Révész Kálmán (egyháztörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Révész Kálmán (Debrecen, 1860. augusztus 11. – Miskolc, 1931. december 4.) református esperes-lelkész, püspök, felsőházi tag, egyháztörténész.

Életútja[szerkesztés]

Révész Imre református lelkész, MTA-tag és Vecsey Johanna fia, Révész Imre egyháztörténész apja. Debrecenben született, ahol tanulmányait 1883-ban végezte. Ezután egy évig gimnázium segédtanár, egyig főiskolai senior volt, majd külföldre ment, s az 1885-86. tanévben a berlini egyetemen gyarapította ismereteit. 1886-ban pápai teológiai tanár, 1892-ben kassai lelkész lett, s mint ilyent az abaúji egyházmegye 1893-ban tanácsbíróvá, 1898-ben elején esperessé, a tiszáninneni egyházkerület 1896-ban konventi taggá választotta. 1904-ben és 1917-ben zsinati rendes tag lett, 1910-től pedig konventi rendes tag. 1911 és 1914 között a sárospataki kollégium gondnoka volt. 1918 végén választották püspökké. 1920-tól Miskolcon szolgált mint lelkész. A debreceni egyetemnek 1917-ben lett teológiai díszdoktora. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának, az egyetemes tanügyi bizottságnak és a budapesti zsinatnak. Választmányi tagja volt sokáig a Magyar Történelmi Társulatnak is.

Kiadta apjának, Révész Imre munkáit a pátens korából. Bpest, 1900. (M. Prot. Irodalmi Társ. Kiadványai 11.) és hátrahagyott beszédei hat kötetben.

Szerkesztette a debreceni református hittanhallgatók Közlönyének XIII. évfolyamát 1882-83-ban és a Dunántúli Protestáns Lapot (1890-1892) Pápán.

Jegyei: R. K. és -z -n.

Munkái[szerkesztés]

  • A reformatio hatása hazánkra. Debreczen, 1884. (Különnyomat)
  • A lengyel dissidens kánonok története s befolyása a budai zsinat törvényhozására. Pápa, 1887.
  • Az új védtörvény és utasítás lelkészeket, papnövendékeket, tanítókat és tanítójelölteket illető szakaszai. Egybegyűjté és magyarázatokkal ellátta. Budapest, 1889.
  • Unitárius történetírás. Pápa, 1891.
  • Emlékkönyv a budai és pesti zsinatok százados évfordulójára. Mindkét zsinat tagjainak teljes névsorával és arczképekkel. Bpest, 1891.
  • Beköszöntő egyházi beszéd. Kassa, 1893.
  • Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. 1550-1650. Bpest, 1894. (Magyar Prot. Irodalmi Társulat Kiadványai 5.)
  • A kassai ref. egyház által fennállása 250-ik évfordulóján 1894. márczius 25. tartott örömünnepély emlékkönyve. Kassa, 1894. (Szerkesztette. R-től Imádság és egyházi beszéd).
  • Az unitárius történetírás legújabb remeke. Debreczen, 1895.
  • A kassai ref. egyház emlékkönyve hazánk fennállásának ezredik évéről. Kassa, 1896. Pál.)
  • Emlékkönyv az első püspöki egyházlátogatás évszázados fordulóján a kassai ref. egyházban tartott ünnepélyről. Kassa, 1899.
  • Alvinczi és a kassai vértanúk. Budapest, 1899.
  • A magyar reformáczió kezdetéről. U. o., 1902.
  • Alkalmi egyházi beszéd a kassai Rákóczi-kiállítás megnyitásakor. Kassa, 1903.
  • Egyházi beszéd 1906. márcz. 18. Kassa, 1906.
  • A kassai ref. főiskola. Sz. 1908.
  • A kassai ref. templomok rövid története. Sárospatak, 1911.
  • Egy hitvalló prédikátor (Czeglédi István születésének 300-ados évfordulóján „Két kassai jubilaeum” c. füzetben). Kassa, 1918.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.