Titanoboa
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 60–58 Ma paleocén | ||||||||||||||||||||||||
 A Titanoboa rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Faj | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Titanoboa témájú kategóriát. |
A Titanoboa (jelentése „titánboa”)[1] egy a paleocén korban,[2] mintegy 60–58 millió évvel ezelőtt élt kígyónem volt.[3] Egyetlen ismert faja a Titanoboa cerrejonensis, a valaha felfedezett legnagyobb kígyó.[3]
Mérete[szerkesztés]
A fosszilis gerincet a mai kígyók gerincének alakjával és méretével összehasonlítva a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a T. cerrejonensis 12,8 méter hosszú lehetett, tömege pedig elérhette az 1135 kg-ot is.[1]
Méretarány[szerkesztés]
A T. cerrejonensis hossza 12,8 méter lehetett.[1] Összehasonlításul: a legnagyobb ma is élő kígyó a zöld anakonda, mely legfeljebb 5,21 méter,[4] és a legnehezebb kígyófaj a Földön; a leghosszabb a kockás piton, mely legfeljebb 6,95 méter hosszú.[5] A skála másik végén a Leptotyphlops carlae áll, melynek hossza legfeljebb 10,4 cm.[6] A mai hideg vérű állatokat tekintve is a nagyok azokon a trópusi vidékeken élnek, ahol melegebb van, míg a kisebbek az Egyenlítőtől messzebb laknak.[2]
Helyszín[szerkesztés]
2009-ben a Kolumbia északi részén, La Guarja tartományban fekvő Cerrejón közelében lévő bányánál 28 T. cerrejonensis fosszilis maradványait találták meg.[1][3] A felfedezés előtt is találtak már Dél-Amerika régi trópusi környezetében a paleocén korszakból származó fosszilis maradványokat, de akkoriban még nem szolgáltak elég adattal az egyértelmű következtetéshez.[7]
A kígyót a Jonathan Block – aki a Floridai Egyetem gerincesekkel foglalkozó paleontológusa – és Carlos Jaramillo – a panamai Smithsonian Tropical Research institute paleontológusa – vezetésével indult nemzetközi tudós kutatócsoport egyik expedícióján fedezték fel.[8]
Hőmérséklet[szerkesztés]
Mivel a kígyók hideg vérűek, a felfedezésből az is következik, hogy a trópusokon – a lények élőhelyén – melegebbnek kellett lennie, mint ahogy azt a tudósok valaha is gondolták. Az átlaghőmérséklet 32 °C lehetett.[1][3][9][10][11] A Titanoboa létezésének idejében mért, a mainál magasabb felszíni hőmérséklet lehetőséget biztosított arra, hogy a hideg vérű kígyók mai méretüknél sokkal nagyobbra megnőjenek, mint az újkorban is élő utódaik.[12] A mai hideg vérű állatokat tekintve is a nagyok azokon a trópusi vidékeken élnek, ahol melegebb van, míg a kisebbek az Egyenlítőtől messzebb laknak.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Head, Jason J., Jonathan I. Bloch, Alexander K. Hastings, Jason R. Bourque, Edwin A. Cadena, Fabiany A. Herrera, P. David Polly, and Carlos A. Jaramillo. „Giant boid snake from the paleocene neotropics reveals hotter past equatorial temperatures.”. Nature 457, 715-718. o. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
- ↑ a b c Science Daily: At 2,500 Pounds And 43 Feet, Prehistoric Snake Is Largest On Record. ScienceDaily, 2009. február 4. (Hozzáférés: 2009. február 6.)
- ↑ a b c d Kwok, Roberta: Scientists find world's biggest snake. Nature (journal), 2009. február 4. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
- ↑ Rivas, Jesús Antonio (2000), The life history of the green anaconda (Eunectes murinus), with emphasis on its reproductive Biology, University of Tennessee, <https://web.archive.org/web/20160303202240/http://www.anacondas.org/diss/disser.pdf#>. Hozzáférés ideje: 2014-12-12
- ↑ Fredriksson, G. M. (2005). „Predation on Sun Bears by Reticulated Python in East Kalimantan, Indonesian Borneo”. Raffles Bulletin of Zoology 53 (1), 165–168. o.
- ↑ S. Blair Hedges (2008. augusztus 4.). „At the lower size limit in snakes: two new species of threadsnakes (Squamata: Leptotyphlopidae: Leptotyphlops) from the Lesser Antilles” (PDF). Zootaxa 1841, 1–30. o. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
- ↑ Maugh II, Thomas H.: Fossil of 43-foot super snake Titanoboa found in Colombia. Los Angeles Times, 2009. február 4. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
- ↑ At 2,500 Pounds And 43 Feet, Prehistoric Snake Is Largest On Record. Science Daily, 2009. február 4. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
- ↑ Joyce, Christopher: 1-Ton Snakes Once Slithered In The Tropics. NPR, 2009. február 5. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
- ↑ AP: Video of Titanoboa
- ↑ ScienceDirect - Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology : Climate model sensitivity to atmospheric CO2 levels in the Early–Middle Paleogene. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 7.)
- ↑ (2005. szeptember 14.) „Gigantism, temperature and metabolic rate in terrestrial poikilotherms”. Proceedings of the Royal Society B 272, 2325–2328. o. (Hozzáférés: 2009. február 7.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Titanoboa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- A Snake the Size of a Plane: How did prehistoric animals get so big? Nina Shen Rastogi. 2009. február 5.
- BBC article on Titanoboa
- Titanoboa: Monster Snake az Internet Movie Database oldalon (angolul)
