Valga (Észtország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Valga szócikkből átirányítva)
Valga
Városháza épült 1865
Városháza épült 1865
Valga címere
Valga címere
Valga zászlaja
Valga zászlaja
Közigazgatás
Ország  Észtország
Megye Valga megye
Alapítás éve 1584
Irányítószám EE-68203
Népesség
Teljes népesség 12 261 fő (2013)[1] +/-
12 261 fő (2011. dec. 31.)[2] +/-
12 437 fő (2014. jan. 1.)[3] +/-
12 352 fő (2015. jan. 1.)[4] +/-
Földrajzi adatok
Terület 16,54 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Valga (Észtország)
Valga
Valga
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 57° 50′, k. h. 26° 02′Koordináták: é. sz. 57° 50′, k. h. 26° 02′
Valga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Valga témájú médiaállományokat.

Valga város Észtország déli határa mentén, Valga megye székhelye. 1920-as szétválasztásukig Valga és az észak-lettországi Valka egy várost alkottak, ma testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Valga területe 16,5 km², Valkáé 14,2 km²; népesség szempontjából szintén Valga rendelkezik több lakóval.

Elhelyezkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valga utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szerepe a vasút terén jelentősebb, nemzetközi vasúti elágazás. A város távolsága Tartutól 89 km, Pärnutól 144 km, Tallinntól 244 km, valamint Rigától 175 km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére 1226 a rigai püspök létesítette. A Kardtestvérek és a Dorpati Püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a Rigai Érsek a Pedell patak mentén húzzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat.

Valka 1584-ben Báthory Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kézt ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának.

A Livóniai háborút lezáró Pluszai béke értelmében, 1626-ban, a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban foglalta el Oroszország Valkát és egészen 1920-ig az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része.

A város gazdasága az 1889-ben a Riga – Pszkov vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek. Fontos vasúti csomóponttá válik.

A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén S.G. Tallents angol ezredes zárta le. A Rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették.

1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét.

„A második világháború végén és után, 1944–1949 között Valgában működött a Szovjetunió egyik hadifogolytábora, amelyben német katonatisztek mellett magyar hadifoglyokat is elhelyeztek (a kutatások szerint 54 magyar – zömében tiszt – raboskodott itt, közülük huszonheten itt vannak eltemetve).”[5]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]