Urho Kekkonen

Urho Kekkonen (Urho Kaleva Kekkonen)
Született	Urho Kaleva Kekkonen 1900. szeptember 3. Lepikon torppa
Elhunyt	1986. augusztus 31. (85 évesen) Tamminiemi
Álneve	Pekka Peitsi
Állampolgársága	finn
Házastársa	Sylvi Kekkonen (1926 – 1974. december 2.)
Gyermekei	Taneli Kekkonen Matti Kekkonen
Foglalkozása	politikus atléta jogász újságíró rövidtávfutó rendőrtiszt
Tisztség	finn parlamenti képviselő Minister of Justice of Finland (1936. október 7. – 1937. március 12.) belügyminiszter (1937. március 12. – 1939. december 1.) Speaker of the Parliament of Finland (1948. július 22. – 1950. március 21.) Finnország miniszterelnöke (1950. március 17. – 1953. november 17.) finn külügyminiszter (1952. november 26. – 1953. július 9.) Finnország miniszterelnöke (1954. október 20. – 1956. március 3.) Finnország elnöke (1956. március 1. – 1982. január 27.)
Iskolái	Helsinki Egyetem
Kitüntetései	Lenin-rend Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland Barátság Rendje Nemzetközi Lenin-békedíj Order of the Yugoslav Star Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty Royal Order of the Seraphim Sztara Planina Érdemrend Elefántrend Anniversary Medal at the occasion of the 2500th anniversary of the founding of the Iranian Empire Commander Grand Cross of the Order of the Lion of Finland Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎ Knight Grand Cross of the Order of the Falcon Grand Cross of the Order of the Bath Grand cross of the Order of the White Lion Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga Grand Cross of the Order of Polonia Restituta Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje az Uppsalai Egyetem díszdoktora Order of the Lamb of God Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1976)
Sírhely	Hietaniemi temető
Urho Kekkonen aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Urho Kekkonen témájú médiaállományokat.

Urho Kaleva Kekkonen

Urho Kaleva Kekkonen (1900. szeptember 3. – 1986. augusztus 31.) finn politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök.

Élete

Ifjúkora

A közép-finnországi Pielavesiben született. Apja, Juho Kekkonen főerdész volt. A család nem sokkal később az északabbra fekvő Kajaani városába költözött, ahol Kekkonen az iskolát kijárta. 1919-től a Helsinki Egyetemen jogot tanult. 1926-ban tett jogtudományi vizsgát, 1936-ban a jogtudományok doktorává avatták. Diákévei alatt Kekkonen aktív sportoló is volt, 1924-ben finn országos bajnok magasugrásban, később a finn sportszövetség, majd a finn olimpiai bizottság elnöke is volt. Egy 2004. évi televíziós műsor nézői az egyik legnagyobb finn személyiségnek nyilvánították.

Politikai pályafutása

Már egyetemistaként is élénken foglalkozott politikával, de igazi politikusi pályája 1936-ban kezdődött, amikor az Eduskunta (a finn országgyűlés) tagjává választották az Agrár Párt színeiben. 1936-37 folyamán igazságügyi miniszter, 1937–39 között belügyminiszter. 1950–56 között négyszer is betöltötte a miniszterelnöki posztot.

1956. február 15-én 151:149 szavazati arányban (Fagerholm ellenében) köztársasági elnökké választották.

Kekkonen köztársasági elnökként fokozatosan a finn politikai élet tényleges irányítójává vált, mind a parlament, mind az egymást váltó kormányok, mind a politikai pártok teljesen alárendelődtek az államfőnek, csak másodlagos szerepet játszottak. Finnország demokratikus állam maradt, ugyanakkor a demokráciák sorában szokatlanul erős hatalom összpontosult Kekkonen kezében, akit kritikusai autokratikus tendenciákkal vádoltak. Kekkonen hatalmának külső támasza a Szovjetunióval és a szovjet vezetéssel fenntartott szoros kapcsolata, amelynek következtében Moszkva erősen támogatta az egyébként inkább jobboldali finn államfőt. A Kekkonen éra jellemzője az elnököt övező személyi kultusz.

Elnökként különösen vigyázott arra, hogy Finnországnak jó kapcsolatai legyenek egyfelől a Nyugattal, így különösen a skandináv országokkal, másfelől pedig a Szovjetunióval is. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért 1979-ben Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki. A hidegháborús feszültség enyhítése érdekében tett erőfeszítésének csúcspontja a helsinki konferencia megszervezése. Rendkívüli népszerűsége miatt, az alkotmányt is módosítva, négyszer választották elnökké, de 1981-ben egészségi okokból lemondásra kényszerült.

1975-ben, meglehetősen szokatlan gyakorlatként egy demokratikus országban, de mutatva Kekkonen óriási tekintélyét, hivatalban lévő köztársasági elnökként az ő portréja került a finn márka legnagyobb, 500-as címletére. 1975-ben egy ezüst 10 márkás, 1981-ben egy ezüst 50 márkás érme került kibocsátásra Kekkonen képmásával.

Galéria

• 

  Urho Kaleva Kekkonen hatalma és tekintélye csúcsán, 1975-ben készült hivatalos elnöki portréja.

• 

  Urho Kaleva Kekkonen 60. születésnapja alkalmából kiadott 30 márkás finn postabélyeg.

• 

  Urho Kaleva Kekkonen 80. születésnapja alkalmából kiadott 1 márka 10 pennis finn postabélyeg.

• 

  1975-ös kibocsátású finn 500 márkás bankjegy Urho Kaleva Kekkonen köztársasági elnök portréjával.

• 

  A finn köztársasági elnök személyes lobogója, melyet Kekkonen is használt.

Elődje: Juho Kusti Paasikivi

Finnország elnöke 1956–1982

Utódja: Mauno Koivisto

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Urho Kekkonen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.