Szilágyi Aladár (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágyi Aladár
Született 1868. március 24.
Kaposvár
Elhunyt 1955. június 22. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiSzilágyi Béla
Foglalkozása

Szilágysomlyói Szilágyi Aladár (Kaposvár, 1868. március 24.Budapest, 1955. június 22.) magyar színész. Szilágyi Béla színész és Vigh Róza operaénekesnő fia, Szilágyi Béla színész testvére.

Élete[szerkesztés]

Kaposváron született, megkeresztelték Szegeden. Gyerekként már fellépett apja társulataiban. 1876-ban Székesfehérváron játszott, majd 1888-tól a Népszínház művésze volt. 1891-ben Csóka Sándor igazgatása alatt Jászai Marival és Ivánfi Jenővel Elektra, Stuart Mária és Medea c. tragédiákkal az ország összes nagyobb városait bejárták. 1891 őszén Deréki Antalhoz szerződött, Brassón és Csíkszeredában is megfordult. Játszott még Bokody Antalnál (1893–94) Dél- és Felső-Magyarországon, Monori Sándornál (1894–95), Veszprémi Jenőnél (1895-96) Székesfehérváron, Halmay Imrénél (1895–98) Szabadkán, Újvidéken, 1898-99-ban ismét Bokodynál Erdélyben és Ős-Budavárban. 1899-ben vendégszerepelt Temesváron, Makó Lajosnál, mint Gáspár apó (Cornevillei harangok), melynek sikerét három éves szerződés követte. 1901-től Makó Lajos társulatának tagja, játszott Budán és Temesváron, 1902-5-ben Debrecenben, 1905-6-ban Szegeden, 1907-9-ben Kövessy Albertnél Pécsett, 1909-13-ban Szilágyi Dezsőnél Erdélyben, 1913-14-ben Könyves Jenő staggione társulatánál, 1914-1920 között Almássy Endrénél Szegeden, 1920-23-ban ugyanott Palágyi Lajosnál, 1923-24-ben Csáki Antalnál Kecskeméten, 1924-25-ben Kiss Árpádnál Békéscsabán, 1926-ban Faragó Ödönnél Szegeden. Színészkedésének 30. évfordulóját 1918. április 9-én ülte meg, Szegeden mint Bannai Gerő (Rang és mód). 1931-ben történt nyugdíjaztatásáig volt társulati tag Szegeden. Operettbuffóként lépett fel, később rendezéssel is foglalkozott. Kedvelt művésze volt a vidéknek.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

  • Bence (Kálmán I.: Tatárjárás)
  • Peták (Csepreghy F.: A piros bugyelláris)
  • Gonosz Pista (Tóth E.: A falu rossza)
  • Tiborc (Katona József: Bánk bán)
  • Márton (Szigligeti Ede: Csikós)

Működési adatai[szerkesztés]

  • 1896–97: Fekete Béla;
  • 1897–98: Kiss Pál;
  • 1898–1900: Bokody Antal;
  • 1899–1901: Temesvár–Buda;
  • 1902–05: Debrecen;
  • 1905–06: Szeged;
  • 1908–09: Kövessy Albert;
  • 1909–1912: Szilágyi Dezső;
  • 1913–14: Könyves Jenő;
  • 1922–23: Kecskemét.

Források[szerkesztés]