Turócjeszenő
| Turócjeszenő (Jasenovo) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1495 |
| Polgármester | Ján Škorvánek |
| Irányítószám | 038 22 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 503 m |
| Terület | 8,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 18° 43′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 18° 43′ 28″ | |
| Turócjeszenő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turócjeszenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turócjeszenő (1899-ig Jaszenova, szlovákul Jasenovo, németül Jassenhay) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek szerint a község területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt.
A mai települést a német jog alapján alapították a 14. század második felében, Próna határában. 1495-ben még „Kenenfeld” alakban említik először. Mai neve a szláv jaszeny (= kőrisfa) főnévből származik. 1715-ben 19 háztartása volt. 1720-ban malom is működött a településen. 1785-ben 46 házában 336 lakos élt. A 16.-17. században a Kereskényi, majd a 18.-19. században a Prónay család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENOVA. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Prónay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Tót Pronához nem meszsze, és annak filiája.”[2]
1828-ban 38 háza és 337 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A községben hagyományai vannak a zsindely készítésnek is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, tót falu, Thurócz vmegyében, Nyitra vmegye szélén: 247 kath., 90 evang. lak. Kath. paroch. templom; sovány, hegyes határ; sok erdő; jó legelő. F. u. Jeszenszky család.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 169 lakosából 165 szlovák volt.
2011-ben 153 lakosából 148 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
További információk[szerkesztés]
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |  | |
