Vadászat életre-halálra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadászat életre-halálra
(Death Hunt)
1980-as amerikai film
Rendező Peter R. Hunt
Producer Murray Shostak
Vezető producer
Műfaj
Forgatókönyvíró Michael Grais és Mark Victor
Főszerepben Charles Bronson, Lee Marvin és Angie Dickinson
Zene Jerrold Immel
Operatőr James Devis
Vágó John F. Burnett és Allan Jacobs
Gyártás
Gyártó Golden Harvest
Ország Egyesült Államok
Nyelv angol
Játékidő 97 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Twentieth Century-Fox Film Corporation
Bemutató 1981. június 18. (Hollandia)
További információk

A Vadászat életre-halálra (alternatív cím: Halálos vadászat, eredeti cím: Death Hunt) 1981-es amerikai akciófilm Charles Bronson, Lee Marvin, Angie Dickinson, Carl Weathers, Maury Chaykin, Ed Lauter és Andrew Stevens szereplésével. A filmet Peter Hunt rendezte.

A film egy 1931-es valós történeten alapul, amikor a kanadai rendőrség egy Albert Johnson nevű vadászt üldözött, de számos ponton eltér az eredeti történettől.

Cselekmény[szerkesztés]

1931-ben Kanada északnyugati részén egy vadász (Johnson) szervezett kutyaviadalhoz érkezik. Az egyik majdnem kimúlt állatot (egy fehér szőrű német juhászt) megvásárolja a gazdájától, Hazeltől, aki előbb 100, majd 200 dollárt kér érte.

Hazel később azt állítja, hogy ellopta tőle az állatot, és panaszt tesz a helyi „seriff”-nél, a Edgar Millen rendőr őrmesternél, ő azonban nem akar beavatkozni az ügybe, mert ismeri Hazel mentalitását.

Hazel ekkor összeszedi néhány haverját, és megközelítik a magányos vadász kicsiny kunyhóját. Kettejük azzal az ürüggyel, hogy melegedni akar, elbeszélget vele. Ő a kunyhón kívül megengedi nekik a tűzgyújtást, és még ennivalót is akar nekik adni. A rejtőzködők ekkor megtámadják a kunyhót, lövöldözés tör ki, amiben az egyik támadó meghal (az, aki lelövi a meggyógyított kutyát).

Nem sokkal később kiderül, hogy Johnson 700 lőszert vásárolt és egy 100 dolláros bankjeggyel fizetett. Ebből a vadászok arra következtetnek, hogy ő lehet az a bizonyos pszichopata „őrült vadász”, aki sorban öli a társaikat és kiveszi szájukból az értékes aranyfogakat.

Johnsont régi ismerőse, Bill Lusk figyelmezteti, hogy el akarják kapni, ezért megerősíti a kunyhóját.

Millen – hogy csillapítsa a kedélyeket, és törvényes keretek között próbálja tartani az akciót – nyomkeresője, a néger Sundog Brown és egy újonc, Alvin Adams társaságában kényszerűségből élére áll annak a csapatnak, amelynek tagjai meg akarják lincselni Johnsont.

Millen Johnson kunyhójánál fegyverét letéve közelíti meg a bejáratot, és tárgyalásba kezd Johnsonnal. Felszólítja, hogy menjen vele az őrsre, hogy tisztázzák a történteket. Johnson nem bízik abban, hogy ezt sikerül végigvinni, ezért visszautasítja az ajánlatot, bár tudja, hogy vérontás lesz. Millen figyelmezteti is erre. Mielőtt Johnson végleges választ adna, az egyik vadász tüzet nyit rá. Millen visszavonul, és lövöldözés kezdődik, amelyben néhány vadász meghal, egyiküket a társa lövi hátba szándékosan. Millen ekkor elhatározza, hogy dinamitot fognak használni. Miután a tűznél óvatosan megmelegítik, Sundog Brown néhány összecsomózott dinamitrudat hajít a házra, amely hatalmas robbanásban megsemmisül. A csapat örül a győzelemnek, de hamarosan felbukkan Johnson sértetlenül, és vadul lövöldözni kezd. Újból pár ember meghal, Johnson pedig eltűnik.

Millen, Sundog és Adams, akikhez Hazel is csatlakozik a nyomkereső kutyáival, a nyomába erednek. Egyik este, amikor letáboroznak, Hazel erőszakosan szájon csókolja Adamst, és emiatt összeverekednek.

Az eset ekkor már az újságok címoldalára került. Johnson fejére 500 dollár vérdíjat tűztek ki, amelyet egy újság megemel 1000 dollárra. Emiatt sokan nyereségvágyból csatlakoznak az embervadászathoz.

Megérkezik Hank Tucker kapitány is, a légierő pilótája, és közli Millennel és társaival, hogy Millen kudarcot vallott Johnson elfogásában, ezért küldték őt „a helyzet megoldására”. Elmondja, hogy Johnson az Egyesült Államok hadseregében egy különleges felderítő egység tagja volt az első világháborúban.

Johnson a nyomkövetését megnehezítő technikákat alkalmaz (például fordított irányban veszi fel a hótaposó talpakat), amelyek egy ideig félrevezetik Millent és csapatát (a többi, laza csoportosulás nagyjából őket követi). Ahogy az üldözés halad előre, Millen kezdi tisztelni Johnson képességeit az életben maradásra és a rejtőzködésre (Johnsonnak elvileg nincs módja vadászni és tüzet gyújtani, mégis életben marad, és saját tüzénél melegszik). Ugyanakkor ellenérzést kelt benne sok üldöző viselkedése.

Bill Lusk két üldöző vadász tábortüzéhez érkezik, és szesszel kínálja őket, majd váratlanul pisztolyt húz elő, és mindkettőt egy-egy lövéssel megöli. Ezután egy késsel eltávolítja az aranyfogaikat. Kiderül tehát (a néző számára), hogy ő az a bizonyos pszichopata „őrült vadász”.

Az üldözők kezdik utolérni Johnsont, aki egyre lassabban halad a fáradtság miatt. A duplaszárnyas repülővel üldöző pilóta felfedezi őt, amint egy fenyőfába kapaszkodva igyekszik lejutni egy kanyon mélyére, és gépfegyverrel tüzet nyit rá, ezzel azonban Sundogot öli meg. Ezen felháborodva Adams többször rálő a gépre, ami füstölni kezd, leáll a motorja, végül egy sziklafalba csapódik.

Johnson lejut a kanyon aljára, egy folyópartra, ahol Hazel észreveszi, és lőni kezd rá. Johnson előbb lábon lövi, majd második lövésétől Hazel meghal.

Lusk is utoléri Johnsont, aki látszólag megállt pihenni. Lusk egy kabátot lát, rálő, de abban nincs senki; Johnson korábban észrevette őt, és csapdát állított neki.

Millen nemsokára észreveszi, hogy Johnson a nyílt terepen menekül, és tüzet nyit rá. Johnson elterül a hóban. Amikor Adams odamegy hozzá, kiderül, hogy az arca felismerhetetlenül összeroncsolódott. Millen már előtte megjegyzi, hogy a mozgása más volt, nem olyan, mint Johnsoné.

A holttest vizsgálata közben Millen és Adams is meglátják az igazi Johnsont egy hegygerincen, aki Lusk ruházatát viseli. Millen célba veszi, Johnson azonban nem menekül, hosszasan várja, hogy mi fog történni. Végül Millen leereszti a fegyvert, ezzel lehetővé teszi Johnsonnak, hogy megtalálja a szabadságot Alaszkában. Adamsszel egyetértenek abban, hogy Johnson mindenkit önvédelemből ölt meg.

Ahogy a népes üldöző csapat és a sajtófényképész odaér, Adams közli velük, hogy Millen lelőtte Johnsont. Táskájában aranyfogakat találnak, ezzel az is „bebizonyosodik”, hogy ő volt az „őrült vadász”. Millen átadja fegyverét és jelvényét Adamsnek, és közli vele, hogy mostantól ő a helyi rendőrfőnök.

Szereplők[szerkesztés]

(zárójelben a Szinkron Systems változat magyar hangjai)

Eltérések az eredeti történettől[szerkesztés]

A film története csak kevéssé hasonlít a valóságban megtörtént esethez.

A valóságban Millen rendőr meghalt, miután Albert Johnson lelőtte az üldözés során. Albert Johnson a tél közepén valóban áthaladt a Richardson Mountains hágóján, amit addig lehetetlennek tartottak. Johnsont a befagyott Eagle Riveren vették körbe és lőtték le 1932. február 17-én.

Az első világháborús veterán pilóta, Wop May nem lövöldözött ész nélkül, nem ütközött sziklafalnak és csak 1952-ben halt meg.

A filmben Johnsonról azt állítja Tucker kapitány, hogy első világháborús veterán és különlegesen kiképzett katona volt, erről dokumentumokat is bemutat Millen embereinek. A valóságban szinte semmit nem lehet tudni Albert Johnsonról, mielőtt megérkezett volna Fort McPhersonba 1931. július 9-én.

Megjelenés lemezen[szerkesztés]

A Death Hunt a nyolcvanas évek elején jelent meg VHS kazettán, ezt a CBS/Fox video adta ki.

A filmet DVD-n az Anchor Bay Entertainment jelentette meg 2005 januárjában. Az Anchor Bay azóta elvesztette a kiadási jogokat és a filmet ki kellett vonni a piacról.

A Shout! Factory megszerezte a kiadási jogokat DVD-re és kiadta együtt a Butch and Sundance: The Early Days kiadvánnyal 2011. február 1-jén.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Death Hunt című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.