Visky Júlia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visky Júlia
Születési név Sollich Julianna
Született 1922. január 18.
Budapest
Elhunyt 2005.
Nemzetisége magyar
Házastársa Visky Ferenc
Foglalkozása evangéliumi író

Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),[1] született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918) felesége, Visky András (1957) anyja.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bără­ganba, előbb Răchitoasa, majd Lăteşti faluba deportálták, ahonnan 1964-ben térhettek haza.

Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.

Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.

Művei[szerkesztés]

  • Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsfleugers Gedra­gen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Okla­homa 1989; románul Kolozsvár, 1993);
  • Három kereszt (Arad 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen 1986)
  • Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2.
  • Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995.
  • Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.
  1. https://issuu.com/jackietriste/docs/deltai_haggada