Ugrás a tartalomhoz

Szilágyi Béla (színművész, 1836–1899)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi Béla
Született1836. február 15.[1]
Pest
Elhunyt1899. augusztus 2. (63 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekei
SzüleiSzilágyi Pál
Foglalkozása
SírhelyeFiumei úti sírkert (34/1-2-30)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Béla témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az 1836-ban született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi Béla (egyértelműsítő lap).

Szilágysomlyói Szilágyi Béla (Buda, 1836. február 15. – Budapest, 1899. augusztus 2.)[3] színész, színigazgató, Pest vármegyei levéltári hivatalnok.

Pályafutása

[szerkesztés]

1836. február 17-én keresztelték a budavári római katolikus plébánián.[4] Részt vett mint honvéd 1849-ben 13 éves korában Budavár vívásában és több ütközetben. Színészi pályáját Havi Mihálynál kezdte, majd Erdélyben és Miskolcon játszott. 1852-ben az egyesült arad-nagyvárad-kolozsvári színtársulat énekese volt, négy éven át. 1857-ben került a Nemzeti Színházhoz, ahol ez év augusztus 3-án mutatkozott be a Parlagi Jancsiban, nejével, s ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél." (Pesti Napló, 1857. augusztus 5.) Augusztus 9-én a Dalos Pista c. népszínműben, augusztus 11-én a Női harc c. vígjátékban vendégszerepelt. 1861-től Molnár György társulatánál a Budai Népszínházban volt színész és operettrendező. Molnár távollétében művészeti vezetőként működött. Az 1862–1863. években vidéken járt, majd miután az igazgató ellen a városi törvényszék csődöt rendet el, 1864 nyarán önállósítsa magát, és társulatot alapított a tagokból, mint például Krecsányi Sarolta operettprimadonna, vagy Együd István. Igazgatásának első állomáshelye 1864 novemberétől egy évadra az aradi Hirschl-ház volt. 1865 áprilisának közepéig léptek fel itt. 116 előadást tartottak, de a színház nézőtere ritkán telt meg.[5][6] 1865 nyarán Nagybecskereken az adósságok terhe alatt a társulat egy része távozott az együttesből. 1967-ig[7] működött igazgatóként. 1868 és 1874 között a Kolozsvári Színházban játszott. 1870-től feleségével, Víg Rózával Aradra szerződött.[6] 1872. december 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, a Tündérujjak c. ötfelvonásos színmű Kerbrian Richárd szerepében. 1874–től 1878-ig a székesfehérvári társulat művészeti vezetője volt, Károlyi Lajos társaságában színigazgató volt. 1880. április 27-én Kolozsvárott megülte 30 éves jubileumát A tévedt nő című operában, mint Germond György. 1881. október havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, 1881. okt. 16.) 1883–84 telén Marosvásárhelyt volt színigazgató, ám nem kísérte siker a működését, s ezután visszavonult. Halálát tüdőgümőkór okozta. Koporsója felett Hidvégi Ernő mondott búcsúbeszédet.

Családja

[szerkesztés]
Szilágyi Béla első feleségének Harmath Ida énekesnőnek a portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)

Szilágyi Pál színész és torboszlói Bereczky Julianna fia. Nagyapja Kelemen László első magyar színigazgató volt. Testvére Bulyovszkyné Szilágyi Lilla.

Első felesége Harmath Ida, akivel 1857. március 10-én kötöttek házasságot Pécsett.[8]

Második felesége Vigh (Lustig) Róza (1844–1876) énekesnő, a pesti német színház, később a Népszínház tagja, akivel 1864 június havában volt a házassága egy Pest melletti faluban.[9]

Harmadik felesége Horváth Aranka volt, aki azonban nem volt színésznő. Meghalt 1901. november 21-én, Budapesten.

Gyermekei: ifjabb Szilágyi Béla, Szilágyi Dezső és Szilágyi Aladár színészek. Négy másik gyermeke nem a színészi pályát választotta: Szilágyi Erzsi (Melléki Gézáné), budai postaigazgató neje, Szilágyi Ilonka, Szilágyi Rózsi, tanítónő Hatvanban, Szilágyi Juliska postamesternő.

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]
  • Tympanon (Offenbach: Dunanan apó)
  • Zsigmond (Strauss: Metuzalem herceg)
  • Binet (Offenbach: A papagáj)
  • Kancsukow (Suppé: Fatinicza)
  • Germont (Verdi: Traviata)

Fontosabb rendezése

[szerkesztés]
  • Papp Miklós: Az ördög bibliája

Működési adatai

[szerkesztés]
Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2001-ben (34/1-2-30)
  • 1850: Győr
  • 1852–55: Temesvár, Arad, Nagybecskerek, Lugos, Kolozsvár
  • 1854: Szeged
  • 1855–57: Szeged, Szabadka
  • 1857–59: Miskolc–Kassa
  • 1859: Debrecen, pesti Nemzeti Színház
  • 1863: Balatonfüred
  • 1863–64: Nemzeti Színház
  • 1864–68: Arad, Marosvásárhely
  • 1868–74: Kolozsvár, Arad, Buda
  • 1874: Sopron
  • 1874–1878: Székesfehérvári Társulat
  • 1878–81: Kolozsvár

Munkája

[szerkesztés]
  • Színigazgatása alatti dalszíntársulat törvény czikkelei. Arad, év n.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15055.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest IV. kerületi (belváros) állami halotti anyakönyv 447/1899. folyószáma alatt.
  4. ↑ A budavári r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1836. év.
  5. ↑ B.Gy.: A népszínház ügye, Nefelejts 6. évfolyam 18. szám - 1864. július 31. (adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ a b Piroska Katalin, Piroska István: Az aradi magyar színjátszás 130 éve, 1818-1948. 1. kötet (1818-1905), Arad : Concord Media Jelen, mek.niif.hu - 2012-2017 ISBN 978 973 7653 51 2
  7. ↑ L.A.: Eredeti levelezések, Nefelejts 9. évfolyam 52. szám - 1867. december 29. (adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ Pécs-belvárosi római katolikus egyházközség házassági anyakönyve, 10/1857.
  9. ↑ Fővárosi Lapok, 1864. július 3., 633. old.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágyi_Béla_(színművész,_1836–1899)&oldid=28558449”