Domokos Lajos (főbíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domokos Lajos
Portréja a Vasárnapi Ujság 1891. évi 50. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1891. évi 50. számából.
Született1728. november 11.[1]
Debrecen
Elhunyt1803. november 18. (75 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgárságamagyar
GyermekeiDomokos Dénes
SzüleiDomokos Márton
Foglalkozásafőbíró,
országgyűlési követ,
alispán,
író
Tisztségemagyar országgyűlési követ (1790–)
SablonWikidataSegítség

Zalakapolcsi Domokos Lajos (Debrecen, 1728. november 11. – Debrecen, 1803. november 18.) alispán, író, országgyűlési követ, Debrecen város főbírája.

Élete[szerkesztés]

Domokos Márton és Komáromi Kata fia volt. Szülővárosában tanult és 1748-ban az Utrechti Egyetem hallgatója volt; 1770-től szülővárosának főbirája, 1790-ben Bihar megye alispánja s országgyűlési követe volt; mint ilyen rókatorkos zöld mentében, veres nadrágban és dolmánnyal jelent meg. Hatalmas pártfogója volt a magyar nyelv behozatalának; a legfontosabb fölterjesztéseket ő fogalmazta. Apja nyomdokain a debreceni ellenállásnak volt a vezetője, amely az 1777-ben kiadott Ratio Educationist nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni, mert az a református kollégiumok elemi tagozatait állami felügyelet alá kívánta vonni.[2] Budai Ézsaiás írta latin epitaphiumát (M. Kurir II. 48. sz.)

Munkái[szerkesztés]

Költeményét 1790-ből Trenk Frigyes védelmére, a nagyváradi Szabadság (1885. 248. sz.) hozta, Péczeli Józsefhez irt, a tanárságra meghivó levelét 1786. júl. 9. pedig a Figyelő (XX.)

A helytartó tanács levéltárában van 1783-ból reflexiója (egy nagy ív), melyen kimutatja, hogy Révai tankönyvei mennyiben sértik a helyes magyarságot. Balogh Ferenc is említi egy munkáját: Deductio regiminis ecclesiastici in Hungaria a primis inde reformationis temporibus, melyet Benedek Mihály superintendens segítségével készített. Részt vett a hires debreceni Magyar grammatika Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Bécs, 1795.) munkálataiban. Arcképe (olajfestés) a debreceni református kollégium könyvtárában van.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Debrecenben utcát neveztek el róla.
  • Életének viszontagságairól Szabó Magda írt színdarabot, Szent Bertalan nappala címmel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Domokos Lajos, Domonkos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03455.htm
  2. Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 53 old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8