüntetésre is alkalmazható: Azért kell így büntetni, hogy a gyilkosság gondolatával játszó emberek ne kövessék el azt, amire hajlamaik késztetik őket, és az igazi megtorlástól való félelem előny-hátrány mérleg készítésére serkentse őket. Sok fegyenc örömmel van börtönben (ott úr a zárkában, kint meg esetleg hajléktalan és az étkezése is bizonytalan), s az ilyenek esetében inkább vonzó tényező, semmint visszatartó erő a szabadságvesztés.

A halálbüntetést megkívánja a büntető igazságosság is. Az Egyház pontosan kifejti, hogy a megtorló igazságosság csak azt tekinti, hogy a bűn elnyerje méltó büntetését, de ettől nem választható el a gyógyító igazságosság, amely figyel a személyre is. A szándékos, előre megfontolt emberölést elkövető ember már gyakorlatilag gyógyíthatatlan, itt már csak a megtorlás jöhet számításba. A megtorlás tudata azonban a bűn elkövetése előtt állókra még „gyógyítólag” hathat. XII. Piusz pápa tanítása szerint „az Egyház elméletben fenntartja a kettős típusú büntetést, azaz a vindikatív (megtorló) és gyógyító büntetés eszméjét”. Jézus felülmúlja a „szemet szemért” elvet, azonban ez nem jelenti azt, hogy emberiesség címén a gyilkosok és más közösségre ártalmas személyek emberi méltósága az ártatlanok emberi méltósága fölé emelkedhet. A súlyos törvényszegő nem egyszerűen abnormális személy, mert az ilyen elkenés emberséges gesztusa rövidlátó: az emberi méltóságot az ártatlan ember méltóságának rovására védelmezi. Az igazán keresztény értelmezés: a bűnt büntetni kell, de össze kell hangolni a nevelés szempontjaival, ameddig ez lehetséges. „Az igazságosság megköveteli a bűn és a bűnhődés bizonyos arányosságát” – tanítja az Egyház. Az Egyház itt világosan megkülönbözteti az emberölés (ami lehet büntetés is) és a gyilkosság (bűn) fogalmát.

Lényeges különbség, ha valaki elvileg tagadja a halálbüntetés lehetőségét, vagy csak gyakorlati megfontolások miatt (pl. tévedés esetén jóvátehetetlen) tartja szükségesnek a felfüggesztését. Ez azonban nem elvi, hanem módszertani kérdés. Mert a tévesen kivizsgált ügyek után hozott halálos ítéletek ártatlan áldozatainak bizonyosan kisebb a száma, mint a visszaesésből származó gyilkosságokból fakadó áldozatok tömegeinek. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés ellen, hogy az élet ura csak az Isten, és neki van joga azt elvenni, akkor az Ószövetség szemléletével közelít a kérdéshez, holott az Ószövetség alkalmazta a halálbüntetést. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés indokolt alkalmazása ellen, hogy az életet tisztelni kell, akkor ez éppen a megrögzött gyilkosra fordítható vissza: azoknak az embereknek az életét is tiszteletben kell tartani, akik fenyegetettek a gyilkos életben maradása által. Aki pedig az emberi méltósággal érvel, az más oldalról kezdi ki az emberi méltóságot, s érvelésének nem sok köze van a hithez.

Igazolás:

Az Ószövetség kifejezetten vallja, hogy „aki embervért ont, annak ontsák vérét!” (Ter 9: 6).

Ezen a ponton az Újszövetség sem bírálja fölül a mózesi törvényt: „Ha gonoszat teszel, félj, mert a felsőbb hatalom nem hiába visel kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.” (Róm 13: 4).

Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26: 10).

Re: "Nem akar-e majd az ilyen súlyosan torzult lelkű ember a legteljesebb erőszakkal élére állni a börtönhierarchiának?" Nem minden börtön kényszeríti a rabokat olyan helyzetben hogy ilyenek miatt kelljen aggódniuk. Ezzel kapcsolatban az hogy ha valaki gyilkolt akkor teljesen reménytelen pszichológiai eset teljesen megalapozatlan. Én személyesen ismertem olyat aki gyilkos és már szabadulása előtt nagyon megbánta amit tett. Volt már arra is példa hogy egy gyilkos a restorative justice módszereknek köszönhetően az áldozat családjával is összebarátkozott és segítő munkával töltötte idejét ahelyett hogy egy zárkában ült.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2001:4c4c:2217:e800::1005 (vitalap | szerkesztései) 2022. június 11., 00:04‎

Frissebb adatok

http://www.amnesty.org/en/library/asset/ACT50/003/2009/en/0b789cb1-baa8-4c1b-bc35-58b606309836/act500032009en.pdf – Dami ^vita 2009. március 24., 15:22 (CET)

Érdekes táblázatok a Wikipédián

Átemelve a WP:AÜ-ről. – Beroesz 2009. június 23., 04:42 (CEST)
Csak egy példa: Halálbüntetés-nél például "A 12 legtöbb halálbüntetést végrehajtó ország 2004-ben:" és akkor 100 millió lakosra is lebontják, de kérdem én, hogy a túróban lehet ilyet írni, amikor pl. Kuvaitnak mindössze 2 millió lakosa van? Ez statisztikában nagyon zöldség. Szupermasszív fekete lyuk ^vita 2009. június 21., 17:53 (CEST)

A felvetés jogos, de az érintett szócikkek vitalapjára való. (Vagy akár mindjárt át is írhatod az érintett táblázatokat.) Ahogy a fejlécben is le van írva, ez a lap az adminisztrátori jogosultságokat igénylő akciók kérésére szolgál. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. június 21., 19:15 (CEST)

Felcserélés

Nem vagyok benne biztos, de lehet, hogy fel kellene cserélni a halálbüntetés ellenzését, és támogatását – érthetőbb lenne.
Fatimē Särfeses ^{Aláírás:ß} 2011. október 11., 13:26 (CEST)

Kivégzési módok

A kivégzési módok részt én túlságosan részletesnek érzem a cikkben, szerintem létre kéne hozni belőle egy cikket a kivégzés cím alatt, és oda átrakni, itt pedig csak egy összefoglalót meghagyni és persze továbbmutató linket elhelyezni. – Laci.d ^vita 2013. április 18., 08:27 (CEST)

Akkor már Kivégzési módok cím alatt. Megcsinálod? misibacsi*^üzenet 2013. április 18., 18:37 (CEST)

A kivégzés szócikk ide irányít, ezért is gondoltam, hogy érdemesebb lenne oda átvinni, és egyúttal definiálni a fogalmat is. És persze szívesen megcsinálom. – Laci.d ^vita 2013. április 18., 18:47 (CEST)

Német

A német wikipédián van egy jó táblázat a Föld összes országáról, lebontva hogy érvényben van-e vagy sem a halálbüntetés, nem kéne átvenni? --XXLVenom999 ^vita 2013. augusztus 27., 17:33 (CEST)

Ha van hozzá forrás, szerintem jó lenne átvenni, de talán jobb lenne külön szócikkben, mivel ha jól értem, egy listáról van szó. Pl. "Azok az országok, ahol van halálbüntetés" címmel. misibacsi*^üzenet 2013. augusztus 27., 19:32 (CEST)

A „Halálbüntetést alkalmazó országok listája” szerintem gördülékenyebb cím lenne. – Laci.d ^vita 2013. augusztus 27., 20:42 (CEST)

Igaz. misibacsi*^üzenet 2013. augusztus 28., 09:15 (CEST)

Egyetértek. --XXLVenom999 ^vita 2013. augusztus 30., 22:12 (CEST)