Thuz Osváth
| Thuz Osváth | |
| Született | 1437[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1499. április 15. (61-62 évesen) Csázma |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | zágrábi római katolikus püspök (1466. április 17. – ) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Thuz Osváth (1437 körül - Csázma, 1499. április 15 körül) - zágrábi püspök, aki Mátyás király különös kegye által került magas beosztásokba.
Életpályája
[szerkesztés]Thuz Osvát nevét többször Szentlászlóinak is írják. Családját a Bő nemzetségből származónak tartják. Pontos születési helye ismeretlen, születési ideje 1437 körülre esik.
Neve 1465-ben szerepelt először az okmányokban, ekkor Beatrix királyné unokaöccseként és egyúttal gyóntatójaként volt említve.
1465-ben Mátyás király Csupor Demeter zágrábi püspökségének jóváhagyásakor úgy rendelkezett, hogy Csupor a székvárosán kívül csak egy várat és egy uradalmat birtokolhat, és egyidejűleg neki adta a pécsváradi apátságot is.
II. Pál pápa azonban nem helyeselve a püspökségek egyházi és világi megosztását és Mátyás király tudta nélkül Csupor Demetert a tinnini székről a zágrábira helyezte át, Thuz Osvát adm. és apáti megerősítését pedig visszautasította.
Mátyás király a boszniai széket Csupor Demeternek kínálta fel, és Thuz Osvátot zágrábi püspöknek nevezte ki, de erről a zágrábi káptalant nem értesítette.
Thuz is részt vett az 1471. évi összeesküvésben, majd 1472-ben az ő Medve vári birtokára menekült Janus Pannonius is a király haragja elől.
Thuz Osvát neve 1474-ben tűnt fel ismét, mikor Berendi Bak Gáspár szepesi préposttal együtt békét kötött Ófalun a lengyel király biztosaival, majd 1479-ben már ismét mint Mátyás Lengyelországi követét említették.
1480 őszén Beatrix királyné a Ferrarába tanulni és doktorálni küldött Thuz Osvát érdekében nővérének, Aragóniai Eleonóra ferrarai hercegnének a közbenjárását kérte.
1481-ben újra hűtlenségbe esett, és fogságba is került, de Mátyás király még ekkor sem vonta meg tőle bizalmát, hanem 1489-ben a lengyel királyhoz küldte követségbe, ahhoz a Kázmérhoz, akivel évekkel előbb a püspök ellene szervezkedett.
1490-ben Beriszló Bertalan vánai perjel Thuz Osvát több birtokát elfoglalta.
Mátyás király halála után Thuz Osvátot az új király hívei között találjuk, szeptember 19-én ő koronázta meg Fehérváron II. Ulászlót a gyermek Estei Hippolit és az ugyancsak kiskorú Frangepán Gergely veszprémi prépost helyett, mivel azok ekkor még nem voltak fölszentelve. 1492-ig ő volt Ulászló király első kincstartója is.
1492-ben a házfőnök halála után II. Ulászlótól a glogoncai perjelség javaira adománylevelet kért és kapott is. 1496-ban pedig megkapta a királytól a johanniták gorai várát és jószágait, de az 1510-ben a vránai perjelé lett.
A káptalan birtokát erődítménnyé alakíttatta át, a domonkosoknak új helyet adott, rendszeres vitái voltak a tizedek miatt a szlavóniai rendekkel; Corvin János ellensége volt.
Emlékezete
[szerkesztés]Bár kortársai igen kapzsi embernek tartották, sokat költött az egyházra. Egyházmegyei zsinatot tartott. 1499. április 15-i végrendeletében 32 ezer aranyat hagyott Jajce, Nándorfehérvár, Szabács és Szörény várának megerősítésére; kinyomatta a zágrábi egyházmegye breviáriumát.
Nagy barátja volt a díszes könyveknek. Zágrábból ismert egy misszáléja - mely korábban Kálmáncsehi Domokos tulajdonában volt - és egy antifonáriuma is. Valamint átmenetileg valószínűleg Thúz Osváté volt egy Sevillában őrzött, Janus Pannonius verseit tartalmazó kötet is.
Széke 1499. VI. 25-től egy ideig valószínűleg üres volt, utóda 1500. július 24-től Baratin Lukács lett.
Források
[szerkesztés]- Dr. Hoffmann Edith: Régi magyar bibliofilek
- Magyar katolikus lexikon
- Mikó Árpád: A szentképek árulása: A Magyar szent királyok ábrázolásai a zágrábi egyházmegye liturgikus nyomtatványaiban (1505-1525) [1]
- [2]
| Előde: Csupor Demeter |
Zágrábi püspök
1466–1499 |
Utóda: Baratin Lukács |
