Vita:Arisztotelész

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 7 évvel ezelőtt a(z) Vers témában
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. április 25.
Ókori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Révai[szerkesztés]

A Révai Lexikonból lehet vajon átvenni ilyen terjedelmű anyagot?

Szerintem amennyiben már nincs szerzői jogi védelem alatt, akkor nyugodtan. Különösen ha feltüntetjük az anyag forrását. De mivel a szakterületembe (Frege, logika) vág az amyag, nem kell aggógni: úgyis át fogom írni, kiegészíteni és módosítani az egészet, ha hozzájutok - az eddigi tartalom megtartásával és a többi szerkesztő tiszteletben tartásával - hogy a kutya sem fogja majd gondolni, hogy ez a Révai Nagy lexikonból lett kiollózva. Ez annál is inkább szükséges, mivel a szócikk bizonyos vonatkozásai elavultak (régies a nyelvezet, az idegen nevek átírása, a szakterminológia stb.).Gubbubu 2004 május 4, 20:04 (CEST)

Lásd Szabad források! Begépelni, felhasználni, az alapján új cikket írni biztosan szabad. --grin 2004 május 5, 14:09 (CEST)

Köszönöm Gubbubunak, hogy nekem hagyná a metafizikás részt, de én ezt nem vállalnám, egyelőre nem őszülök :) Ez nagyon durva. Talán majd hétvégén. - korr.

A szerkesztő lábjegyzetei[szerkesztés]

(nem hitelesített vagy hiányos tartalmak az Arisztotelész szócikkben)[szerkesztés]

  • Sztageirosz vagy Sztageira (a második a valószínű, az első bizonyára elírás)?
  • David Ross hivatkozik Galenosz Anatomia Administr. vagy hasonló című művére. Ami könyvlistát találtam Galénosztól, azok egy ilyen művet sem említenek, nem tudom, melyikről lehet szó.
  • Hiányzó forrrás: a Cicero-idézet (flumen orationis aurea) melyik művében található (tippek: pl. esetleg a Szónok, bár felületesen végiglapozva nem találtam)?
  • Honnan ered az a vélekedés, hogy öngyilkos lett (ti. mely szerzők említik)?
  • az angolwiki szerint Hermiásszal palotaforradalom végzett - valószínűleg az Angol Katolikus Enciklopédiából vették
  • „bizonyára Andronikosz kiadásán alapszik” ezt valószínűleg nem én írtam, mit jelent a „bizonyára”? (rodoszi Andronikosz állította össze elsőként és adta ki a corpus Aristotelicumot.– Gothika 2010. július 17., 11:25 (CEST) )Válasz
  • Hipomnématikus mű fogalma nem egészen tiszta előttem. Bővebben? (υπομνημα, ógörög-magyar szótár szerint: emlékeztető,emlékeztető feljegyzés, ülés jegyzőkönyve, magyarázó jegyzet, kommentár. Az angol wikiben van szócikk)– Gothika 2010. július 17., 11:25 (CEST)Válasz
  • Ja, és csak valószínűleg jelenti azt, hogy „emlékezet alapján/számára írt”, mivel egy rendesebb ógörög szótár kb. 8000 Ft., és online változatokat nem találva tippelni voltam kénytelen... (a „szintagmatikus” jelentése azonban szinte bizonyosan stimmel).
  • Művek: Állítólag (AngolPédia) Pompei vagy Herculaneum környékén arisztotelészinek tűnő iratokat találtak - ?
  • Az 1891-es Britsih-papirusz: azóta kiderült valami róla? - most már találhatóak források, és igen, még mindig kérdéses a státusza, bár elfogadottabb, hogy eredeti.
  • Arisztotelész államformatana és Arisztotelész természetfilozófiája: ha ezeket valaki bővítené, lektorálná, átfogalmazgatná eredeti A-szövegek alapján, hogy ne legyen bennük annyi, hálás lennék.
  • [1]
  • A bevezetőben linkeltem egy cikket a Magyar Virtuális Enciklopédiából, mely cikk szerzője Bodnár István. Ezen a honlapon találtam egy releváns Bodnár Istvánt, aki az ELTE Jelenkori Filozófiai tanszékének docense és igazgatója. A Wikipédiában több mint valószínű, hogy ez a személy Bodnár M. István néven van számontartva. Így szerzőként őt linkeltem. (Azonos emberről van szó, sőt Wikipédia szerkesztőként is regisztrálva van, írtál is többször a vitalapjára :)– Gothika 2010. július 20., 11:34 (CEST))Válasz
  • Halikarnasszoszi Dionüsziosz hányadik levele (a három közül) tárgyalja Arisztotelész életét? az angol forrásban ez nincs benne (legalábbis nem találtam és most elszállt a honlap úgyhogy nincs is kedvem keresni). Egyáltalán van ennek a kérdésnek értelme? Úgy értem, a szakirodalom számozza a leveleket? Vagy van valami címük? Csak azért kérdezem, mert az egyik százoldalas Dionüszioszról szóló monográfiaszerűségben így emlegetik (mármint hogy 1. 2. és 3. levél)
Minden esetben szokás jelölni, hogy melyik levélről is van szó. Vagy úgy, hogy X Y-hoz írt levele, vagy ha adtak neki nevet azt, ha pedig X Y-hoz több levelet is írt akkor azt is odaírjuk, hogy "második" levél, stb. Meg kell nézni a Dielsben, általában, sőt mindig az ő számozását használjuk, s így nemcsak a szerző hanem a szöveg is pontosan beazonosítható, kikereshető. Jelenesetben „Halikarnasszoszi Dionüsziosz Ammaeusz ellen” lenne a helyes, szerintem. De felül kell vizsgálni még mindenképp, mert lehet, hogy többet is írt neki, sőt úgy látom több levelet is írt. – Gothika 2010. augusztus 9., 23:23 (CEST)Válasz
Dielsről hülyeséget írtam, bocs :-). Diels-Kranz csak a preszókratikusok töredékeinek a gyűjteménye. Szerintem az lesz a jó amit találtál. – Gothika 2010. augusztus 10., 10:26 (CEST)Válasz
    • eszerint legalább egy teljes címe van: "Epistula ad Ammaeum de Demosthene et Aristotele", és itt végre találtam egy, a számozásra utaló linket is, eszerint kettőt írt ammaeushoz (I.-II.) és egyet pompeiushoz.
  • Nem tudtam azonosítani azt a timotheus/timotheos/timótheosz nevű forrást, akire Diogenész Laertiosz az arisztotelész-életrajza elején hivatkozik. bővebben ki volt ő?
Ilyenkor mindig érdemes a SUDA-ban körülnézni, sok mindenkinek lehet így a nyomára találni. Szerintem a műve elveszett, legalábbis nem találtam semmi mást, Hermipposz sem említi. – Gothika 2010. július 25., 17:37 (CEST)Válasz
A'sszem megvan, s phleiuszi Timón lesz, a Szilloi című művéből idéz Diog. Laert.(A híres fil élete IX. 109-116-ben ír részletesen az életéről is). Diels összeszedte a töredékeit, de Arisztotelészről csak annyit találtam, ami Diogenésznél is van. Viszont elég sok mindent írt másokról, szinte mindenkit leszól és kigúnyol, még Platónt is. Ha kell kiabálj s majd beszkennelem, Steiger „Lappangó örökség” könyvéből a megfelelő részt, bár ha valahol megtalálod vedd meg, mert sok jó dolog van benne. – Gothika 2010. augusztus 10., 18:38 (CEST)Válasz
Jó, köszi a választ. De ha timón, miért írta timotheosznak? ha van időd szkennelni, természetesen szívesen veszem bármikor. amúgy persze megveszem majd a köbnyvet, amint látom, steigertől már régóta akarok venni ezt-azt. Γουββος Θιλοβούββος 2010. augusztus 10., 18:57 (CEST)Válasz
Ma, holnap és pénteken itthon vagyok, így most ráérek, ebben az időintervallumban valamikor beszkennelem Timón Szillói töredékeit, Diogenészt megtalálod a neten is.– Gothika 2010. augusztus 10., 19:06 (CEST)Válasz
köszi. "diogenészt megtalálod a neten is" véletlenül nem tudod, magyarul fenn van valahol? bár nekem az az angol változat is jó, ami a cikkben van linkelve, de ha tudsz egy magyar változatot a neten, akkor légyszi adj egy linket, én nem találtam, hol van. egyébként azt a könyvet biztosan beszerzem rövid időn belül, már régóta fenem rá a fogam. Γουββος Θιλοβούββος 2010. augusztus 10., 19:27 (CEST)Válasz
Az angolra gondoltam, hogy megvan a neten. Ha a magyarból nagyon kell valami és nem sok lap akkor szkennelek. Érdemes könyvügyben körülnézni a Vaterán, vagy a tesz-veszen, az eredeti ár töredékéért lehet venni jó dolgokat, mert egyenesen az eladótól veszed (megkerülve az antikváriust, bocs DD :-)). 4-5000 ft.-os könyveket vettem ott 500-1000 ft-ért, s még alkudni is lehet ha nagyon kell valami. Annyi kényelmetlenség van benne, hogy ha spórolni akar az ember a postán és Bp.-i is az illető akkor el kell érte vánszorogni, de felár ellenében elhozza a posta is.– Gothika 2010. augusztus 10., 19:46 (CEST)Válasz
Nem, szerintem a diogenészből fölösleges szkennelni, azt előbb-utóbb megveszem (inkább előbb). a tippeknek utánanézek :-).
  • A iszokratész elleni gúnyos kritikát a net szerint Cicero említi. - minthogy Kephiszodórosz sokkal kömolyabb, időben is közelebbi bizonyíték, ezáltal cicero nem olyan fontos. ha megtaláljuk, mehet a cikkbe, de keresni nem fogom.
  • Az ún. Marcianus-kódexbeli életrajz-e pszeudo-ammonioszé? vagy ez egy másik? Úgy tűnik, igen itt a fejlécben még szerkesztőként is fel van tüntetve, de azért jó lenne erről egy másodlagos forrásban is olvasni. Megvan: Zeler írja, hogy ammoniosz életrajza három formában maradt fenn, az egyik a mar cianus-féle változat.
  • a peripatetikus jelző elemzéséhez a szalai forrást emlékezetből írtam. utána kell nézni, egybevetni a szöveggel. az organonom bujkál valahol, remélem, majd meg kell keresni. továbbá itt igen érdekes részek találhatóak a fogalomról.
  • Ross szerint a metafizika 992 a 32 szakaszában elítéli Szpeuszipposzt, mivel matematikává tette a filozófiát. Ilyen kijelentésnek az adott helyen nyoma sincs (a halasy-fordítást néztem). 1072 b vége környékén tesz egy rá vonatkozó kritikus megjegyzést, de ez nyilvánvalóan nem a keresett. keresőkkel próbáltam utánanézni, és a Metafizikában nem látszik, hogy ilyen kijelentés lenne. megvan, csak a halasy szerint nem a 32 sorban, hanem a szakasz legvégén, kb. az ötvenediknél. Pontosan: Épp ily kevéssé hozhatók az ideák vonatkozásba azzal az okkal, amit a tudományok vallanak ... amit mi [ti. a platonikusok] az alkotó elvek egyikének tartunk; sőt ellenkezőleg, a matematika lett a mostaniak filozófiája, noha azt mondogatják, hogy egyéb dolgok kedvéért kell a matematikával foglalkoznunk. Itt sajnos egy szó sincs szpeuszipposzról, noha - gondolom - a szakirodalom a rá vonatkozó bírálatként idézi e sorokat. (bár, ha valóban röviddel platón halála után íródott az A könyv, akkor tényleg lehet, hogy a "mostaniak", amennyiben a mostani platonikusokra vonatkozik, akkor elsősorban szpeuszipposzt jelenti. viszont az előző bekezdések annyira hosszan - és említve is - a phaidon c. platón-művet bírálják, hogy az sem lehetetlen, tkp. magára platónra vo9natkozik.)

  • honnan tudja a Pallas, hogy a végrendeletben említett Püthiasz, akivel közös sírba kell temetni, a felesége volt és nem az azonos nevű lánya? A végrendelet ennyit ír: "And wherever they bury me, there the bones of Pythias shall be laid, in accordance with her own instructions." ("Bárhová is temetnek, Püthiasz csontjait is oda fektessék, figyelembe véve az ő utasításait is"). Mármost úgy tűnik ebből, hogy Püthiasz még élt ekkoriban, hiszen különben nem adhatott volna utasításokat (vagy írásos utasításokról lenne szó? De szoktak a görög nők végrendelkezni? Ha valóban "semmi joguk nem volt" ebben az időben, ahogy azt az általános vélekedés mutatja e korról, akkor elég furcsa lenne, ha végrendelkezne). Viszont a szakirodalom szerint Püthiasz 335 körül halhatott meg. Mindenesetre az nagyon valószínű, hogy 339-ben, Herphyllis érkezésekor már halott volt: ha arisztotelész ennyire szerette Püthiaszt, ahogy a végrendeletéből nyilvánvaló, akkor nyilván nem vett volna még az ő életében ágyast maga mellé. A végrendelet viszont egyértelműen ez után íródott, hiszen többször is említi Herpyillist. Akkor viszont gubanc van (vagy én néztem el megint valamit?): egyrészt Püthiasz még feltételezhetően élt a végrendeletkor, de feltételezhetően már egyben halott is volt. Az ellentmondás egyik lehetséges (bár elég szokatlan) feloldása, hogy a síros rész nem is a feleségre, hanem a leányra vonatkozik (az utódokkal nem szokás egy sírba temetkezni, inkább a feleségekkel. De ennek főleg az az oka, hogy az utódok - manapság - nagyon sokkal túlélik a szülőket). Egy másik furcsaság, hogy a végrendelet elején említi a lányt, de nem nevezi meg. Csak azt mondja rá, "a leány". Honnan tudjuk, hogy a leányt Püthiasznak hívták (úgy beszél róla, mintha még olyan kiskorú lenne, hogy nem kapott volna nevet - nem tudom, mikor adhattak végleges nevet a görög leányoknak, 2 évesen?)?
  • sándor nevelője szakasz: össze-vissza vannak az évszámok. egyelőre nem tudok kigabalyodni a forrásokból. talán holnap frisebb lesz az agyam az ilyesmihez. :-)
  • március 7-én - ennek forrását ma már nem sikerül fellelnem, de minthogy a születési évének a számát sem tudjuk biztosan, hülyeségnek tűnik. Egyes netes források a halálát teszik márc. 7.-re, lehet, hogy ez keveredett össze.
  • Ez a forrás: David Furley (szerk.): From Aristotle to Augustine. (Routledge History of Philosophy sor. II.), Routledge, New York; 1999; ISBN 0415308747 ; 801. o.; idézet Diogenész Laertiosztól (Híres filozófusok élete és mondásai; 5.2). - nyilvánvalóan rossz helyre került, és nem tudom, mire volt forrás.
  • Érthetetlen, miért írja rossz egy l-lel a grülloszt (lehet, hogy megvan a második hiba a könyvben?).
  • Az ittemlített Dinarkhosz ő, a szónok-e?
  • állítólag (ps)-ammoniosz szerint már platón is peripatetikusnak nevezte magát.
  • Stageira vagy Stagiros? Fentebb ezt a kérdést eldöntöttnek véltem és áthúztam, mivel egy forrásban sem szerepelt eddig osként (csak wikikben meg ilyen helyeken), de Lewesnél előkerült megint: "Stageira, wich, as Baeckh says, should be correctly written as Stageiros". Érdemes-e egyáltalán említésre Baeckh véleménye, és ha igen, mennyire valószínű?

Érdekelne!![szerkesztés]

  • ... hogy a róla készült, ötszáz féle különböző szobor között van-e biztosan hitelesnek tekinthető, ami szinte 100% hogy őt ábrázolja? Gubb 2004. december 31., 17:06 (CET)Válasz
  • az állítólagos beszédhibája (gyengén ejtette az L betűt) lehet-e akcentus, dialektus? Nem értek az ógörög nyelvjárásokhoz, de ha van itt egy szakértő, utánanézhetne, izgalmas gondolat ... :-). Gubb the Skaarj Slayer

antropozófia[szerkesztés]

Üdv!

Tudsz arról, hogy (egyes források szerint) Arisztotelész Rudolf Steiner egyik előző inkarnációja volt? A kettő között volt Aquinói Szent Tamás, ami ha figyelembe veszzük a pálos szellemiséget, akkor talán nem véletlen, hogy rájuk (az első kettőre) alapozódott a filozófiájuk. [Ez nem provokáció, csak egy infó.]

--JDM 2005. május 26., 10:01 (CEST)


Nem tudok róla, mert lélekvándorlásos dolgokban nem vagyok otthon. De írd be nyugodtan a cikkbe a forráa feltüntetésével. Gubb 2005. május 26., 14:22 (CEST)Válasz


Különösen téged érdekelhet, hogy Arisztotelész előtt Steiner volt Enkidu (Eabani) is a Gilgames-mítoszból, aminek utolsó beavatási helye Borostyánkő (Bernstein) közelében volt. Ezt most még (ebben a században) nem írom bele, pedig jó kis vitaalap lenne...

Üdv, User:Jjdm --JDM 2005. május 26., 15:05 (CEST)Válasz


Hú, ezt csak most olvasom! Gubb 2005. június 12., 13:55 (CEST)Válasz

Nagyon király. Gubb

A világról[szerkesztés]

Üdv! Ezt írtad műveinél: "5*. A világról". Ez az a könyve, amiben Ceylonról ír? Úgy tudom, ő említi először. (És mi a csillag jelentése?) --JDM 2005. augusztus 30., 12:00 (CEST)

_Az az igazság, hogy fogalmam sincs. Ha minden igaz, a Pallasból származik a szöveg. A * vagy én tettem oda, vagy nem, de most, másfél év elteltével már semmiképp nem tudom, miért van ott. Töröld, ha neked sincs ötleted. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 30., 12:25 (CEST)Válasz

A csillagot lábjegyzetnek gondoltam, láb és jegyzet nélkül, a jegyzet hiányzik. Ceylonról írnék, ehhez kerestem ezt a forrást, de még nem találtam meg. Üdv, --JDM 2005. augusztus 30., 14:54 (CEST)

Istenkirály??????? ez szleng, nem történelmi fogalom, próbálnának csak meg ilyet mondani! Kiveszem.Satak Lord 2007. szeptember 25., 21:02 (CEST)Válasz

  • Szvsz ebben tévedsz. Nem szleng, hanem - gimnáziumi tanulmányaim szerint - a "despota" szó magyar megfelelője. Vagyis olyan király, avagy általánosabb értelemben véve, uralkodó, aki "hivatalosan" istennek számít, és általában az államvallás (fő)papja is. Az ókori keleten volt gyakori. Gubb 2009. november 2., 22:14 (CET)Válasz

Referálás eredménye[szerkesztés]

Wikipédia:Referálás/Arisztotelész Szajci reci 2008. március 21., 22:16 (CET)Válasz

A kiemeltszavazás eredménye[szerkesztés]

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Arisztotelész. Szajci reci 2008. április 22., 10:50 (CEST)Válasz

későbbi hatása, kritikája[szerkesztés]

Hiányolom (egy kiemelt cikkből különösen!) azt a megállapítást, hogy Arisztotelész tanainak későbbi kanonizálása valami hihetetlen módon visszafogta az európai civilizáció, benne a tudományok fejlődését. "Amit A. nem írt le, az nem létezett, nem volt igaz - amit leírt, az úgy volt igaz", hiába mondtak ellent egyes tanainak a későbbi gyakorlati tapasztalatok...

Jó lenne, ha valaki hozzáértő ennek utánanézne és beleírná a cikkbe. misibacsi*üzenet 2009. január 18., 19:10 (CET)Válasz

Arisztotelészhez való igazodás nem egészen száz évig volt jellemző és úgy tudom nem mindenütt, ezért (is) enyhén szólva túlzás és hibás megállapítás, hogy "hihetetlen módon visszafogta az európai civilizáció fejlődését". Meg van említve a cikkben (ld. Filozófiájának története, utóhatásai fejezet Középkor alfejezetét) eme szélsőséges korszak. Azonban a középkor tévedéseinek részletezése nem feladata az Arisztotelész életét és filozófiáját bemutató cikknek. – Gothika vita 2009. január 18., 21:33 (CET)Válasz

Ott ez áll:

A 12. század végén [...] a középkor második felében a bölcselet egyik legnagyobb tekintélyévé avanzsált. Ebből az időszakban eredeztethető Arisztotelész óriási befolyása az akkori és az egészen mai tudományos-kulturális életre is,...

Ez egyrészt több, mint száz év (ez 800 év, de a hatása nyilván nem terjed ki a 21. századig, úgyhogy ezt is át kellene fogalmazni), másrészt itt sincs nincs megemlítve a negatív hatása, azt hiányolom. A cikk nem csak A. életéről szól. Hiszen van ilyen szakasz, hogy "Filozófiájának története, utóhatásai". Itt kellene szerepelnie a negatív utóhatásainak is, amit a tudomány fejlődésének visszavetésére gyakorolt, a cikkből jelenleg ez hiányzik, történelmi szerepét egyoldalúan írja le. A semleges nézőpont egyértelműen sérül. misibacsi*üzenet 2009. január 19., 22:32 (CET)Válasz

Már meg ne haragudj, de abszolút félre beszélsz és azt a benyomást kelted, hogy még csak halvány fogalmad nincs Arisztotelész munkásságáról. Már hogyne gyakorolna nagy hatást a 21. század filozófiájára?! Arisztotelész etikája, esztétikája, episztemológiája, politikája, logikája és nem utolsó sorban metafizikája mai napig számtalan diskurzus tárgya. Metafizikájáról, esztétikájáról és etikájáról szinte minden filozófiai szaklapban rövidebb-hosszabb tanulmányokat találunk. Külön szemináriumként tanítják az egyetemeken. Ugyanis Arisztotelész filozófiája nemcsak a naiv természetfilozófiai vizsgálódásokból állt.
Arisztotelészt Szent Tamás a 13. század végén egyezteti a keresztény felfogással. Ekkor írunk kb. 1270-1300-at. Ezt követően szép lassan megismerkedik Európa Arisztotelésszel, és valóban nagy a tekintélye. De nincs egyedül, az 1500 évek elején ismételten jelen van az újplatonizmus, a tudósok pedig akik empirikusan vizsgálódnak magasról tesznek Arisztotelészre, max az egyház szigorától félnek. De ott van pl. Kopernikusz is aki ezerötszáz valahányban megtámadja a heliocentrikus világképet. Newtonnal (17. -18. század) pedig Arisztotelész fizikája végleg megdől. Elszigetelt szélsőséges csoportok azért voltak, de akinek nem tetszett az odébb állt. Tehát olyan, hogy kizárólag Arisztotelész tanai miatt hanyatlott volna Európa, nem igaz. Ilyent a cikkbe írni nem szabad. Arisztotelész tanai addig voltak szentek amíg nem találtak jobbat, azaz míg az ész túl nem lépett a mítoszon. Az észt, a racionalitást nem lehet tiltani, még akkor sem ha épp középkort írunk. A középkor legsötétebb évei pedig abból adódtak, hogy ami nem volt összeegyeztethető a katolikus dogmával az eretnekségnek lett bélyegezve és mehetett a tűzbe. De ehhez Arisztotelésznek semmi köze, ez nem az ő utóhatása.
Utána néztem több szakkönyvben, megnéztem az interneten, magyarul, angolul, átnéztem Gilson Középkori filozófia szelleme könyvét sőt eszembe jutott, hogy Crescenzo ponyvafilozófia könyve, ott elég sok mindenféle mese olvasható, de ott sem találtam semmit. Megnézetem az angol wikit, hátha ott zakkant meg valaki de ott sincs semmi. Mindenfele arról írnak, hogy általánosan az arisztotelészi világkép volt elfogadott kb. 14. századtól egészen a 17. századig (fizikára és csillagászatra gondolok) mindaddig míg Newton véget nem vetett ennek. Mindez pedig benne van a cikkben. Elképzelni nem tudom honnan veszed amit itt fentebb állítasz. – Gothika 2009. január 20., 02:52 (CET)Válasz

Természetesen a téves "tudományos" leírásaira kell gondolni, nem azokra az esztétikai vagy filozófiai fogalmakra, amiket ma is használnak... Számtalan helyen találkoztam azzal, hogy "Arisztotelész tekintélye hosszú ideig akadályozta a tudományos fejlődést", először talán a középiskola történelem-óráin hallottam erről. Nem tudom, hogy lehet, hogy te most találkozol ezzel először...

Persze ezt így nem lesz könnyű megtalálni az A.-ről szóló irodalomban, inkább a "tudománytörténet" foglalkozik ezzel, vagy az egyes konkrét tudományok története kapcsán megemlítik (fizika, kémia, meteorológia, csillagászat, ...).

Lehet, hogy talán csak 300 évről van szó, amíg a negatív hatása tartott, ez nem elég hosszú idő? Van még valaki, akinek ilyen hosszú ideig tartó negatív hatása volt a tudományok fejlődésére? (úgy látom, a negatív hatását igyekszel teljesen figyelmen kívül rekeszteni, ami szerintem helytelen).

Példaként két epizód: "... az állandóságot a változásban, vagy ... a változás lehetőségét az állandóság megtartásával legsikeresebben Démokritosz oldotta meg atomelmélete segítségével. Vannak tudománytörténészek, akik elsietett és kiforratlan szellemi kalandnak tekintik és jogosnak vélik Arisztotelész bírálatát, akinek kritikája miatt az egész elmélet 2000 évig nem juthatott szóhoz." (Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, 54. oldal)

"Arisztotelész, aki igen éles szemű megfigyelő volt, [...] a mozgás alaptörvényeinek tisztázására semmiféle kísérletet nem végzett; de hiányzott belőle mesterének, Platónnak szárnyaló fantáziája és absztrakt matematikai szemléletmódja is. A. dinamikája ennélfogva a józan hétköznapi ismeretek összessége. Tudománynak csak csak azért nevezhető, mert csodálatos rendszerező erejével ezt is beépítette a teljes arisztotelészi világképbe. Az egész világkép szerves része [...] éppen egységességénél hatva, a hibás részleteket is rákényszerítette az utókorra.
Az A.-i dinamikán, amely közel kétezer évig a tudomány végső szava volt ezen a téren, az emberiség csak úgy tudott túllépni, hogy az egész arisztotelészi világképet elvetette." (idézet: uo., 58. o.) misibacsi*üzenet 2009. január 21., 20:39 (CET)Válasz

Ma délután részleteztem a cikkben Arisztotelész filozófiájának utóéletét (azóta is tesz rá bárki, hogy megtekintettnek jelölje, de mindegy felőlem akár törölhetitek is). Kérlek olvasd el, talán mondani fog neked egy s mást. A "negatív" hatásáról még egyszer s részemről utoljára, szájbarágósan: mikor Aquinói Szt. Tamás egyeztette Arisztotelész tanait a bibliában foglaltakkal elsősorban azért tette, hogy a vallásnak tudományos igazolást keressen. Ahol ez nem ment ott rásegített, átírt, vagy kihagyott. Például: Arisztotelész nem ismerte a teremtés fogalmát, nála – hasonlóan a többi göröghöz – a legfelsőbb hatalom (az ő esetében a mozdulatlan mozgató) csak elrendezte az egyébként öröktől fogva létező anyagot, ellentétben a keresztény Istennel aki teremtette. Ezt nem vették át. Azt az elméletét miszerint a világ két részre osztható, a szublunáris szférára (tökéletlen földi világ) és és az égi szférára (tökéletes világ), tökéletesen megfelelt a mennyország-földivilág gondolatnak, tehát át is vették. Ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy Arisztotelész a Földet gömb alakúnak gondolta, amit ugyancsak tagadott a katolikus egyház... Tehát csak azt vették át amivel igazolni tudták tanaikat. Arisztotelész kritikák születtek a kora középkorban is (ld. Bacon) és ugyanúgy vizsgálódtak a kor tudósai max. műveiket heves kritika fogadta. Olyan nem volt, hogy mindenki egyöntetűen kizárólag Arisztotelészhez igazodott volna. Ez eleve képtelenség. Ugyanúgy virágzott e korban az alkímia, a boszorkányrítusok, pedig ugyanúgy tilos tevékenységek voltak az egyház előtt. Ha valaki egy kicsit is olvasott a középkorról, az akkori viszonyokról, helyzetekről tudja, hogy miért toporgott egy helyben a fejlődés és miért illetjük ma "sötét" jelzővel e kort. De hát kenjük rá Arisztotelészre. Ha észérvek és a történelem helyett egy össze-vissza ollózott idézet a mérce nekem nincsenek több szavaim és inkább lelépek.– Gothika 2009. január 21., 22:08 (CET)Válasz

Hogy Arisztotelész munkássága fogta volna vissza az európai fejlődést, ez így még akkor is egy ökörség, ha az "európai fejlődés" kifejezést komolyan vesszük. Aki ilyet mond, egy kétségtelen (tudomány)történeti tény vulgáris, szerencsétlen megfogalmazásából eredő félreértés áldozata. Nem tudom, ki találta ezt ki, de egyáltalán nem gondolt bele józan ésszel, mit is mond. Hogy Arisztotelész halála után több ezer évvel mit csináltak a filozófiájával, ahhoz Arisztotelésznek nem sok köze van, ha egyáltalán megemlítendő, akkor legfeljebb egy-egy mondatban. Szvsz nevetséges állítás ugyanis, hogy a többszáz éve halott ilyen kiváló tudós aktívan (akár szándékosan, akár szándéktalanul) bármiféle negatív hatást gyakorolt volna, a jóval a halála után keletkezett szellemi életre. Aki eredetileg megfogalmazott ilyen állítást, az nyilván úgy értette, hogy Arisztotelész tanait egy bizonyos korszakban abszolutizálták és egyedüli tekintélynek fogadták el, tehát részint tévedéseit is istenítették, részint hiányosságait sem pótolták. Na de ehhez magának Arisztotelésznek nem sok köze van (több művét olvastam és ezek szellemisége alapján bátran jelentem ki: ha ő maga tudta volna ezt, valószínűleg maga is kikelt volna ellene), és így nem is igazán ehhez a cikkhez tartozik. A hibát ugyanis nem A., hanem az utódai követték el. Ezért és ilyen értelemben mondom, hogy azt mondani, "A. negatív hatással volt erre meg arra az európai korszakra", igazságtalanság. Természetesen egy nagyközönség számára írt munkába, mint pl. Simonyié, óhatatlanul belekerülnek túlegyszerűsítő mondatok, hogy "Arisztotelész kritikája miatt Demokritosz atomelmélete 2000 évig nem juthatott szóhoz", hiszen az egzaktság a tömörség rovására menne, de az ilyen mondatokat nem szabad szó szerint érteni. Simonyi nyilván arra gondolt, hogy az utókor nem értékelte Démokritoszt, mert jobban tetszett neki Arisztotelész, és nem pedig arra, hogy Arisztotelész halála után 2000 évig bármiféle aktív (akár csupán művein keresztüli) közreműködésével akadályozta az atomelmélet diadalát. PS. Amit Simonyi az "egész arisztotelészi világkép elvetéséről" ír, az szvsz hülyeség, de mivel nem olvastam a könyvét, nem tudom, valójában mit ért "arisztotelészi világkép" alatt, lehet, hogy a szövegkontextust figyelembe véve, valójában valami értelmes dolgot akart írni, csak túlzó módon fogalmazta meg. Ami pedig azt a kijelentést illeti, hogy Arisztotelész semmiféle kísérletet nem végzett, az, igazsága ellenére, nevetséges, ennyi erővel húzzuk le már Démokritoszt is, mert nem épített ciklotront, vagy lézerágyút. Még egy módon megfogalmazva a dolgot: az "Arisztotelész tekintélye akadályozta az európai fejlődést" mondatban az alany nem az Arisztotelész nevű személy, hanem az "Arisztotelész tekintélye" nevű fogalom, és erre az apró, de igen fontos nyelvtani eltérésre fordítsunk megkülönböztetett figyelmet, mert óriási különbséget jelent. Nem is gondoltam volna, hogy ez a mondat ilyen súlyosan félreérthető. Gubb 2009. november 2., 21:17 (CET)Válasz

Görög-ógörög átírás?[szerkesztés]

Nem kell megijedni, a bevett magyar alakok az ógörög átírást alkalmazzák, mégha görögnek is van írva. Szerintem is át kell írni ógörögre és valahol világossá kell tenni a kérdést. A feltüntetett görög betűs alak ógörögön alapuló akadémiai átírása Arisztotelész, a mai görög viszont minimum Arisztotelisz lenne, hiszen az éta ma í-nek hangzik. Egy másik érdekes példa, amitől én is padlót fogtam: halgassátok meg a Baszileusz szócikk angol párján a szó mai kiejtését: Vaszilevsz. Lám, az orosz nem torzított, csak tökéletesen átvette az ezek szerint már a bizánci középgörögben is meglévő kiejtést. Paulus Pontius Crassus vita 2009. január 19., 16:35 (CET)Válasz

Baszileusz Vaszilevsznek való kiejtése (nem vagyok biztos benne) de szerintem azért történhetett, mert a mai görögök a B,β -t v-nek ejtik, az ógörögök meg b-nek ejtették. Baszileusz ógörög volt, ezért valószínű, hogy amikor nevén szólították, nem Vaszilevsznek ejtették. Arisztotelész ógörög írással valahogy úgy nézne ki (ez nem 100%), hogy Αριστοτέλἦς. – Gothika vita 2009. január 19., 18:40 (CET)Válasz
Butaság. Annyiban különbözik az ógörögtől, hogy nincsen hehezet a kezdőbetűn... --Martinolus vita 2011. június 18., 19:21 (CEST)Válasz

Nyersanyag és/vagy érdekességek[szerkesztés]

  • Műkatalógus-katalógus
  • ((Suicide)) SEP
  • Újgörög turisztikai lap
    • Az akadémiát szó nélkül hagyta ott.
    • machaonasmachaon
    • asszosz kormányzása két ifjú platonista, Erasztosz és Koriszkosz által
    • 345-ben theophraszosz hívására megy mütilénére.
    • Pella és Mieza: ezt ross is említi. ma Naousza, Macedónia.
    • alexander 13 éves, mikor tanító
    • a lükeion könyvtára volt a modell az alexandriaihoz. ez volt az első nagy görög könyvtár (!!) - bizony, Ross is írja. sőt, a net szerint sztrabón még azt is írja valahol, hogy arisztotelész egyiptomi királyokat (?) tanított könyvtárszervezésre. hmm.
    • The clergy with hierophant of Elefsinias Dimitras, Eyrimedontas as his representative, and the school of Isokratis with Dimofilos, accused A. with impiety
    • chalkidikin az anyja házában lakott
    • gyomorbetegség, depresszió
    • his fellow citizens nominated him "founder" of the city and built an altar on his grave. In his memory they created a festival the "Aristoteleia" (Pecz Ókori lexikona szintén írja) and named one of the months "Aristoteleio". The square where he was buried was set as the parliament's meeting place.

lengyel lexikon[szerkesztés]

Úgy tűnik, modern szerzőkre, főleg düringre és Bertire alapoz.

Fontos:

  1. Ez is említi Platón helyettesét, a knidoszi Eudoxoszt. Ami érdekes: szerinte Arisztotelész neki és nem orvos apjának (akit nem is említ) köszönheti természettudományos érdeklődését. A "korai szülőhalál" és nem a "makedóniai orvosinas" verzióját fogadja el tehát.
  2. Szerinte kifejezetten tanult retorikát, talán Iszokratésztől.
  3. Szerionte a Grüllosz volt az a mű, amiben megtámadta Iszokratészt.
  4. A Pallashoz hasonlóan "Igenis adott retorikai oktatást", az akadémián, 360-355 között., és düring-bertire hivatkozva, épp ez időre teszi a Retorika írását. Ez persze logikus.
  5. A Jaeger-paradigmát, szintén rájuk meg dialógustöredékekre hivatkozva (amik írását ekkorra datálja) megkérdőjelezi - mi az hogy, "tarthatatlannak" mondja. Két álláspont látszik tehát:
    1. 1. Jaeger/Ross: korai dialógusai platonikusak; a platóntól való távolodás lassú
    2. 2. Düring/Berti/Chroust: már korai dialógusai sem platonikusak, valójában soha nem is volt platonista
  6. Erasztost és Koriszkoszt ő is említi.
  7. Antik hagyomány: Hermeiász a filozófusaira hagyatkozva kormányzott, oly jól, hogy a környező városok a szárnyai alá rohantak elragadtatásukban (lukács béla szerint ez inkább a satrapa-háborúk zűrzavarának következménye volt).
  8. Hermeiász nekik adta Asszoszt
  9. Tagadja, hogy az asszoszi filozófusok iskolát nyitottak volna (szalai sándorral szemben). Inkább politizáltak és irányítottak.
  10. Hermeiász halálát 341-re teszi (344 helyett) és arisztotelész Pellában értesült róla
  11. Négy év múlva mi történt? Felveti, hogy Sándor tanácsadója lett (a wikis életrajzzal egyezően), de az is lehet szerinte, hogy sztageirai ügyeit intézte (a várost ekkoriban építtette újjá Fülöp, nyilván A.-nak is sok dolga volt ezzel, berendezkedni az új házban stb.), és közben Kalliszthenésszel együtt megírta a Püthiai játékok történetét, valamint az alkotmánygyűjteményt (a jelenlegi életrajz ezt sándor számára korábban írt műként jegyzi).
  12. szerinte a 338-as makedónellenes lázadások után a makedónokkal való tárgyalások közvetítőjeként működött, athénban is(!), amit egy régészeti lelet is alátámaszt (!)
  13. érdekes, bár apró részletek a lükeion épületéről
  14. Düring szerint Theophrasztosz volt a valódi alapító (mert a. végrendelete nem szól az iskoláról), A. csak úgy használta, mint Szókratész. Ezt a szerkesztő is megkérdőjelezi - nagyon is indokoltan szvsz - a könyvtárra való hivatkozással
  15. 322-re teszi a halált (ez nem tér el az enyémtől, csak jelzem, hogy vége)

Arisztotelész kráter külső linkje[szerkesztés]

A Bevezetésből töröltem az alábbi refet: http://ladanyi.csillagaszat.hu/gal/hold/hold.htm Ladányi Tamás hivatásos csillagász honlapja; link beillesztése: 2010. július 15.

A hivatkozott lap már nem létezik; átirányítás történik Ladányi T. új honlapjára, ahol az Arisztotelész kráterről fénykép nincsen. Az kisebb probléma, hogy az általam személyesen jól ismert Ladányi Tamás nem hivatásos csillagász. --Porrimaeszmecsere 2011. július 16., 14:06 (CEST)Válasz

Forrás magyarul[szerkesztés]

Valahol (lehetőleg neten) elérhető az Állattan (Historia Animālium) magyarul? Timur lenk disputa tettek 2012. július 29., 20:53 (CEST)Válasz

Ha nem magyarul és nem a neten is jó, meg tudom nézni benne, ha valami konkrétumot keresel. misibacsi*üzenet 2012. július 29., 22:08 (CEST)Válasz
Angolul megtaláltam a neten, igazából egy egymondatos idézetet gondoltam egy magyar fordításból beidézni a nyúlós költésrothadás cikkbe, mert most az angolból fordítottam le (IX könyv negyvenedik fejezetében, lásd a hivatkozást a cikkben). Köszi a választ. Timur lenk disputa tettek 2012. július 30., 22:45 (CEST)Válasz

megvonás?[szerkesztés]

Lehet, hogy át kellene értékelni? Több mint 6 éve lett kiemelt, most egy nebuló a toposzt, topoit, témát keresi benne a leckéjéhez, és egy szó se sehol. Egyáltalán, az esztétikai művekről ennyi. Ez elég kínos. --Pagony foxhole 2015. március 21., 13:57 (CET)Válasz

Hát, mint mindannyian tudjuk, a "kiemelt" címke nemcsak egy szócikk, hanem a Wikipédia más szócikkei adott pillanatbeli állapotának együttes függvénye is. Amit 2000-ben a legjobbnak tartottunk, azt 2015-ben tarthatjuk teljes joggal akár nagyon hiányosnak is. A magam részéről jobban örülnék, ha az általad hiányolt részek inkább beleíródnának a cikkekbe. Sajnos azonban Arisztotelész "szoft" vagy "humán" filozófiai munkásságához (esztétika, irodalom- és politikaelméletek stb.) én annyira kevéssé konyítok, és belemerülni is annyira kevés időm van mostanság, hogy valaki másra bíznám. Gubbubu12 2015. április 14., 10:12 (CEST)Válasz

Vers[szerkesztés]

Arisztotelész!
Kétezertizenhat nyarán megtalálták a sírodat,
Ez csak tovább építi majd elmúlhatatlan hírodat.
Voltál bár hű athenaión vagy makedónosz kém pacák,
Amit megírtál, megmarad, biz sohasem lesz túl vacák.
Gubbubu12 2016. május 28., 13:09 (CEST) sk.Válasz
Arisztoelész 2. (kevésbé kajla v.)
Kétezertizenhat nyarán meglelték síremlékedet,
Ez csak tovább építi majd elmúlhatatlan híredet.
Voltál bár hű athenaión vagy makedónosz kém pacák,
Amit megírtál, megmarad, biz sohasem lesz túl vacák.
Gubbubu12 2016. május 28., 13:09 (CEST) sk.Válasz