Torda–Abrudbánya kisvasút
Torda–Abrudbánya kisvasút
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | CFR-309 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 93 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Torda–Abrudbánya kisvasút keskeny nyomtávú vasútvonal Romániában, Torda (Kolozs megye) és Abrudbánya (Fehér megye) között, a Mócvidéken. Köznapi román neve, a többi keskeny nyomtávú vasúthoz hasonlóan, mocănița (szó szerint 'mokányka'). A vasútvonal által kiszolgált főbb települések Torda, Aranyosbánya, Topánfalva, Verespatak és Abrudbánya.
Útvonala
[szerkesztés]A vasútvonal Torda ipari negyedéből indul, az üveggyár közeléből.[1] 12 kilométeren át egészen Várfalváig sík vidéken halad, majd az Aranyos folyó szűk völgyében halad tovább,[2] a DN 75-ös főút mellett, amelyet huszonkétszer keresztez. Topánfalvánál a vasútvonal elhagyja az Aranyos völgyét, és az Abrud folyó völgyében DN74A főút mentén halad Abrudbányáig.[1]
Műszaki jellemzői
[szerkesztés]A pályatest szélessége az alépítmény felszínén 2,85 méter, a nyomtávolság 760 mm. A sínszálak folyóméterenként 13,75 kg súlyúak, igénybevételük 2750 kg. Keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kg-ot meg nem haladhat.[2]
Története
[szerkesztés]A 93 kilométer hosszúságú vasútvonal 1891–1912 között épült, és 1912. június 20-án avatták fel.[1] A vasútvonal kezelésére létrehozott részvénytársaság 1911. március 31-én alakult meg.[3] A 760 milliméteres nyomtávolságú vonalhoz 1911-ben 11 mozdonyt, 22 személykocsit, 8 kocsit a kalauzok és posta számára és 93 teherkocsit rendeltek. A mozdonyokat a MÁV gépgyárától, a kocsikat a Schlick, a Roessemann & Kühnemann, a Magyar belga-fémipar, valamint az Orenstein & Koppel gyáraktól rendelték.[4] A mozdonyok a MÁV 490 sorozathoz tartoztak.[5]
A vasútvonalat egyaránt használták személy- és áruszállításra (szén, érc, só, fa, mész).[3] A vasúti közlekedést 1997-ben gazdaságtalanság miatt megszüntették, a vonal egy részét elbontották.[6] Az utolsó években naponta három pár vonat közlekedett: egy gyorsvonat és két személyvonat. A vonat maximális megengedett sebessége 40 km/óra volt, és a személyvonat hat és fél óra alatt tette meg a két végállomás közötti utat.[1]
Miután Georg Hocevar osztrák üzletember felújította az Abrudbánya–Topánfalva szakaszt, 2004-től nyaranta néhány napig ismét közlekedett a vonat. 2006-ban a Fehér megyei tanács kezdeményezésére a megyében található szakaszt, Abrudbánya és Vidaly között, műemlékké nyilvánították, 2014-ben pedig a vasútvonal egésze műemlék lett;[7] a román műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-B-21097 LMI-kóddal szerepel.[8] A műemlékké nyilvánítástól azt remélték, hogy a következő években európai uniós forrásokból sor kerülhet a vonal egészének felújítására.[1]
2019. januárban megnyitották közlekedésre az Aranyoslonka és Szolcsva közötti 9 kilométeres szakaszt.[9] A projektet Cristian Răspopa marosvásárhelyi üzletember vitte végbe, akinek szándékában áll az Aranyoslonka és Aranyosbánya közötti közlekedés helyreállítása is.[10]
A kultúrában
[szerkesztés]Malvina Urșianu Trecătoarele iubiri című 1974-es filmjének zárójelenete a vonaton és az aranyosbányai állomáson játszódik.[11][12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Istoria Mocăniței din Alba, declarată monument istoric. www.radiounirea.ro (2016. augusztus 27.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ a b Abrudbánya vasutat kap. A Bánya, IV. évf. 20. sz. (1911. május 21.)
- ↑ a b Tar Károly: Szerelmes földrajz. Kolozsvár: Dacia. 1983.
- ↑ A torda—topánfalva—abrudbányai keskenyvágányu vasut jármű megrendelése. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 143. sz. (1911. december 3.) 930. o.
- ↑ Malatinszky Sándor: A MÁV 490 sorozatú gőzmozdonyai és a 490,039 pályaszámú mozdony felújítása. vasutgepeszet.hu (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ Marinela Brumar: "Mocănița" din Apuseni, pe șine la acest sfârșit de săptămână. www.agerpres.ro (2015. április 30.) arch
- ↑ Bianca Pădurean: Mocănița de pe Valea Arieșului, monument istoric. www.rfi.ro (2014. július 16.) (Hozzáférés: 2021. május 17.) arch
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ S-a reluat circulația Mocăniței pe Valea Arieșului! turdanews.net (2019. január 2.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ Dorin Ţimonea: Mocănița revine pe Valea Arieșului, în Apuseni, după 20 de ani. Un investitor pune trenul pe șine în scop turistic. adevarul.ro (2017. május 5.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ N. G.: Povestea mocanitei din Apuseni, trenul simbol care a schimbat viata motilor. Monumentul istoric a fost abandonat de autoritati. ziare.com (2021. január 25.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ Fotografii de colecție din anii `60 -`90 cu mocănița Turda – Abrud. apuseni.info (2015. február 21.) (Hozzáférés: 2021. május 17.) arch
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Calea ferată îngustă Turda–Abrud című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
