Révész Imre (egyháztörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Révész Imre
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Révész Imre.jpg

Született 1889. június 30.
Pápa
Elhunyt 1967. február 27. (77 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Iskolái Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1916, doktorátus, bölcsészettudomány)
Püspökségi ideje
1938 – 1949
Előző püspök
Következő püspök
Makláry Károly
Péter János
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Imre témájú médiaállományokat.

Révész Imre (Pápa, 1889. június 30.Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1938-tól 1949-ig, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja (Ievelező: 1935, rendes: 1946). Révész Imre egyházjogász (18261881) unokája, Révész Kálmán egyháztörténész fia.

Élete[szerkesztés]

Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1916-ban bölcsészdoktorátust szerzett a kolozsvári egyetemen. 1912-től helyettes, 1914-től rendes tanár Kolozsváron. 1913-1920 között főmunkatársa, illetve társszerkesztője volt a kolozsvári Református Szemlének. 1920-ban a debreceni református egyházközség lelkészévé választották. 19201923 között szerkesztette a debreceni Hit és Élet című folyóiratot. 1930-tól tanár Debrecenben. 1935-től az MTA levelező tagja volt. 19381949 között püspöke volt a Tiszántúli Református Egyházkerületnek. Irányításával készült a magyarországi reformátusok új Énekeskönyve (1948). 1938-tól a genfi egyetem díszdoktora volt. 1944 végén aktívan részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakítását előkészítő munkálatokban. 1946-ban az MTA rendes tagjává választotta.

Munkássága[szerkesztés]

Történetírói munkássága során a protestáns egyháztörténet, valamint a m. társadalom- és művelődéstörténet számos kérdésével foglalkozott. Főleg a magyarországi reformáció kibontakozását, az ellenreformációval és az uralkodói abszolutizmussal vívott küzdelmeit és a magyar protestantizmus belő ellentmondásait elemezte.

Művei[szerkesztés]

Díja[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Akik jó bizonyságot nyertek. A Kolozsvári Református Theologia tanárai 1895-1948. Gondozta Kozma Zsolt. Kolozsvár, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet, 1996.
  • Adventtől adventig. Szerk. Cseri Kálmán. Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Görföl Tibor-Kránitz Mihály: Teológusok lexikona. Bp., Osiris Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977.