Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-42-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Szobra a Louvre-ban
Szobra a Louvre-ban

Arisztotelész (ógörögül: Ἀριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); I. e. 384i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára, a görög gondolkodás ismert alakja a görögországi Sztageira, (ma: Sztagira, Halkidiki) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a S(z)tagirita (= „A sztagirai”). Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.

Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett, s tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a filozófiában, a logikában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az irodalomelméletben s mi több, az irodalomban is; különben az antik próza egyik legnagyobb mestere, Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette. Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt exoterikus művei és irodalmi tárgyú munkái (a Poiétika kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint pl. a Fizika, Metafizika, Etika, Politika, Poétika és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.

Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a peripatetikus iskola szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette – (bár ez már-már egy „hamis”, átinterpretált Arisztotelész volt). De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, araboknál, zsidóknál - teljesen egyedülálló módon - egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott.

A Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter); nevét egy kisbolygó is viseli (6123 Aristoteles). Életét főképp Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei c. munkájából ismerhetjük.