Halmai Imre (színművész, 1848–1940)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halmai Imre
Született1848. október 29.[1]
Pest
Elhunyt1940. január 24. (91 évesen)[2]
Vál
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínészeti Tanoda (–1876)

A Wikimédia Commons tartalmaz Halmai Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Halmai Imre, Halmay, születési neve és névváltozatai: Vizsalyi, Vizsai, Vizsay,[3] Visai (Pest, 1848. október 29.[4]Vál, 1940. január 24.)[5] színész, színigazgató.

Pályafutása[szerkesztés]

Visai (Visalyi) Mihály csizmadia és Ercsényi Erzsébet[6] fia. 1872 májusától 1876-ig mint kardalnok működött a Nemzeti Színházban. 1876-ban szerezte meg diplomáját a Színművészeti Akadémián. Krecsányi Ignác társulátanak volt a tagja tíz évig, majd maga is igazgató lett: 1888-tól 1908. szeptember 1-jén történt nyugdíjba vonulásáig vezetett társulatokat. Megfordult Miskolcon, Székesfehérváron is, de rendezéssel is foglalkozott. Újvidéken 1885 és 1897 között többször járt, Zomborban az 1889/90. évi idényben, Szabadkán 1894 és 1896 között, Nagybecskereken pedig 1895-ben.[7] Egyaránt megmutatkozott tehetsége drámai, bonviván és intrikus szerepekben is. Harmincéves jubileumát 1904 márciusában ünnepelte Lőcsén a Szókimondó asszonyság című darabban.

Felesége Székely Emma, családi nevén: Rettegi (Técső, 1857 – Budapest, 1940. ápr. 23.)[8] operett- és népszínműénekes volt, 1877. augusztus 21-én kötöttek házasságot Beregszászon. 1937. augusztus 22-én, a váli református templomban ünnepelték egybekelésük hatvanadik évfordulóját.[9]

Cikkei az Ungban (1877. Shakespere «Hamlet»-je, ugyanez az Egerben is), a Borsodban (1877. Hamlet és Ophelia)

A Székely György-féle 1994-es Magyar színházművészeti lexikon tévesen írja, hogy szerepelt volna a Székelyvér (1922) és Leánybecsület (1923) c. korai magyar filmekben, azokban Halmai Vilmos fia, az 1913-ban született Halmai Imre alakítása látható.[10][11]

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Jávorka Ádám (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros)
  • Orpheus (Offenbach: Orpheus a pokolban)
  • Dreissiger (Hauptmann: Takácsok)

Könyve[szerkesztés]

  • Tanulmányok az eredeti és külföldi drámairodalom néhány jelesebb termékéről (1876)

Működési adatai[szerkesztés]

1877: Miskolc; 1877–79: Szabadka; 1879: Kolozsvár; 1880: Szeged; 1881–85: Debrecen; 1882: Kolozsvár; 1885: Arad; 1886–88: Debrecen.

Igazgatóként: 1888: Szatmár; 1889: Zombor; 1890–93: Miskolc; 1893: Kassa; 1894–97: Szabadka; 1897: Szatmár; 1898: Szentes; 1899: Nagykanizsa; 1900–02: Székesfehérvár; 1902: Lőcse; 1903–1905: Igló; 1905: Érsekújvár; 1907: Kunszentmárton.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RGSJ-S7?cat=269140
  2. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9T9Q-9QTZ?i=575&cat=779300
  3. A magyar szinészet évkönyve. Névtár 1873-ik évre. Szerkeszti és kiadja Lenhardt Ede. Pest, 1873. 8. old.
  4. A Kálvin téri ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1848. év.
  5. Halálesete bejegyezve a váli állami halotti akv. 4/1940. folyószáma alatt.
  6. Névváltozat másik gyermeke születésénél (1854. nov. 16, Kálvin tér ref.): Bercsényi.
  7. Gerold László: Száz év színház. Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században (1816–1918). Újvidék, Forum, 1990. Levelek, 240. oldal. Halmay Imréről. Vajdasági Magyar Digitális Adattár
  8. Bp. I. ker. állami halotti akv. 866/1940. folyószám.
  9. Friss Ujság, 1937. augusztus 19. / 188. szám, 5. old.
  10. Mint gyerekszínészt egyértelműen azonosítja a Nyírvidék, 1922. január 29.-ei száma, 4. old.
  11. Nyírvidék, 1923. szeptember 29., 6. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gerold László: Száz év színház. Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században (1816–1918). Újvidék, Forum, 1990. Levelek, 240. oldal. Halmay(!) Imréről. Vajdasági Magyar Digitális Adattár