Visky Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Visky Ferenc
Született 1918. július 1.
Egri
Elhunyt 2005. október 5. (87 évesen)
Nagyvárad
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
teológiai és evangéliumi író

Visky Ferenc (Egri, 1918. július 1.Nagyvárad, 2005. október 5.) erdélyi magyar református lelkipásztor, teológiai és evangéliumi író. Felesége Visky Júlia (1922), fia Visky András (1957).

Életútja[szerkesztés]

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte középiskoláit (1936), de csak 1939-ben érettségizett (Gellért Sándorral az év márciusában Magyarországra átszökve) Debrecenben. Teológiai tanulmányait a Tisza István Tudományegyetemen folytatta, ahol tanára volt Makkai Sándor, Karácsony Sándor, Révész Imre, Erdős József, Kállay Kálmán. 1945-ben tette le záróvizsgáit. Teológusként kapcsolódott be a CE Bethánia[1] mozgalomba. 1945-ben szülőfalujában, Egriben lett lelkész, itt indította el azt a hitbeli megújulási mozgalmat, amelyből a későbbi romániai CE Szövetség kinőtt. 1949-től Nagyszalontán, Ardai Aladár püspök mellett segédlelkész, közben hittant tanít az Arany János Gimnáziumban. 1950-ben büntetésből Nyüvedre, innen 1956-ban Magyarkécre helyezték, ahol folytatódtak ellene az állami és egyházi hatósági zaklatások. 1958 májusában letartóztatták és a CE-mozgalom elleni koncepciós per elsőrendű vádlottjaként 22 évre ítélték. Nagyváradon és Szamosújváron raboskodott, 1964-ben az általános kegyelmi rendelet alapján szabadult. Ezután Hegyközpályiban volt lelkész, de továbbra is megfigyelés alatt állt. 1983-ban kényszer-nyugdíjazták, utána haláláig Nagyváradon élt.

Munkássága[szerkesztés]

Első saját szerkesztésű könyve, az Asztali igék (1967) házi sokszorosításban készült, ezt követte a bibliai Eszter könyvének kommentárja (előbb szintén szamizdat kiadásban). Ugyancsak bibliai könyv magyarázata az Egyház és szenvedés, amelyben a szenvedő egyház kérdését a Jelenések könyve alapján vizsgálja. Börtönéveiből vett emlékképekkel, történettöredékekkel ismerkedhetünk meg a Fogoly vagyok című, a haszid történetek mintájára szerkesztett könyvében, amelyben egy fogolytársa, a zsidó származású evangélikus lelkész, Richard Wurmbrand alakját idézi fel. Szerelme szorongat című könyvében (Kolozsvár, 2004) életének történetét foglalja össze. Az időrendi sorrendben egymást követő életszakaszok, illetve azok stációi mind a zaklatásokkal szemben is megőrzött belső szabadság eredetére mutatnak rá: élő keresztyén hitére és annak forrására, Jézus Krisztusra.

2000 júliusától a Kecskeméthy István professzor által indított Kis Tükör c. lap új folyamának szerkesztőbizottsági tagja, emellett rendszeresen publikál a CE Koinónia által kiadott missziói havilapban. Néhány, hitelveit is megfogalmazó írása 1990–96 között a Korunkban is megjelent.

A Forum Film Alapítvány 1999-ben Ítélet címmel portréfilmet készített róla.

Művei[szerkesztés]

  • Asztali igék (szamizdat kiadás, h. n. 1967);
  • Eszter (2. jav. kiad. Kolozsvár, 1996);
  • Egyház és szenvedés. A Jelenések könyve a szenvedő egyházról (Kolozsvár, 1999. Kis Tükör Füzetek);
  • Fogoly vagyok (Kolozsvár, 2002; román, ill. holland fordításban 2004);
  • Méz a sziklából. Áhítatok az év minden napjára (Kolozsvár, 2003; románul: Mierea din stâncă. Ford. Paul Drumaru, Kolozsvár, 2007);
  • Szerelme szorongat (Kolozsvár, 2004);
  • 70 povestiri despre puşcărie şi prie­tenie (ford. Georgeta-Delia Hajdu, Kolozsvár, 2004);
  • Anti (Kolozsvár, 2005).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Balázs Imre József: Börtönről és szabadságról. Élet és Irodalom, 2002. június 7.
  • Molnár Sára: A szabadság példázatai. Pannonhalmi Szemle, 2002/3.
  • Pásztor Péter: Egy hiteles lelki vezető. Börtönpéldázatok Erdélyből. Heti Válasz, 2002. augusztus 30.