Uganda földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Uganda
Uganda topográfiai térképe
Uganda topográfiai térképe
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′
Kontinens Afrika
Szubrégió Kelet-Afrika
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés 81.
Teljes terület241 038 km²
Szárazföldi határ2 698 km
Környező országok  Dél-Szudán,  Kenya,  Tanzánia,  Ruanda,  Kongói Demokratikus Köztársaság
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontMargherita-csúcs, Stanley-hegy, 5109 m
Legalacsonyabb pontAlbert-tó, 620 m
Legnagyobb szárazföldi vízfelületViktória-tó (Tanzániával és Kenyával közösen)  összesen 69 482 km²
Használatban levő terület
Állandó termőföld27,94 %
Állandó legelő9,11 %
Egyéb terület62,95 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat trópusi
Domborzat fennsíkok
Természeti kincsek kobalt, higany, réz, kőolaj, földgáz, mészkő, , arany
A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.
Uganda közigazgatási térképe

Uganda egy kelet-afrikai ország, amelyet keletről Kenya, délről Tanzánia, délnyugatról Ruanda, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársaság, északról pedig Dél-Szudán határol. A Nagy-tavak ölelésében (Edward-, Viktória-, Albert-tó) helyezkedik el. Ennek ellenére Uganda egy tengerparttal nem rendelkező ország.

Annak ellenére, hogy az Egyenlítő áthalad az országon, az éghajlat a legtöbb helyen szavannaszerű, mert az átlagmagasság 1000 m környékén van, ezért kisebb az átlaghőmérséklet, mint a trópusokon, és ez a növényzeten is meglátszik.

Eső tekintetében speciális a helyzet, de hasonló, mint a szavannákon. Míg ott egy esős és egy száraz évszak van, addig Ugandában három évszak van: 2 rövid, száraz és egy hosszú, esős. Az első száraz időszak decembertől februárig, a második júniustól augusztusig.

Statisztika[szerkesztés]

Műholdas kép az ország területéről

Terület[szerkesztés]

Összes terület: 241 038 km²
Ebből szárazföld: 197 100 km²
Ebből víz: 43 938 km²

Határok[szerkesztés]

Összes: 2 698 km
Határos országok: Kenya Kenya 933 km, Kongói Demokratikus Köztársaság Kongói Demokratikus Köztársaság 765 km, Dél-Szudán Dél-Szudán 435 km,
Tanzánia Tanzánia 396 km, Ruanda Ruanda 169 km.

Magasság[szerkesztés]

Legalacsonyabb pont: Albert-tó 621 m
Legmagasabb pont: Stanley-hegy 5 110 m

Természeti adottságok[szerkesztés]

réz, kobalt, vízenergia, mészkő, , szántóföld, arany

Föld eloszlása[szerkesztés]

Szántóföld: 27,94%
Legelő: 9,11%
Egyéb: 62,95%

A növénytakaró esőerdőből szavannába változik át a Nagy-hasadékvölgyben.

Éghajlat[szerkesztés]

Uganda földrajzi elhelyezkedése és változatos domborzata határozzák meg és tagolják az ország éghajlati viszonyait.

Az alacsonyabban fekvő területeken és az Egyenlítő mentén az éghajlat trópusi. A hőmérséklet alig változik, átlagos hőingás 5 fok körül van egész évben. Az átlaghőmérséklet igen magas, kb. 26 °C. A csapadékmennyiség 1 000 - 1 500 mm között változik. Ezért a páratartalom is nagyon magas, 90%-os.

A magasabb területeken (ez az ország döntő többsége) az éghajlat speciális trópusi, de a szavannákhoz hasonlít leginkább. Ez azt jelenti, hogy a csapadékmennyiségen kívül minden tényező különbözik az általános trópusitól. Az átlaghőmérséklet kb. 21 °C körül van, a hőingás nagyobb, 8 - 10 °C körüli. A csapadékmennyiség hasonlít csak a trópusi éghajlathoz, kb. 1 000 - 1 500 mm. A páratartalom jóval kisebb, csak 50 - 60% körüli.

Domborzat[szerkesztés]

Uganda nagy része átlagos magassága 900 - 1 000 méter körüli. Ez azért van, mert az ország java része a Kelet-afrikai magasföldön fekszik. Ez a fennsík vetődéssel keletkezett.

Afrika területét az előidőben gránit fedte, ez volt az Afrikai-ősföld. 400 millió évvel később a tenger elöntötte a területet, és ez 150 millió évig így is maradt. Ezalatt tengeri üledékek rakódtak le a tengerben. Az óidőben a területről visszaszorult a tenger, és a terület vetődni kezdett, és táblás vidékké alakult. A harmadidőszakban a felszín feldarabolódott, ekkor keletkeztek a mai röghegységek és a tűzhányók. Ilyen Ugandában az Elgon-hegy.

A Fehér-Nílus festenivaló képe

Vízrajz[szerkesztés]

Folyóvizek[szerkesztés]

A folyóvizek három irányból érkeznek:nyugatról, a kongói magashegységekból, keletről, a kenyai hegyekből, vagy délről, a Viktória-tó felől. Érdekesség, hogy az összes folyó nem az Indiai-óceán, nem is az Atlanti-óceán, hanem a Földközi-tenger vízgyűjtő területe. Ugyanis a Viktória-tóból ered a Fehér-Nílus, amely 4 országon keresztül a Földközi-tengerbe torkollik, így más folyóvizek is a Nílusba folynak.

Állóvizek[szerkesztés]

Az ország és egyben Afrika legnagyobb tava a Viktória-tó. Ezen kívül még három tó található az országban a Nagy-tavakból; az Edward-, az Albert- és a Kyoga-tó.

A Viktória-tó az afrikai kontinens legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlag 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a Nílus leghosszabb felső ágának, a Fehér-Nílusnak a forrása. Vízgyűjtő területe 184 ezer km².

Az Edward-tó az afrikai Nagy-tavak egyike, a Nagy-hasadékvölgyben. Északi partja néhány kilométerre az Egyenlítőtől délre húzódik. A tó 920 méteres magasságban terül el, legfeljebb 40 kilométer széles és 77 kilométer hosszú. Területe 2 150 négyzetkilométer és ezzel Afrika 15. legnagyobb tava.

Az Albert-tó (Albert Nyanza korábban Mobutu Sese Seko-tó) egyike Afrika közepén. A Nagy-hasadékvölgy tavai közül a legészakibb. Az tó víztükre a tengerszint felett 619 méteres magasságban terül el. Hossza mintegy 161, szélessége 32 kilométer. Legnagyobb mélysége 51 méter. Területe 5374 km², víztérfogata 132 km³.

Szélsőpontok[szerkesztés]

A következőkben az ország azon területei vannak említve, amelyek a legészakibb, keletibb, nyugatibb és délibb ponton vannak.

Élővilág[szerkesztés]

Az ugandai kob az ország egyik címerállata

Uganda 364 emlős és 1062 madár faj otthona. Nemzeti parkjai változatos növény- és állatvilág számára biztosítanak életteret.[1][2]

Állatvilág[szerkesztés]

Az itt élő állatok között jelentős számban élnek főemlősök, hegyi gorillák csimpánzok és csuklyás cerkófok. Emellett páratlan a vidékre jellemző madár, emlős és halfajokkal büszkélkedhet. Madarak: Jackson-frankolin, szürkenyakú koronásdaru, keselyűfejű gyöngytyúk, pompás fényseregély, kéksapkás turákó, Taita-gébics, fehérmellű galamb, bíbormellű pillangópinty, aranypityer, kékállú ricsóka, fehérfejű szövőmadár, ugandai szövőmadár. Emlősök: nílusi víziló, afrikai elefánt, erdei elefánt, ugandai kob. Halak és hüllők: kelet-afrikai nílusi krokodil, etióp gőtehal, Jackson-kaméleon.

Növényvilág[szerkesztés]

Uganda őserdeiben és szavannáin ritka és jellegzetesen a vidékre jellemző növény is élnek, például a védett páfrányfaj a barna mahagóni(wd), a szavannákon előforduló kolbászfa és az afrikai tulipánfa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Uganda Facts & Information The Pearl of Africa (angol nyelven). rhinoafrica.com. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
  2. IUCN/WCMC. World Heritage Nomination - IUCN Summary Bwindi Impenetrable National Park (Uganda), 51. o. (1994) 

Források[szerkesztés]